WHARTON, William

William Wharton az 1925-ben született Albert Du Aime írói álneve. Első regénye, a Madárka 1978-ban jelent meg, és óriási sikert aratott, az Egyesült Államokban azonnal el is nyerte a legjobb első regény az évi díját. A Madárkát hét újabb regény követte, amelyeket több mint tizenöt nyelvre fordítottak le; ezek közül háromból film is készült.
A siker ellenére Wharton kerüli a nyilvánosságot. Amit tudni lehet az életéről, azt a regényeiben árulja el magáról. Eszerint: Philadelphiában született, tizennyolc évesen megjárta a második világháború európai hadszínterét, 1960-ban pszichológiából doktorált a Kaliforniai Egyetemen, majd néhány évvel később Párizsba költözött a feleségével, és itt nevelték fel négy gyermeküket. Önmagát elsősorban festőnek tartja.
Regényeit, mint a legnagyobb írókét általában, nehéz volna bárhová is besorolni. Kivételessé Wharton egyéni humora, mély embersége és bámulatos mesélőkedve teszi őket. Főszereplői békeszerető, a függetlenséget és a szabadságot mindennél többre értékelő, mégis végtelenül emberi alakok. A kevés általa adott interjú egyikében Wharton így nyilatkozott róluk: „Szeretem a gyáva embereket. A gyávák nem bántanak senkit, nem akarnak lenyűgözni vagy meggyőzni másokat. A hősök unalmas bolondok, akik csak magukkal vannak elfoglalva”.