Cartaphilus Kiad� �jdons�gai

SHADWICK, Keith: Led Zeppelin 1968-1980

A Led Zeppelint a Yardbirds ambici�zus git�rosa, Jimmy Page alap�totta 1968-ban. A vele, valamint Robert Planttel, John Bonhammel �s John Paul Jonesszal fel�ll� n�gyes egyetlen �v leforg�sa alatt ismertt� �s elismertt� v�lt Amerik�ban �s Nagy-Britanni�ban, valamivel k�s�bb pedig a vil�g t�bbi t�j�n is. Eg�szen 1980-as feloszl�s�ig a hard rock m�faj legnagyobbjai k�z� tartozott.
Keith Shadwick, aki kor�bban a Jimi Hendrixr�l �rt k�nyv�vel szerzett nevet, a Led Zeppelin p�lyafut�s�nak bemutat�sa k�zben arra keresi a v�laszt, hogy a csapat mi�rt �s hogyan gyakorolhat komoly hat�st a rockzen�szek �s rajong�k egym�st k�vet� gener�ci�ira, emellett alapos elemz�snek veti al� a Zep lemezeit, az azokon hallhat� dalokat. A komoly, �sszefoglal� jelleg�, alapos m�vet az egy�ttes tagjainak nyilatkozataib�l sz�rmaz� r�szletek teszik m�g �lvezetesebb�, m�g teljesebb�.

Keith Shadwick sz�mos, zenei t�m�j� m� szerz�je, k�nyvet �rt p�ld�ul Jimi Hendrixr�l, Bill Evansr�l, a jazz t�rt�net�r�l, a klasszikus zen�r�l �s �ltal�ban v�ve a muzsik�r�l is. Az Independent c�m� lap �lland� zenei szak�rt�je �s �js�g�r�ja volt, de olyan jelent�s sajt�term�kekben is jelent meg a klasszikus zen�vel, a blues-zal, a jazz-zel �s a rockkal kapcsolatos �r�sa, mint a Daily Mail �s a Daily Telegraph. Kor�bban a BBC Radio �s a Classic FM m�sorvezet�jek�nt dolgozott, sz�mos esetben szaktan�csad�k�nt seg�tette a m�di�val, a lemezkiad�ssal foglalkoz� c�gek munk�j�t. A zenei magazinok rendszeresen k�z�lt�k �r�sait. Egy�bk�nt � maga is zen�sz volt: kor�bban profi szaxofonosk�nt m�k�d�tt, de �lete v�ge fel� m�r csak kedvtel�sb�l muzsik�l.

LEWIS, Ted: �ld meg Cartert!

Jack Carter Londonban �l �s dolgozik. Egy gyermekporn�t gy�rt� c�g f�n�k�nek piszkos �gyeit int�zi. Egy nap hazal�togat sz�l�v�ros�ba, Doncasterbe. L�togat�s�nak azonban szomor� aprop�ja van: a testv�re temet�se. Frank aut�j�t egy szakad�kban tal�lt�k meg – Frank holttest�vel egy�tt. A v�r�ben annyi alkohol volt, hogy ak�r az is v�gezhetett volna vele. Jack azonban gyan�snak tal�lja b�tyja hal�l�nak k�r�lm�nyeit. Frank ugyanis sosem ivott. Elhat�rozza, hogy ut�naj�r a dolognak, felkeres n�h�ny helyi pasast, �s elbesz�lget vel�k. Hamarosan Doncaster �sszes alvil�gi alakj�val �sszer�gja a port, mivel Frank v�ratlan hal�la mindenkinek sok kellemetlens�get okoz. M�g a londoni porn�c�g emberei is meg�rkeznek a v�rosba, hogy f�n�k�k utas�t�s�t k�vetve le�ll�ts�k az egyre elsz�ntabb Jacket. E brut�lis alvil�gi figur�k azonban Jack szem�ly�ben ember�kre akadnak. Frank Carter nem volt er�s egy�nis�g, mindig azt tette, amit mondtak neki. �m Jacket m�s f�b�l faragt�k…

Ted Lewis reg�nye, amely el�sz�r Jack hazat�r (Jack’s Return Home) c�men jelent meg, hiperrealisztikus k�pet fest a hatvanas �vek Angli�j�nak legs�t�tebb oldal�r�l, a bili�rdtermek, massz�zsszalonok �s mocskos iparv�rosok d�szletei k�zt kegyetlen, hal�los j�tszm�kat folytat� alvil�gi figur�kr�l, a gyermekporn� gyomorforgat� vil�g�r�l. A reg�ny els�, 1971-es filmadapt�ci�ja �ld meg Cartert! c�men ker�lt a mozikba, a f�szerepet Michael Caine alak�totta. A brut�lis jelenetekkel telezs�folt film sokkolta a k�z�ns�get, k�s�bb azonban kultuszfilmm� v�lt, el�k�pe �s ihlet�je lett a kilencvenes �vekbeli, k�nnyedebb hangulat� gengszterfilmhull�m legjobban siker�lt alkot�sainak, t�bbek k�zt Quentin Tarantino �s Guy Ritchie filmjeinek. A reg�ny, a filmhez hasonl�an, Jack Carter fesz�lts�ggel teli, kegyetlen mes�j�n kereszt�l hitelesen �br�zolja az alvil�g �s a vonz�sk�r�ben �l�, a b�n�z�s �s a tisztess�ges �let k�z�tti keskeny hat�rmezsgy�n lav�roz� t�rsadalmi r�teg �let�t.

ROLLING STONE: Minden id�k 500 legjobb albuma

A k�nyvet kiad� Rolling Stone magazin szerkeszt�i 237 megk�rdezett „illet�kes” (rockzen�szek, zenekritikusok �s lemezkiad�k) szavazatai alapj�n �ll�tott�k �ssze minden id�k legfontosabb albumainak list�j�t. A szavazatokat az Ernst & Young c�g dolgozta fel a s�lyozott �rt�kel�s m�dszer�vel, az eredm�ny pedig ez a sz�nes k�tet, amely nem csup�n a f�lezer legfontosabb �s legnagyobb hat�s� nagylemezt ismerteti, hanem h�tt�rrel is szolg�l az el�ad�kr�l, st�di�kr�l �s a felv�telek megsz�let�s�nek k�r�lm�nyeir�l.
A k�tetben szerepl� albumok l�nyeg�ben a rockzene teljes t�rt�net�t lefedik a Mississippi delt�j�ban megfogant bluest�l a Beatlesen, a Byrds�n �s a Led Zeppelinen �t eg�szen a U2-ig �s Radioheadig. Azon persze vitatkozhatunk, hogy ami az amerikaiaknak fontos – p�ld�ul Bruce Springsteen, a Blondie vagy �pp a Black Flag –, az Eur�p�ban tal�n nem j�tszott annyira meghat�roz� szerepet.
Ha azonban elfogadjuk a kisebb-nagyobb, �hatatlanul szubjekt�v �zl�sbeli k�l�nbs�geket, a k�tet b�rki sz�m�ra �tmutat�k�nt szolg�lhat ahhoz, hogy mivel �rdemes megismerkednie a rock imm�r t�bb mint f�l �vsz�zados term�s�b�l. �m egyszer� csemeg�z�sre �pp�gy alkalmas ez a k�nyv, melyet k�ts�gtelen�l �rdemes �jra meg �jra felvenni �s lapozgatni.

JOE LEVY, e k�tetet �ssze�ll�t�ja, a Rolling Stone f�szerkeszt� helyettese 1997 �ta a magazin zenei rovatainak felel�se. A Details, a Spin �s a Village Voice egykori szerkeszt�je gyakran k�zrem�k�dik a VH1 �s az MTV m�soraiban is. Levy a Pavement Wowee Zowee c�m� korongj�t jel�lte meg saj�t kedvencek�nt.

TARANTINO, Quentin: Becstelen brigantyk

Hans Landa ezredes, a „Zsid�vad�sz” /Christoph Waltz/
„...im�dom ezt a nem hivatalos elnevez�st, m�ghozz� �ppen az�rt, mert ki�rdemeltem.”

Aldo Raine hadnagy /Brad Pitt/
„...a mi kis boz�tharcos gerillacsapatunknak egyetlen feladata lesz: n�cikat kell gyilkolni (...) Szembes�lni fognak kegyetlens�g�nk bizony�t�kaival, amikor megtal�lj�k a kom�ik kibelezett, f�ltrancs�rozott, sz�tdarabolt hull�it.”

Donny Donowitz �rmester /Eli Roth/
„Ha m�r egyszer a szabads�g nev�ben kell �ld�sn�m az embert�rsaimat, akkor azok az embert�rsak n�metek lesznek.”

Adolf Hitler, a F�hrer /Martin Wuttke/
„A Harmadik Birodalom katon�i, akik t�rdre k�nyszer�tett�k a vil�got, most �gy k�r�lnak �s kotkod�csolnak, mint a csirk�k.”

Shosanna Dreyfus /M�lanie Laurent/
„Ez �lethal�lharc: vagy te eszed meg a farkast, vagy a farkas fal fel t�ged. Ha v�gezni akarunk a n�cikkal, az � taktik�jukat kell alkalmaznunk.”

Quentin Tarantino

A fel�lm�lhatatlan �s t�lz�s n�lk�l korszakalkot� Ponyvareg�nnyel robbant be a k�ztudatba. Azt�n a Kill Bill-lel tal�n m�g magasabbra tette a l�cet. Minden m�ve filmt�rt�neti klasszikus. A popkult�ra laza zsenije �, kultikus istenkir�ly a hollywoodi szt�rrendez�k k�z�tt.
Elsz�nt �s k�m�letlen.
A modern fylmvyl�g v�rbely brygantyja.

PADMASZAMBHAVA -: Tibeti Halottask�nyv - A bard� �tmutat�s nagyk�nyve

MAILER, Norman: A bokszmeccs

Lehet-e egyszerre k�t f�rfit szeretni? Norman Mailer v�lasza hat�rozott igen – az �vsz�zad �k�lv�v�-m�rk�z�s�r�l tud�s�t� vil�gh�r� �r� mindk�t ellenf�llel, Muhammad Alival �s George Foremannel is rokonszenvez. T�ny, hogy a szerz� bevallottan Ali szurkol�ja, s�t m�r-m�r bar�tja, de Foreman szem�lyis�g�ben sem rest megkeresni mindazt, ami szeretetre m�lt� �s p�ldamutat�. Mailer reg�nyes riportja (riportszer� reg�nye) nemcsak att�l �lvezetes olvasm�ny, hogy a boksz �rt�je �s szerelmese �rta, hanem att�l is, hogy r�szletes k�pet rajzol Zaire-r�l Mobutu egyeduralma idej�n, �s eg�szen finoman �rnyalt l�lektani �s testi portr�t fest a kor k�t legend�s sportol�j�r�l. Hiszen Muhammad Alit k�s�bb a 20. sz�zad legjobb sportol�j�nak v�lasztott�k az Egyes�lt �llamokban, Foreman pedig m�g negyven�t �ves kor�ban is k�pes volt a neh�zs�ly� bajnoki c�m megszerz�s�re.
1974. okt�ber 30-�n Kinshas�ra, az Ali–Foreman meccsre figyelt a f�l vil�g. A magyar telev�zi� nem k�zvet�tette az �sszecsap�st, de az �k�lv�v�s �s az irodalom rajong�i minden t�v�k�zvet�t�sn�l eml�kezetesebb �lm�nyt, teljes �rt�k� k�rp�tl�st kapnak ezzel a k�nyvvel.

MUHAMMAD ALI:
Aki azt �lmodja, hogy legy�z, �bredjen fel, �s k�rjen bocs�natot �rte.

GEORGE FOREMAN: H�l�t adok Istennek, �s h�l�t adok George Foremannek is az�rt, hogy megvan bennem a val�di kitart�s.

BURGESS, Anthony: Enderby fekete h�lgye

Enderby hal�lh�re, mint l�tjuk, n�mileg elt�lzottnak bizonyult. Igaz, keveseknek adatik meg, hogy �let�k utols� h�napjait �jra�lhess�k. Hab�kos po�t�nk m�sodik – vagy t�n els�? – amerikai �tja sor�n azonban pontosan �gy tesz. �m ahelyett, hogy bronxi, harlemi �s m�s t�lkoros jenki nebul�kat szel�d�tene, ez�ttal a gazdag, de kietlen K�z�p-Nyugat megh�d�t�s�t t�zi ki c�lul – Shakespeare eml�ke �s saj�t amb�ci�i sz�m�ra. Ugyan mindebben m�rs�kelt sikereket arat, menet k�zben aff�le libid�-liber�tork�nt felfedezi �nn�n elfelejtett v�gyait, Indiana �llam sz�nh�zi mell�khelyis�geit �s a sci-fi m�faj�t.
Az �gy tetral�gi�v� b�v�lt sorozat v�g�re �rve a B�rdot is versenyre h�v� k�lt� lelkes h�vek�nt az olvas� csak azt k�v�nhatja, b�rcsak igazat mondana az alc�m, mely szerint Enderbynek v�ge – nincs. B�zzunk h�t benne, hogy ha nem is tucatj�val, az�rt l�teznek „alternat�v univerzumok”.

ISHIGURO, Kazuo: Napok romjai

„…nem volna szabad ennyit foglalkozni a m�lttal, pozit�vabb �letszeml�letet kellene kialak�tani, �s megpr�b�lni min�l jobban kihaszn�lni azt, ami sz�momra m�g h�travan a napb�l, �p�teni valamit a romjaib�l. Hisz’ v�geredm�nyben mif�le haszonnal j�rhat egy�ltal�n, ha az ember �r�k�sen a m�ltba n�z, �s szemreh�ny�sokat tesz mag�nak, ami�rt az �lete nem eg�szen �gy alakult, ahogy tal�n szerette volna?
(…) Mi �rtelme azon r�g�dni, hogy mit tehetett vagy mit nem tehetett volna az ember, hogy ura legyen a saj�t sors�nak? K�ts�gtelen�l az is el�g, ha az ilyen emberek, mint �n�k meg �n, legal�bb megpr�b�lj�k a maguk kis hozz�j�rul�s�t valamely igaz �s nemes �gy szolg�lat�ba �ll�tani.”

A Nagaszakiban sz�letett, �m hat�ves kor�t�l Angli�ban �l� Kazuo Ishiguro sz�rmaz�sa dac�ra az egyik legjelent�sebb �s legelismertebb kort�rs angol pr�za�r� napjainkban. N�pszer�s�g�t megalapoz� remekm�v�r�l, a Napok romjair�l �gy nyilatkozott egy interj�ban:
„A f�szerepl�k voltak�pp tudj�k, mit kell elker�lni�k, �s ez meghat�rozza �tjukat az eml�kezet �s a m�lt labirintus�ban. Nem v�letlen, hogy t�bbnyire gondot okoz nekik a m�ltjuk. Az�rt aggodalmaskodnak miatta, mert �rz�kelik, hogy a m�ltban valami nincs eg�szen rendben. De persze az eml�kezet borzaszt� ingov�nyos terep, ahol az eml�kek bizonytalans�ga b�s�gesen t�pl�lja az �n�ltat�st.”

GRANT, Adrian: Michael Jackson - A leghitelesebb �letrajz k�pekben

Steeltownt�l a Motownig, a Jackson 5-t�l a sz�l�karrierig, a Wizt�l a Thrillerig �s m�g tov�bb: Bad, Dangerous, Invincible – a szuperszt�rs�gig vezet� l�pcs�fokok.

Michael �t�ves kor�ban l�pett el�sz�r sz�npadra, tizenegy esztend�sen m�r rekordokat d�nt�tt, huszonegy �vesen pedig m�g a szt�rok k�z�l is siker�lt magasan kiemelkednie. � k�sz�tette a legizgalmasabb, legeredetibb vide�kat, � tal�lta ki a legk�l�nlegesebb t�ncl�p�seket, a vil�g valamennyi el�ad�m�v�sze k�z�l � adta a legl�tv�nyosabb megakoncerteket, � t�lt�tte meg a legnagyobb ar�n�kat, sportcsarnokokat.
A reflektorok f�ny�ben sem k�nny� az �let – a szuperszt�rs�g miatt Michael id�nk�nt mintha elt�volodott volna a vil�gt�l. Bizonyos l�p�seit sokan nem �rtett�k, de az eredm�nyek – legyen sz� zen�r�l, vide�kr�l vagy ak�r j�t�konys�gi akci�kr�l – v�g�l �t igazolt�k. T�nyek Michaelr�l, �let�nek esem�nyei, hal�l�nak k�r�lm�nyei.

MINDEN, AMIT A POP KIR�LY�R�L TUDNI KELL.

MICHAEL JACKSON – A leghitelesebb �letrajz szerz�je Adrian Grant, Michael k�zeli bar�tja, a londoni Michael Jackson Rajong�i Klub vezet�je, sz�mos, Michael Jacksonnal kapcsolatos projekt r�sztvev�je, a Thriller Live show �tletgazd�ja.

M�TLEY CR�E, STRAUSS, Neil,: M�tley Cr�e - The Dirt

Nikki Sixx, Tommy Lee, Vince Neil, Mick Mars – err�l a n�gy rockerr�l m�r mindent meg�rtak az �js�gok, nekik igaz�n nincsenek f�ltve �rz�tt titkaik, �k nem rettegnek att�l, hogy kider�l r�luk valami k�nos �gy. Ami t�rt�nt vel�k, az m�r eddig is kider�lt. Ami�rt el lehet �t�lni valakit, azt �k m�r r�ges-r�gen bevallott�k. Ennek ellen�re a k�nyv, a M�tley Cr�e „�n�letrajza” valami olyasmit k�n�l, amit eddig ritk�n kaphatott meg a k�z�ns�g: a fi�k megmutatj�k emberi arcukat.
Neil Strauss neh�z feladatra v�llalkozott, amikor �gy d�nt�tt, hogy ezekkel a fenegyerekekkel mes�lteti el a kezdeti undergroundos id�szak, a f�lig-meddig eredm�nyes �vek, majd a fantasztikus sikerek, a vil�gh�r�v� v�l�s t�rt�net�t. A szerz� fogta a hatalmas inform�ci�halmazt, darabokra szedte, majd sz�pen, az id�rendi sorrendre �gyelve, ism�t �sszerakta az elemeket, �s furcsa p�rhuzamba �ll�totta a n�gy zen�sz �letrajz�t – vagyis fel�p�tette a Dirt�t.

FOER, Jonathan Safran: R�m hangosan �s irt� k�zel

Mit tegyen az ember, ha Manhattanben �l, kilenc�ves, �s feltal�l�, �kszertervez�, amat�r entomol�gus, frankom�n, vega, origamista, pacifista, dobos, amat�r csillag�sz, sz�m�t�g�p-tan�csad�, amat�r r�g�sz, tov�bb� ritka p�nz�rm�k, term�szetes hal�lt halt pillang�k, miniat�r kaktuszok, Beatles-relikvi�k, f�ldr�gak�vek �s egyebek gy�jt�je?
Mit tegyen az ember, ha kilenc�ves, �s 2001. szeptember 11-e �ta nem l�tta az apj�t? Ha nincs m�s fog�dz�ja, csak a r�gi holmik �s az �zenetr�gz�t� magn�szalagja apja utols� telefonh�v�saival, amit el kell rejtenie az anyja el�l?
Mit tegyen, ha tal�l az apja szekr�ny�ben egy titokzatos bor�t�kot, amelyben csak egy kulcs lapul, �s a pap�ron egyetlen sz�: Black?
Viszonylag egyszer�: fel kell keresni az �sszes Black nev� embert New Yorkban, �s megtudakolni, hogy milyen z�rat nyit a kulcs. Ez 216 lak�sc�met jelent.
Kiss� bonyol�tja a dolgot, hogy h�s�nk betegesen retteg a t�megk�zleked�st�l, ez�rt mindenhova gyalog megy. �s persze sz�mos m�s megv�laszoland� k�rd�s akad. Vajon szerelmes lesz-e m�g egyszer a mama? Ki a titokzatos b�rl�, aki bek�lt�z�tt a nagyihoz? Milyen titkot rejt a magn�szalag, amin a papa utols� �zenetei vannak?
Jonathan Safran Foer t�bb nemzed�ken �t�vel� csal�dt�rt�net�nek k�z�ppontj�ban egy elk�peszt� intelligenci�j� �s k�pzel�erej� kisfi� odisszei�ja �ll, aki a World Trade Center �sszeoml�sakor elt�nt pap�j�t keresi.

Az 1977-ben Washingtonban sz�letett Jonathan Safran Foer a Minden vil�ngol �s a R�m hangosan �s irt� k�zel c�m� reg�nyek, valamint az Eating Animals c�m� nonfiction m� szerz�je. K�nyvei – melyeket 36 nyelvre ford�tottak le – sz�mos d�jat nyertek. Az �r� a New York-i Brooklynban �l.

ARCUDI, John, CORBEN, Richard, RISSO, Eduardo, STEPHENS, Jay,: ALIENS: Szemf�nyveszt�s �s K�s�rtet

Ahogy az ember �jabb �s �jabb bolyg�kat hajt uralma al� szerte a galaxisban, �gy kell szembes�lnie azzal a t�nnyel, hogy az Idegenek „elk�s�rik” �t a vil�g�r legt�volabbi zug�ba is. �s b�r a tal�lkoz�s eddig m�g mindig katasztr�f�ba torkollott, a kev�lys�g, a moh�s�g �s a hatalomv�gy �jra meg �jra arra sarkallja az embert, hogy a saj�t c�ljaira, vagy �ppen m�sok ellen pr�b�lja meg kihaszn�lni a xenomorf l�nyeket.
Ebben a j�tszm�ban egyvalamit nem szabad sem elfelejteni, sem al�becs�lni: az Idegenek soha nem csitul�, el nem apad�, k�ny�rtelen v�rszomj�t, �s az ember �r�k, elvakult, monument�lis ostobas�g�t.
V�gs� soron ez a t�m�ja a jelen k�tetben szerepl� k�t – egy hosszabb �s egy r�videbb – Aliens-t�rt�netnek is, melyeket a k�preg�nyes szakma elismert alkot�i �rtak �s rajzoltak.

WHARTON, William: B�cs� a szerelemt�l

William Wharton (1925–2008) Albert Du Aime n�ven sz�letett Philadelphi�ban. Tizennyolc �vesen megj�rta a m�sodik vil�gh�bor� eur�pai hadsz�nter�t, majd a h�bor� ut�n m�v�szett�rt�netb�l �s pszichol�gi�b�l szerzett diplom�t a Kaliforniai Egyetemen. 1958-ban csal�dj�val Eur�p�ba k�lt�z�tt. Hosszabb-r�videbb ideig �ltek Olaszorsz�gban, N�metorsz�gban �s Spanyolorsz�gban is, v�g�l P�rizsban telepedtek le, �s feles�g�vel itt nevelt�k fel n�gy gyermek�ket.
Wharton els�sorban fest�nek tartotta mag�t, �s csak t�l az �tvenen kezdett �r�ssal foglalkozni. Els� reg�nye, a Mad�rka 1979-ben jelent meg, �s azonnal el is nyerte a legjobb els� reg�ny az �vi d�j�t. Angolul �sszesen t�z k�nyv�t adt�k ki: nyolc reg�nyt �s k�t �n�letrajzi m�vet. K�l�n �rdekess�g, hogy �lete utols� �vtized�ben is folyamatosan �rt, �m ezeket a m�veket kiz�r�lag Lengyelorsz�gban olvashatt�k rajong�i, m�s nyelven ugyanis nem jelentek meg.
Wharton ker�lte a nyilv�noss�got. „Nem akarok amerikai h�ress�g lenni, m�g egy apr�cska irodalmi celebrit�s sem” – mondta azok ut�n, hogy m�veit t�bb mint tizen�t nyelvre ford�tott�k le, h�romb�l pedig (Mad�rka, Apa, �jf�lre kitisztul) film is k�sz�lt.
Reg�nyeit, mint a legnagyobb �r�k�t �ltal�ban, neh�z volna b�rhova is besorolni. Kiv�teless� Wharton egy�ni humora, m�ly embers�ge �s b�mulatos mes�l�kedve teszi �ket. F�szerepl�i b�keszeret�, a f�ggetlens�get �s a szabads�got mindenn�l t�bbre �rt�kel�, m�gis v�gtelen�l emberi alakok. A kev�s �ltala adott interj� egyik�ben Wharton �gy nyilatkozott r�luk: „Szeretem a gy�va embereket. A gy�v�k nem b�ntanak senkit, nem akarnak leny�g�zni vagy meggy�zni m�sokat. A h�s�k unalmas bolondok, akik csak magukkal vannak elfoglalva.”

HUXLEY, Aldous: Pont - ellenpont

Huxley a 20. sz�zadi angol irodalom klasszikus, eg�szen egy�ni utat k�vet� alakja. A Pont – ellenpont �rzi a 19. sz�zadi angolsz�sz realizmus hagyom�nyait, de a modern pr�za, Joyce, Proust, Gide hat�sa is felfedezhet� benne. Reg�ny�ben az �rtelmis�get vonultatja fel – mindig is az �rtelmis�gi l�t volt f� �lm�nyanyaga –, de az angol intelligencia ez�ttal nem szerepj�tsz� m�v�szut�nzatok, �nmagukba r�v�lt holdk�rosok, val�di �s �l-kret�nek szem�lyis�g�ben jelentkezik, hanem sok�g� �s �tgondoltan �rv�nyes magatart�s-v�ltozatokban. A figur�k sokas�g�t bonyolultan tudatos szerelmi, politikai, gondolkod�sbeli kapcsolatok f�zik �ssze �s t�vol�tj�k el egym�st�l. A nagyform�tum� reg�ny negat�v hitvall�s a vil�gr�l a „rohadt h�szas �vek” v�g�n, amelyet t�rsadalmi mozgalmak, politikai p�rtok nem menthetnek meg t�bb�, �s amelyben maga az ember is romm� lett.

„Agyunk �s �gy�kunk k�zt szakad�k t�tong – �sszegezte egyszer a k�rd�st Rampion Spandrell jelenl�t�ben. – Min�l magasabban sz�rnyal az el�bbi, az ut�bbi ann�l m�lyebbre s�llyed.”

SEBOLD, Alice: Komfortos mennyorsz�g

„A F�lddel kapcsolatban az volt a legfur�bb, hogy mindent l�ttunk, amikor len�zt�nk. Amellett, hogy ott az el�re sejthet� »hangy�k a felh�karcol�b�l« perspekt�va t�rult el�nk, a vil�g minden szeglet�ben lelkek sz�lltak f�l a testekb�l.
[…] Mint amikor cs�sz�r�l cs�sz�re j�r a v�z, �gy t�lt�gett�k egym�sba b�natunkat. Valah�nyszor elmondtam a t�rt�netemet, egy kicsit, egy apr� f�jdalomcseppet mindig elvesz�tettem bel�le. Akkor �bredtem r�, hogy el akarom mondani a csal�dom t�rt�net�t. Mert a borzalom a F�ld�n k�zzelfoghat� �s mindennapos. Olyan, mint a vir�g vagy mint a nap: visszafoghatatlan.”

Alice Sebold k�nyve az amerikai megjelen�st k�vet�en – 2002-ben – r�c�folt mindazokra, akik a sz�pirodalom ir�nti �rdekl�d�s hanyatl�s�t�l tartottak: nemcsak a horror �s a krimi m�faj�nak nagy�gy�it utas�totta maga m�g� az elad�si list�kon, hanem m�g a fel�lm�lhatatlannak hitt Potter-gy�roson is t�ltett. Az �r�n� els� reg�ny�t egy f�jdalmas di�kkori trauma ihlette, a t�rt�net annak �tt�teles, m�v�szi feldolgoz�sa.

CANTER, Marc: Guns N'Roses - Reckless Road

„Marc a legjobb bar�tom, azon kevesek k�z� tartozik, akik kitartanak mellettem. � a legmegfelel�bb szem�ly arra, hogy elmondja a Guns N’ Roses t�rt�net�t.”

SLASH

„Amikor a Guns N’ Roses megalakult, Marc olyan volt, mintha a banda hatodik tagja lenne. Kezdett�l fogva hitt benn�nk, �s m�r akkor jobban l�tta, mi lesz a zenekarb�l, mint mi magunk.”

DUFF McKAGAN

Amikor az amat�r fot�s Marc Canter 1982-ben �gy d�nt�tt, hogy dokument�lja legjobb bar�tja, Saul Hudson git�ross� v�l�s�t, m�g nem sejtette, hogy a korszak k�vetkez� nagy rock n’ roll band�j�nak genezis�t �r�k�ti meg.
Miut�n bar�tj�b�l Slash n�ven legend�s git�ros lett, Mr. Canter r��bredt, hogy tan�ja volt a Guns N’ Roses megalakul�s�nak, valamint a nagy siker�, Appetite For Destruction c�m� album felv�teli munk�latainak. Jack Lue seg�ts�g�vel annak idej�n v�gigfot�zta a banda els� fell�p�seit; t�bbek k�z�tt jelen volt az 1985. j�nius 6-�n tartott legels� bulin, illetve ’87-ben az els� vil�g k�r�li turn�t k�zvetlen�l megel�z� Sunset Strip-i koncerten is. Siker�lt elcs�pnie a hol er�lk�dve, hol laza lend�lettel lej�tszott koncertek legjobb pillanatait, �s n�h�ny intim jelenetet is.
A Reckless Road „a vil�g legvesz�lyesebb band�ja” c�met ki�rdemelt egy�ttes felemelked�s�t mutatja be; a k�pek k�zelebb hozz�k a rajong�khoz azt az �t zen�szt, akik azzal v�gtak neki az �tnak, hogy megv�ltoztatj�k a rock n’ roll vil�g�t.
A fot�k mellett a k�nyvben megtal�lhat�k az eredeti sz�r�lapokr�l, jegyekr�l, sz�msorrendekr�l, �js�gkiv�g�sokr�l �s dalsz�vegekr�l k�sz�lt felv�telek – Mr. Canter gy�jtem�nye valamennyi darabj�t bemutatja, �s k�zz�teszi az egykori videofelv�telek egy-egy kock�j�t is, valamint azokat az interj�kat, amelyeket rajta k�v�l senki m�s nem tudott volna elk�sz�teni a Guns N’ Roses tagjaival.

Marc Canter amat�r fot�s, a Los Angelesben tal�lhat�, Canter’s Deli n�ven fut� rock n’ roll klubot �zemeltet� csal�d egyik tagja. K�zel h�rom �vtizede �ll k�zeli bar�ts�gban Slash-sel �s a Guns N’ Roses tagjaival. Eg�szen az Appetite For Destruction c�m� album megjelen�s�ig f�radhatatlanul dokument�lta a Guns N’ Roses megalakul�s�t �s felemelked�s�t.

Jason Porath szerz�k�nt, filmrendez�k�nt �s v�g�k�nt a vizu�lis eszk�z�kkel t�rt�n�, dokumentumjelleg� t�rt�netmes�l�ssel foglalkozik. Dokumentumfilmeken dolgozott New Yorkban �s Londonban, rendez�k�nt t�bb r�vidfilmet jegyez; k�sz�tett anyagokat a Discovery Channelnek, a Learning Channelnek, a National Geographicnek �s a BBC-nek.

ARCUDI, John, CORBEN, Richard, RISSO, Eduardo, STEPHENS, Jay,: ALIENS: Szemf�nyveszt�s �s K�s�rtet

CAVE, Nick: Bunny Munro hal�la

Bunny Munro h�zal� �gyn�k, felel�tlen apa, alkoholista, szoknyavad�sz k�jenc…
�let�nek monoton l�lektelens�g�t egy nap csal�di trag�dia robbantja sz�t, �s ezzel kezdet�t veszi k�l�n�s pokolra sz�ll�sa. Bunny k�nytelen mag�val vinni vig�ck�r�tjaira kisfi�t, �s ezzel val�ban pokoli kalandok sorozata veszi kezdet�t, melyek sor�n m�rlegre ker�l kapcsolata a fi�val, feles�g�vel, apj�val – szinte mindenkivel, akit ismer. Az esem�nyek k�rlelhetetlen, �rd�gi l�ncolata hol k�s�rteties, hol sz�vbemarkol�, hol sz�rakoztat� jelenetekben bontakozik ki, �s a fesz�lts�get csak fokozz�k az egyre szaporod� balj�s el�jelek, amelyek mintha Bunny v�gzet�t vet�ten�k el�re. De vajon az egy�tt t�lt�tt id� �sszekov�csolja ap�t �s fi�t, vagy �pp ellenkez�leg, v�gleg sz�tv�lasztja �ket?
Cave pr�z�ja �gy sz�l, ahogy balladaszer� dalsz�vegei: mintha k�nk�, v�r �s vill�m vezetn� a toll�t. A reg�ny ak�r Az �gyn�k hal�la XXI. sz�zadi, modern �jra�rtelmez�sek�nt, a mai kisember verg�d� l�lekkeres�s�nek kr�nik�jak�nt is felfoghat�.
Nick Cave sokak szem�ben kultikus rang�, ausztr�l �nekes-zen�sz, a Grinderman �s a Nick Cave and the Bad Seeds ausztr�l sz�rmaz�s� frontembere – ut�bbi band�j�val t�bb alkalommal is koncertezett Magyarorsz�gon. �m �r�k�nt sem ismeretlen n�lunk: el�z� reg�nye, a k�t �vtizede sz�letett �s megl�t� a szam�r az �rnak angyal�t szint�n megjelent magyarul.

HA�EK, Jaroslav: A szerencs�tlen rend�rf�n�k

Jaroslav Ha�ek (1882–1923) sz�rakoztat� elbesz�l�seib�l, karcolataib�l ny�jt v�logat�st a k�tet. A k�nnyed hangv�tel� �r�sok pelleng�rre �ll�tj�k a porosz katonatisztet, a cseh rend�rt �s a hivatalokat. A groteszk l�t�sm�d k�vetkezt�ben nevets�gess� v�lnak a szerelmesek, az �js�g�r�k, a tan�rok �s az iskol�sok. A ha�eki humor azonban nem k�m�li a magyarorsz�gi viszonyokat, a rom�niai t�rsadalmat �s az amerikai emberi kapcsolatokat sem.

COTT, Jonathan: Bob Dylan - Interj�k

A messzi K�z�pnyugatr�l sz�rmaz� fi� New York boh�mnegyed�n, Greenwich Village-en kereszt�l jutott el a vil�gh�rig �s addig, hogy manaps�g m�r a zenei �let meghat�roz� egy�nis�gek�nt tekintsenek r�. �r�k�s nyughatatlans�ga r�v�n jutott el New Yorkba, �s d�bbentette meg rajong�it k�s�bb, 1965-ben azzal, hogy „egy sz�l” git�rj�t lecser�lte egy elektromos hangszereken j�tsz� k�s�r� zenekarra. Mindig valami �jjal lepte meg k�z�ns�g�t; k�sz�tett vitathat� sz�nvonal� filmeket, vezetett r�di�m�sort, de volt megt�rt kereszt�ny, majd megt�rt zsid� is. A hatvanas �vekben hossz� id�re szinte teljesen elt�nt az emberek szeme el�l, viszont imm�r t�bb mint h�sz �ve sz�ntelen�l tart a „soha v�get nem �r� turn�”. Az �r�k v�ltoz�s azonban itt is jelen van, hiszen folyton m�sk�pp �s m�s hangszerel�ssel �nekli dalait. Egyesek szerint nem is tud �nekelni, de abban szinte mindenki egyet�rt, hogy minden id�k egyik legnagyobb dalk�lt�je. A Rolling Stone magazin sz�zas list�j�n, amelyen minden id�k legnagyszer�bb zen�szeit gy�jt�tt�k �ssze, a m�sodik helyre, mindj�rt a Beatles m�g� ker�lt.
A k�tetben szerepl�, gondosan v�logatott interj�k kirajzolj�k a szipork�z�an szellemes, az emberi butas�got �s sz�kl�t�k�r�s�get m�lys�gesen megvet� m�v�sz szem�lyis�g�t, akir�l sosem lehet tudni biztosan, mikor viccel �s mikor nem, b�r a k�nyvet olvasv�n az embernek az az �rz�se t�madhat, hogy soha �s mindig.

MOORE, Alan, GIBBONS, Dave,: Watchmen - Az �rz�k, 3. k�tet

Alan Moore �s Dave Gibbons m�rf�ldk�nek sz�m�t� k�preg�ny�nek harmadik, befejez� k�tete m�lt� lez�r�sa e joggal nagyra tartott remekm�nek.

A WATCHMEN p�ratlan alkot�s – jellemezte a k�preg�nyt sz�mos m�ltat�ja. „Letehetetlen!” – �radoztak m�sok, �s t�ny, hogy a m� olyan lehengerl� hat�ssal van az olvas�ra, ami al�l csak kevesen tudj�k kivonni magukat.

A WATCHMEN siker�nek titk�t m�r sokan pr�b�lt�k megfejteni. Azon k�v�l, hogy a t�rt�net a felsz�nen is rettent�en olvasm�nyos �s mag�val ragad�, a m�lyben olyan jelent�sr�tegek, ezerarc� szimb�lumok h�z�dnak meg, melyek csak t�bbsz�ri olvas�s ut�n ismerhet�k fel.

A WATCHMEN nem v�letlen�l nyert el sz�mos d�jat, �s nem v�letlen�l vezeti vil�gszerte a n�pszer�s�gi list�kat imm�r t�bb mint h�sz �ve. A befejez� k�tetben a lebilincsel� t�rt�net egyre gyorsabban halad a megh�kkent� v�gkifejlet fel�, �ssze�llnak az eddig elvarratlan sz�lak, �s �rtelmet kap sok apr� mozzanat, melyek jelent�s�g�re csak most d�bben r� az olvas�.

Aki figyelemmel k�s�rte a tizenk�t r�szes k�preg�ny eddig megjelent r�szeit, az garant�ltan nem fog csal�dni az utols� n�gy fejezetben sem.

GROSSMAN, David: A vill�mk�ly�k

Titkos jelsz�val kell kiv�lasztania �tit�rs�t kalandos sz�let�snapi utaz�s�hoz Nonnynak, a tizenh�rom �ves sr�cnak, s amikor el�sz�r kimondja a jelsz�t – Ki vagyok �n? –, sok fontos k�rd�sre nem tudja m�g a v�laszt. Az utaz�s r�sztvev�i krimibe ill� kalandokba keverednek, utaznak vonaton, a r�gi id�k �lomaut�j�n, motorbiciklin �s gyalog, s ezenk�zben a legmeglep�bb helysz�neken fordulnak meg. Nonny, aki a vil�g legjobb detekt�vj�nek k�sz�l, hihetetlen t�rt�neteket hall, m�g hihetetlenebbeket tapasztal meg szem�lyesen, �s t�bb rejt�ly kulcs�t is megtal�lja. Megsejti azt is, hogy a „ki vagyok �n?” k�rd�sre nemcsak �, a kamasz keresi a v�laszt, de sok feln�tt is, n�melyik egy �leten �t. David Grossman izraeli �r� fordulatos, izgalmas, gondolat- �s �rzelemgazdag, kedves humor� reg�nye kamaszokhoz, feln�ttekhez egyar�nt sz�l.
A szerz� 1954-ben sz�letett Jeruzs�lemben. Amos Ozzal �s A. B. Yehoshu�val Izrael legjelent�sebb �r�i k�z�tt tartj�k sz�mon, m�veit sz�mos nyelvre leford�tott�k.

ROLLING STONE: Interj�k

A Rolling Stone interj�sorozata 1967 �ta a gener�ci� legfontosabb amerikai foly�irat�nak f�nypontja. Kultur�lis jelent�s�g�, hiszen legnagyobb rockszt�rjaink, filmcsillagaink �s b�lv�nyaink �gy fedik fel benne val�di l�ny�ket, ahogy sehol m�shol. Pete Townshend, Truman Capote, George Lucas, Jack Nicholson, Axl Rose, Kurt Cobain, Bono �s sokan m�sok vallottak �let�kr�l �s a m�v�szet�k h�tter�ben megh�z�d� titkokr�l a Rolling Stone has�bjain. �s most, els� alkalommal, egyetlen k�tetbe �sszegy�jtve olvashat� a magazin figyelemre m�lt�, negyven�ves t�rt�net�nek legjobb negyven interj�ja.
John Lennon felt�rja a Beatles feloszl�sa m�g�tt rejl�, mindent els�pr� f�jdalmat; Mick Jagger a legnagyobb Rolling Stones-dalok sz�let�s�r�l mes�l; Jack Nicholson elbesz�li, milyen volt, amikor megtudta, ki az igazi anyja; Francis Ford Coppola elmondja, hogyan lehet �sszeroskadni az Apokalipszis most �r�lt s�lya alatt; Bill Clinton �szint�n t�rja nyilv�noss�g el� eln�ks�g�nek magaslatait �s buktat�it; Bono rendezi �nmag�ban az apj�val val� bonyolult kapcsolat�t. Ezek az interj�k teljesen kend�zetlen�l mutatj�k be az eg�t �s az alkot�s t�boly�t, a melank�li�t �s az ekszt�zist, a tragikus buk�st �s a dics� gy�zelmet. �gy A Rolling Stone-interj�k sokkal t�bb, mint gy�jtem�ny; kult�rt�rt�net, amely korunk �s a kort meghat�roz� szem�lyis�gek portr�j�t ny�jtja.

Jann S. Wenner a Rolling Stone magazin alap�t�ja, szerkeszt�je �s kiad�ja, valamint a Wenner Media tulajdonosa. New York Cityben �l.
Joe Levy a Rolling Stone felel�s szerkeszt�je. Emellett a New York Egyetem Clive Davis Zenei Tansz�k�nek adjunktusa.

A Cartaphilus Kiad� 250. k�tete a Rolling Stone, egy imm�r t�bb mint n�gy �vtizedes m�lttal rendelkez� magazin t�rt�net�nek legjelent�sebb nagyinterj�it adja k�zre. Egy olyan magazin�t, amelynek jelent�s�ge a popul�ris kult�r�ban, annak dokument�l�s�ban �s alak�t�s�ban egyar�nt felbecs�lhetetlen. �s nem csup�n az�rt, mert a Jim Morrisonhoz, John Lennonhoz �s Kurt Cobainhez hasonl� rock-ikonok mellett korszakos filmrendez�ket, fontos politikusokat �s k�z�leti szem�lyis�geket faggattak elk�pzel�seikr�l, vil�gfelfog�sukr�l �s �lm�nyeikr�l, hanem az�rt is, mert gyakran a mikrofon „innens�” oldal�n is Andy Warholhoz vagy Cameron Crowe-hoz hasonl� h�ress�gek �lltak. E kett�s bennfentess�gnek k�sz�nhet�, hogy a k�tetben olvashat� negyven besz�lget�s minden m�sn�l hitelesebb k�pet ad e korszakr�l, sok hely�tt egym�sb�l kifejl�, egym�sra utal� r�szletekben.

ELLROY, James: Szigor�an bizalmas

„Amerika sosem volt �rtatlan.”

Los Angeles a h�bor� ut�n. Mindenki egyet akar: befutni. Ellis Loew, a fiatal, ambici�zus zsid� �gy�sz, Ed Exley, a j� csal�db�l sz�rmaz� rend�rtiszt, Bud White, az izomember, Jack Vincennes, a hajdani �rvagyerek, Pierce Patchett, a legexluz�vabb callgirl-h�l�zat feje, Sid Hudgens, a Pszt! magazin szt�rriportere, Ray Dieterling, a filmc�z�r – valamennyien a cs�csra t�rnek.
Nincsenek csod�k. Mindent az alvil�g p�nze mozgat. Lehet sz� szerelemr�l, �zletr�l, m�v�szetr�l, politik�r�l, heroinr�l vagy b�rmi egy�br�l. Minden t�nd�kletes karrier m�g�tt hazugs�gok, �rul�sok, csal�sok, megalkuv�sok sora rejt�zik. �s legal�bb egy hulla.
A szerepl�k sorsa �sszefon�dik. Bar�ts�gok, sz�vets�gek k�ttetnek �s bomlanak fel, az �lmok beteljes�lnek �s szertefoszlanak, sz�zszor is fel kell �llni a padl�r�l, �s m�gse lehet abbahagyni. El�bb vagy ut�bb mindenki r�l�p a palacsint�ra, de b�rmely pillanatban lehet�s�g van tiszta lappal kezdeni. Van, aki elkopik ebben a j�t�kban, van, aki bedobja a t�r�lk�z�t, �s olyan is akad, akit megedz a folyamatos, gyilkos k�zdelem.
Semmit sem adnak ingyen. James Ellroy pedig pontosan tudja, mi mennyibe ker�l, �s kinek mennyi az �ra. Ahogy a reg�ny mott�ja is mondja: „A dics�s�g val�j�ban semmit se jelent, �s m�gis mindent meg�r.”

James Ellroy 1948-ban sz�letett Los Angelesben. H�t�ves, mikor a sz�lei elv�lnak. �desanyja h�rom �vvel k�s�bb brut�lis gyilkoss�g �ldozata lesz. A fiatal Ellroy t�bbsz�r �ssze�tk�z�sbe ker�lt a t�rv�nnyel: sz�mos rabl�s, bolti lop�s, bet�r�s volt a sz�ml�j�n. Kem�nyen ivott �s nark�zott. Gyakran hajl�ktalank�nt �lt. Testk�zelb�l ismeri a rend�rs�gi fogd�kat �s az amerikai b�rt�nviszonyokat.
Egy s�lyos t�d�gyullad�st k�vet�en abbahagyta az iv�st, a nark�z�st, �s egy golfp�ly�n kezdett dolgozni. Ezt a munk�t nagyon szerette, mert ad�mentes, �s d�lut�n kett�kor hazamehetett. Eg�szen az �t�dik reg�nye megjelen�s�ig ebb�l �lt.
Mag�r�l ezt nyilatkozta: „A reg�ny�r�s mestere vagyok: a legnagyobb krimi�r� a vil�gon. Az vagyok a krimi m�faj�ban, mint Tolsztoj az orosz irodalomban vagy Beethoven a zen�ben.”

TROJANOW, Ilija: Vil�gok gy�jt�je

Ilija Trojanow 1965-ben sz�letett Sz�fi�ban. A csal�d 1971-ben Jugoszl�vi�n �s Olaszorsz�gon kereszt�l N�metorsz�gba emigr�l, majd egy �v m�lva Nairobiba k�lt�zik, mert az �r� �desapja ott kap m�rn�ki �ll�st. Trojanow 1984-t�l jogot tanul M�nchenben. 1998-ban Bombay-be k�lt�zik. Rendszeresen �r essz�ket a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, a S�ddeutsche Zeitungnak �s a Neue Z�rcher Zeitungnak. K�s�bb val�ra v�ltja gyermekkori �lm�t – a terv az, hogy v�gigk�veti a Weltensammler (a Vil�gok gy�jt�je) h�s�nek �tvonal�t –, s Sir Richard Francis Burton nyom�n gyalog indul el, hogy bej�rja a mes�s Keletet. A h�rom h�napos �t sor�n, reg�nyh�s�hez hasonl�an, n�h�nyszor � maga is �lruh�t �lt.
Trojanow m�veit m�r sz�mtalan nyelvre (arab, bolg�r, k�nai, angol, francia, holland, katal�n, olasz, orosz, spanyol, cseh) leford�tott�k, s most v�gre a magyar k�z�ns�g is megismerkedhet a vil�gh�r� szerz�vel.

Sir Richard Francis Burton (1821﷓1890) brit katonatiszt, Ilija Trojanow reg�ny�nek h�se egyike a 19. sz�zad jellegzetes, excentrikus alakjainak. A magukat minden meger�ltet�st�l megk�m�l� angol gyarmati tisztvisel�k szok�sait�l elt�r�en, megsz�llottan tanulja a Birodalomban besz�lt nyelveket, belem�lyed az idegen vall�sok tanulm�nyoz�s�ba, s a bennsz�l�tt hat�s�gok legnagyobb r�m�let�re �lruh�ban kereszt�l-kasul beutazza a britek uralta orsz�gokat. �gy p�ld�ul – miut�n �tt�r az iszl�m hitre – az eur�paiak k�z�l szinte els�k�nt l�togatja meg Mekka �s Medina szent helyeit, azt�n a N�lus forr�svid�k�hez utazik, s ez a mind testileg, mind lelkileg rendk�v�l megterhel� v�llalkoz�sa az �sszeoml�shoz vezet.
Vajon mi hajtotta ezt az embert, aki Indi�ban, mik�zben egy kurtiz�nnal �lt egy�tt, �jszak�nk�nt szent iratokat tanulm�nyozott, Afrik�ban pedig olyan neh�zs�geket v�llalt, melyeket m�g a bennsz�l�ttek is sokalltak? Trojanow kalandreg�nye rendk�v�l aktu�lis, hiszen megk�s�rli elmagyar�zni, mi�rt nem �rti a Nyugat m�ig sem m�s vil�gok titkait �s dinamizmus�t.

MARKS, Howard: Mr. Nice

Howard Marks, aki 1945-ben egy kis walesi b�ny�szfaluban, Kenfig Hillben sz�letett, az Oxfordi Egyetem elv�gz�se �s a brit titkosszolg�lattal val� r�vid egy�ttm�k�d�s ut�n „minden id�k legrafin�ltabb drogb�r�jak�nt” (Daily Mirror) h�res�lt el. Howard 1996-ban �rta meg �n�letrajz�t, a Mr. Nice-ot, amit t�bb nyelvre is leford�tottak, �s vil�gszerte a k�nyvelad�si list�k �lmez�ny�ben szerepel, 2001-ben pedig �ssze�ll�totta a Howard Marks drogt�rt�netei c�m� k�tetet.
Marks 1997-ben szerepelt el�sz�r �l�ben a nagy nyilv�noss�g el�tt, �s Nagy-Britannia-szerte kiv�l� kritik�kat kapott. M�ra m�r legend�ss� v�lt egyszem�lyes kabar�-el�ad�sa, az An Audience with Mr. Nice (Egym�s k�zt Mr. Nice-szal) mindenfel� telt h�zakat vonz.
Howard Marks n�pszer� weboldalt (www.mrnice.net), lemezt�rsas�got (Bothered) �s indiai kendermag-forgalmaz� c�get (Mr Nice Seed Bank) tart fenn. Ezenk�v�l havi rovatot vezet a Loaded magazinban, de �rt vez�rcikkeket az Observer, az Evening Standard, a Time Out �s a Guardian sz�m�ra is, melyekben a k�nny� drogok legaliz�l�sa melletti �rveit fejti ki.
Az 1980-as �vekben Howard Marks negyvenh�rom �lnevet, nyolcvankilenc telefonvonalat haszn�lt, �s huszon�t, a vil�g k�l�nb�z� pontjain bejegyzett kereskedelmi v�llalat tulajdonos�nak mondhatta mag�t.
Karrierje cs�cs�n k�zel harminctonn�s marihu�na-sz�ll�tm�nyokat csemp�szett �t hat�rokon, �s olyan szervezetekkel �llt kapcsolatban, mint az MI6, a CIA, az IRA �s a maffia. Az USA K�b�t�szerellenes �gyoszt�ly�nak (a DEA-nak) az eg�sz vil�gra kiterjed� akci�ja eredm�nyek�nt Marksot v�g�l elkapt�k, �s az indianai Terre Haute fegyint�zetben let�ltend� huszon�t �v b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k. A humoros, kedves �s �szinte Mr. Nice-ban Howard Marks saj�t �lett�rt�net�t mes�li el.

MILES, Barry: Paul McCartney

A Beatlesr�l �vtizedeken �t tudni v�lt�nk ezt-azt. Rengeteg forr�sb�l szerezhett�nk inform�ci�t, �m a sajt� nem tartozik a hiteles forr�sok k�z�, �s a Beatlesr�l k�sz�lt filmek t�bbs�ge is mese habbal. F�leg ezek a filmek felel�sek az�rt is, hogy oly k�nnyed�n beskatuly�ztuk a Beatles-tagokat: Johnt az �r�k l�zad�nak, a cinikus odamondogat�nak, Pault pedig a babaarc� sz�pfi�nak �ll�tott�k be. Sejthett�k azonban, hogy a helyzet enn�l j�val bonyolultabb, �s ez a monogr�fia tov�bbi bizony�t�kokat szolg�ltat erre. A m� legf�bb er�nye, hogy a dalok �s az albumok keletkez�st�rt�nete �ll a k�z�ppontj�ban. Sz� sincs azonban arr�l, hogy Paul mondja el a lapokon a maga „�nz�” verzi�it. Egyr�szt nem �nz�: olykor tal�n t�lzott szer�nys�ggel mes�li el, eml�kei szerint hogyan sz�letett egy-egy dal, John �s � milyen ar�nyban j�rult hozz� a k�z�s szerzem�nyek zen�j�hez, sz�veg�hez, ki melyik sz�lamot �nekelte, milyen hangszeren j�tszott a st�di�ban. M�sr�szt a k�nyv gyakran John Lennon interj�ib�l is k�z�l egy-egy, az adott dalokra, t�rt�netekre vonatkoz� reflexi�t. Term�szetesen a m�sik k�t Beatle, tov�bb� a zseni�lis hangm�rn�k, George Martin �s a nem kev�sb� zseni�lis menedzser, Brian Epstein is megsz�lal e k�nyv lapjain, mely �gy joggal olvashat� a Beatles t�rt�netek�nt is.

GURALNICK, Peter: Elvis - Az utols� vonat Memphisbe

Korunk egyik modern mes�je Elvis Presleyr�l, az amerikai D�len felcsepered� szeg�nyleg�nyr�l sz�l, akib�l nemcsak „kir�ly” lett, de nev�t a t�rt�nelembe is �r�kre be�rta. M�r �let�ben mitikus alakk� v�lt, s nev�t ma orsz�ghat�rokt�l, vall�sokt�l, politikai rendszerekt�l f�ggetlen�l legal�bb m�sf�l milli�rd ember ismeri.
Peter Guralnick k�nyve az�rt szenz�ci�s, mert nemcsak egy �j glob�lis m�tosz sz�let�s�t mutatja be, de k�s�rletet tesz a legenda m�g�tti „igazi Elvis” bemutat�s�ra is. M�ve Elvis Presley �let�nek els� huszonn�gy �v�t, a „tr�nra ker�l�s” �llom�sait �br�zolja �gy, hogy ez a maga nem�ben p�ratlan t�rt�net a csal�dtagok, bar�tn�k, haverok, �zlett�rsak, ellenfelek elbesz�l�se alapj�n bontakozik ki. T�bb sz�z interj� esszenci�ja ez a k�nyv, amely �rz�kletesen mes�li el, hogyan sz�letik az Amerikai �lom, mik�nt volt k�pes egy „vid�ki senki” befoly�solni a t�rt�nelem menet�t, sz�zmilli�k �let�t.

Peter Guralnick k�nyve egy olyan vil�gba vezeti el az olvas�t, amelyr�l a kor�bbi Elvis-�letrajzok csak nagyon h�zagosan �rtak. Egyszerre rengeteg emp�ti�val �s humorral meg�rt „nagy sztori”, ugyanakkor a kr�nik�s alaposs�g�val meg�rt korrajz is az �tvenes �vek Amerik�j�r�l. A k�nyv teljes joggal sorolhat� az amerikai kult�ra t�rt�net�r�s�nak klasszikus alkot�sai k�z�.

CLARKE, MARTIN: Pearl Jam

Az 1990-ben Seattle-ben megalakult Pearl Jam a popt�rt�nelem leggyorsabban elterjed�, ugyanakkor leggyorsabban ki is m�l� zenei ir�nyzat�nak, a grunge-nak egyik legprominensebb zenekara volt (a Nirvana mellett), �m jelent�s�g�k nemcsak abban mutatkozik meg, hogy mindenkit t�l�ltek abb�l a korszakb�l.
A Pearl Jam egyike azon kev�s zenekarnak, amelyek m�r legels� lemez�kkel (eset�kben ez a Ten volt) vil�gm�ret� hiszt�ri�t v�ltottak ki, �s egyike azon nagyon keveseknek, amelyek nem rokkantak bele a n�pszer�s�gbe. (B�r, mint e k�nyvben l�tni fogjuk, t�bbsz�r k�zel j�rtak ehhez.) Ak�rmennyire is patetikusnak hangzik, a Pearl Jam t�l�l�si technik�ja az volt, hogy mindig igyekeztek �szint�k maradni, �s saj�t elveikhez ragaszkodva int�zni dolgaikat. B�r sok t�mad�s �rte �ket, valamit m�gis j�l csin�ltak, hiszen 19 �vvel megalakul�suk – �s 60 milli� eladott lemez – ut�n m�g mindig akt�vak, �rtelmes �s �rzelmes zen�j�k a mai napig relev�ns, koncertjeik pedig m�g mindig kiv�teles �lm�nynek sz�m�tanak.

SEUNG SAHN: A zen ir�nyt�je

A zen ir�nyt�je a zen l�nyeg�t t�rja el�nk egyszer�en �s m�gis alaposan, Seung Sahn mester nem ritk�n saj�tos humorral f�szerezett st�lus�ban. A szerz� tan�t�besz�deire �p�l� k�nyv a zen �s a buddhizmus alapvet� tan�t�sait mutatja be a k�v�l�ll�k sz�m�ra is �rthet� m�don, t�rt�netekkel gazdagon illusztr�lva. A szem�lyes tapasztalatokra �s bel�t�sra t�maszkod� m�vet nemcsak a kezd�k forgathatj�k haszonnal, de azok is, akik m�r hosszabb ideje elm�ly�lten gyakorolj�k a medit�ci�t.

GROENING, Matt: Simpson csal�d - Rivaldaf�ny

Hurr�! Matt Groening citroms�rga teremtm�nyei �jra itt vannak k�z�tt�nk; folytat�dnak Simpson�k �s az �lmos Springfield polg�rainak k�preg�nyes kalandjai! M�sodik k�tet�nkben �jabb nyolc bizserget� �s humoros t�rt�net �g�r felh�tlen sz�rakoz�st: megtudjuk t�bbek k�zt, mik�nt ker�lt Lisa �s Otto egy�tt a rivaldaf�nybe, mi�rt zsugorodott Hom�r mikroszkopikus m�ret�v� Mr. Burns em�szt�si zavarainak k�vetkezt�ben, valamint milyen kalamajk�t okozott Bart, amikor kiss� „feljav�totta” kish�ga napl�j�t...
K�tet�nk a Simpsons Comics 6–9. sz�mait adja k�zre. Folytat�s hamarosan!

GREER, Andrew Sean: Max Tivoli vallom�sai

Max Tivolit kett�s �tok s�jtja: eg�sz �let�ben egy �s csakis egy n�t szeret, �regemberk�nt, ifj�k�nt, gyerekk�nt… sajnos sz�vet t�p�en ebben a sorrendben. A m�sik �tok ugyanis az, hogy �regemberk�nt l�tja meg a napvil�got, s att�l fogva fiatalodik visszafel�. �s ami a l�nyeg: teste a lelk�vel soha, egyetlen percig sincs szinkronban. Hihetetlen sors, csak keveseknek adatik meg, h�la legyen Istennek. De akivel megesik, annak van mit megosztania kort�rsaival �s az ut�korral.

Andrew Sean Greer k�t tud�s gyermeke. A Brown Egyetemen tanult kreat�v �r�st. Miut�n �vekig dolgozott New Yorkban taxisk�nt, nevel�tan�rk�nt, t�v�sk�nt �s sikertelen �r�k�nt, a Montana �llambeli Missoul�ba k�lt�z�tt, �s �jabb diplom�t szerzett a Montana Egyetemen. Innen Seattle-be, majd San Francisc�ba telep�lt �t, ahol jelenleg is �l, b�r a New York Public Library Cullman Center munkat�rsa. A 2004-ben megjelent Max Tivoli a m�sodik reg�nye – ezzel robbant be az irodalmi k�ztudatba.

„Elb�v�l� reg�ny. Olyan nagyszer�, ak�r Proust �s Nabokov, de mindehhez a m�lys�ges ki�br�ndults�g parf�m�s, eleg�ns st�lusa t�rsul… Max �gy �r: »Az �let r�vid �s keser�, de szerettem.« Megrend�t�en fon�k l�t�t kifejez�en, �rnyaltan �br�zolja, �s �t�t� er�vel jelen�ti meg az emberi sors k�l�n�s volt�t �s elfojtott diszharm�ni�j�t.”

John Updike a reg�nyr�l, a The New Yorkerben

GAIMAN, Neil, KIETH, SAM,: Sandman, az �lmok Fejedelme - Prel�d�k �s nokt�rn�k

Neil Gaiman t�bb mint t�z k�nyvb�l �ll� k�preg�nysorozat�nak els� k�tete t�k�letes nyit�nya
e sok sz�lon fut�, szerte�gaz� �s lebilincsel� m�nek.

A m�gus �s okkultista Roderick Burgess 1916-ban, Angli�ban, k�l�n�s szertart�sra k�sz�l. C�lja, hogy megid�zze �s csapd�ba ejtse a hal�lt. �m a k�s�rlet balul �t ki, �s Hal�l helyett testv�re, az �lmok Fejedelme, Sandman esik a m�gus fogs�g�ba; �gy indul az ut�bbi id�k legn�pszer�bb, t�bbsz�r�sen d�jnyertes k�preg�nysorozata. A SANDMAN borong�s hangulat�, zseni�lis eposz, Neil Gaiman v�laszt�kos pr�z�j�ban �s a k�preg�nyszakma legkeresettebb rajzol�inak �rt� tolm�csol�s�ban t�lalva, a modern m�toszok �s a balj�s hangulat� fantasy kever�ke, amelyben a kort�rs irodalom, a t�rt�nelmi dr�ma �s az �si legend�k szinte �szrev�tlen�l fon�dnak �ssze.
A PREL�D�K �S NOKT�RN�K a m�tosz, a var�zslat �s a fekete humor p�ratlan elegy�vel mutatja be a f�bb szerepl�ket, �s ind�tja �tj�ra ezt az egyed�l�ll�, a k�preg�nyek vil�g�ban semmihez sem hasonl�that� t�rt�netfolyamot, amelyet sosem fog elfelejteni az, aki egyszer olvasta.

Neil Gaiman
A Fekete orchidea �s a Var�zsk�nyvek c�m� k�preg�nyek mellett az Amerikai istenek, a Coraline (illusztr�lta Dave McKean), a Sosehol �s a Csillagpor c�m� reg�nyek, valamint a T�k�r �s f�st �s a T�r�keny holmik c�m� novell�sk�tetek �r�ja. T�bbek k�z�tt a Hugo-, a Nebula-, a World Fantasy-d�j �s a Bram Stoker-d�j kit�ntetettje. Neil Gaiman Angli�ban sz�letett, jelenleg az Egyes�lt �llamokban �l.

BACON, Tony, MOORHOUSE, Barry,: Basszusgit�rok k�nyve

A Basszusgit�rok k�nyve az elektromos basszusgit�rok t�rt�net�t mutatja be az els�, kezdetleges, m�ra legend�ss� v�lt p�ld�nyokt�l a leg�jabb, speci�lis ig�nyek szerint �p�tett modellekig.
Leo Fender 1951-ben mutatta be a vil�gnak a Fender Precision Basst, majd alig egy �vtizeddel k�s�bb megalkotta a m�sik, szint�n klasszikuss� v�lt modellt, a Jazz Basst is. Akkor m�g nem is sejthette, de ezeknek a hangszereknek a megjelen�se val�s�gos forradalmat ind�tott el a popul�ris zene hangz�svil�g�ban.
A klasszikus, „k�t git�r, basszus, dob” fel�ll�s az �tvenes �vekben, a basszusgit�r megjelen�s�vel egy id�ben v�lt jellemz�v� a popzen�ben. A k�vetkez� �vtizedek sor�n ez volt az alap, amelyre a modern zene legnagyobb r�sze fel�p�lhetett.
A basszusgit�r a legjelent�sebbek k�z� tartozik a 20. sz�zadban megjelent hangszerek k�z�l; a Basszusgit�rok k�nyve az els� tanulm�ny, amely a legfontosabb gy�rt�k t�rt�nete mellett bemutatja a legnagyobb hat�s� basszusgit�rosokat is.
A hangszer t�rt�net�nek r�szleteit a git�r�p�t�kkel �s szakemberekkel, illetve a jelent�s zen�szekkel – p�ld�ul Paul McCartneyval – k�sz�tett interj�k vil�g�tj�k meg. A k�tet szerz�i bemutatj�k az els� modelleket, illetve a hangszer k�l�nb�z� v�ltozatait.
A r�szletes ismertet�ket gazdag, sz�nes k�panyag eg�sz�ti ki; kiv�l� min�s�g� fot�kon tanulm�nyozhatjuk a ritkas�gokat, a szokatlan p�ld�nyokat. A referenciafejezetben a Fender modellek adatb�zis�n k�v�l az Alembict�l a Yamah�ig pontos inform�ci�kat tal�lhatunk tizenhat legfontosabb gy�rt� basszusgit�rjair�l.
Minden, amit tudni kell a basszusgit�r t�rt�net�r�l, a gy�rt�kr�l, a modellekr�l.

BUNKER, Edward: A vad�llatban is van sz�nalom

Edward Bunker k�zel h�sz �vet h�zott le k�l�nb�z� amerikai b�rt�n�kben, t�bbek k�z�tt fegyveres rabl�s miatt. A b�rt�n falai k�zt kezdett �rni, teljesen autodidakta m�don. V�rad�ssal szerzett p�nzt, hogy el tudja k�ldeni els� reg�ny�nek k�zirat�t egy kiad�hoz. Szabadul�sa ut�n hollywoodi filmekben szerepelt, t�bbek k�z�tt Dustin Hoffmannal a Pr�baid�ben, amely A vad�llatban is van sz�nalom feldolgoz�sa. Bunker j�tszotta a hallgatag, szivaroz� Mr. Blue szerep�t Quentin Tarantino kultikus Kutyaszor�t�j�ban. Michael Mann r�la mint�zta a Szemt�l szemben Jon Voight alak�totta szerepl�j�t. Ez ut�bbi filmben Bunker tan�csad�k�nt m�k�d�tt k�zre, a rendez� pedig elolvastatta A vad�llatban is van sz�nalom c�m� reg�nyt a film f�szerepl�ivel, hogy pontosan tudj�k, milyen egy szabadult fegyenc �lete a „kinti” vil�gban.

Max Dembo nyolc �vet h�zott le a sitten. T�l�lte. Most, szabadul�sa el�tt, elhat�rozza, mindent megtesz, hogy beilleszkedjen a falakon t�l �l�, „norm�lis” emberek k�z�, hogy soha t�bb� ne kelljen visszat�rnie a b�rt�n�k kegyetlen �s siv�r vil�g�ba. A t�rsadalom azonban nem fogadja vissza, �s Max – paradox m�don – k�nytelen ism�t a b�n�z�k vil�g�ban �s a b�n mocsar�ban mened�ket keresni. Edward Bunker �n�letrajzi ihlet�s�, fesz�lts�ggel teli reg�ny�ben h�tborzongat�an hiteles k�pet fest Los Angeles alvil�g�r�l, �s ugyanilyen hiteless�ggel mes�l a szabads�g rettenet�r�l, a k�nny� zs�km�ny okozta borzong�sr�l �s a zsigeri gy�l�letr�l, amely r�veszi az embert, hogy megh�zza a ravaszt a fegyveren.

VILLAMONT, Viviane: Az �rd�g parf�mje

Viviane Villamont-t nem kell bemutatni a magyar olvas�k�z�ns�gnek, hiszen Kisdar�zs c�m�, t�bb kiad�st is meg�rt reg�nye megjelen�se �ta n�lunk is egyike a legn�pszer�bb kort�rs francia �r�knak. Akik olvast�k a m�vet, bizony�ra ma is eml�keznek Claude-ra, a kov�csra, Viviane-Kisdar�zs apj�ra, feles�g�re, a fest�szetet a csal�dn�l t�bbre tart�, f�rj�t s l�ny�t elhagy�, majd mindkettej�ket t�nkretenni igyekv� Madelaine-re, az �rvah�zbeli L�onie n�v�rre vagy a „gy�ngyvir�gsz�lnak” is bec�zett kisl�ny Mirci macsk�j�ra.
Az �rd�g parf�mje nemcsak sz�mos rokon von�st mutat az eml�tett reg�nnyel, de r�szben annak ikerdarabja �s folytat�sa is, hiszen f�h�se, Muguet (a n�v jelent�se: gy�ngyvir�g) nyilv�nval�an a szerencs�tlen sors� Kisdar�zs altereg�ja, mint ahogy Richard-ban, Clotilde-ban, Francine n�v�rben �s Cilik�ben sem neh�z felismerni Claude, Madelaine, L�onie n�v�r �s Mirci cica pandanjait. A t�rt�net ez alkalommal is az 1940-es �vekben kezd�dik, a kisl�ny most is megj�rja az �rvah�z pokl�t, a sz�l�k ugyan�gy t�pik egym�st – �m az ismer�snek hat� szerepl�k �s jelenetek ellen�re sem besz�lhet�nk �nism�tl�sr�l. A t�ma ugyanaz, de �j, �thangszerelt �s gyorsabb ritmus� vari�ci�ban sz�lal meg, mivel mindez csak r�vid bevezet�s a reg�nyhez, olyasmi, mint a filmsorozatok �j epiz�djai el�tt vet�tett felvezet� („az el�z� r�sz tartalm�b�l”), ugyanis Muguet igazi t�rt�nete ott (az �rvah�zb�l val� szabadul�ssal) kezd�dik, ahol Kisdar�zs� v�get �r. Lesz m�g ugyan egy �jabb, �rdekes visszacsatol�s, amikor Muguet – apja hal�la ut�n – nekil�t, hogy meg�rja gyermekkora t�rt�net�t (vagyis a Kisdar�zst), de a t�rt�netnek ez csak egy mell�ksz�la. A nagy k�rd�s az, hogyan �llja meg a hely�t feln�ttk�nt �s anyak�nt egy olyan n�, aki a Kisdar�zs-f�le gyermekkor terh�t cipeli mag�val. Hogyan szabadulhat az „�rd�g” mark�b�l az, akinek term�szetes �llapota a megal�zotts�g, a szeretetlens�g �s a kiszolg�ltatotts�g?
Viviane Villamont ez alkalommal is remek�l vegy�ti a t�vols�gtart�, t�rgyilagos st�lust a finom humorral, s az anyai szeretet mindent legy�z� erej�t p�ld�z� reg�nye m�lt� p�rja els�, vil�gsikert aratott m�v�nek.

VIAN, Boris: Pekingi �sz

A Vian-�letm�sorozat olvas�i imm�r �j, jav�tott kiad�sban vehetik kez�kbe a magyarul el�sz�r 1971-ben megjelent Pekingi �szt, s ez a k�tet, sorozatunk hetedik darabja most – rem�nyeink szerint – �jabb �rveket szolg�ltat azoknak, akik m�r eddig is ezt a reg�nyt tartott�k a legjobb Vian-m�nek. (Legyen! De ha a Pekingi �sz a legjobb, akkor a Tajt�kos napok a legszebb!)
A Pekingi �sz bonyolult, tal�nyos, filozofikus �s ezoterikus m� – szerencs�re mindemellett rendk�v�l sz�rakoztat� is. Legf�bb er�nye, hogy minden sor�n �rz�dik az �r�s �r�me. Ez Vian jutalomj�t�ka, s l�that�an apait-anyait belead ebbe a k�nyvbe. Mondatai k�nnyedek �s eleg�nsak, s a voltak�ppen tragikus t�rt�net szomor�s�g�t kell�k�ppen ellens�lyozza Boris ir�ni�ja �s �nir�ni�ja, �gy azt�n e m� komoly kih�v�s el� �ll�tja az olvas�k hasfal�t. A reg�ny ugyanakkor b�lcs s egy�ttal vit�ra ingerl� meg�llap�t�sok t�rh�za, az abszurd humor �s a jellegzetesen viani nyelvi lelem�nyek kincsest�ra. A harcos feminist�k tal�n fennakadnak majd Boris egy-k�t – finoman sz�lva – „udvariatlan” mondat�n (itt szeretn�m lesz�gezni, hogy a n�knek igenis van agyuk!), de az igazi n�k bizony�ra kacagva lapoznak majd tov�bb a k�nyvben, s nem esnek abba a hib�ba, hogy nem l�tj�k meg a f�t�l az erd�t. Pontosabban a sivatagot, ahol a vas�t�p�t�k, a r�g�szek, a rep�l�modellez�k �s a remet�k j�tssz�k – mint gyermekek a homokoz�ban – a maguk hal�los j�t�kait az ez�ttal papi �lruh�t �lt� �rnagy vez�nylet�vel. Ellenben egy m�sik fontos reg�nyalak, a Pekingi �sz kor�bbi kiad�saiban Nyeletnyeli tan�r �rk�nt szerepl� orvosprofesszor �ppen most dobja le �lruh�j�t, s a Tajt�kos napokb�l m�r ismert Fr�szpirin professzork�nt �ll el�nk. (Merthogy egyazon orvosr�l van sz�, �m mivel az eml�tett reg�nyek kor�bbi magyar nyelv� kiad�saiban – sajn�latos m�don – k�t k�l�nb�z� n�ven szerepelt, ez nem der�lhetett ki.)
A sorozat eddigi k�teteihez hasonl�an most is arra t�rekedt�nk, hogy az itt-ott sz�ks�gesnek bizonyult pontos�t�sok eredm�nyek�ppen olyan sz�veget adjunk az olvas�k kez�be, mely egyfel�l jobban l�that�v�, �rthet�bb� teszi a viani �letm�vet �tsz�v� keresztutal�sokat, m�sfel�l pedig – �ltal�nosabb szinten – nyelvezet�ben is j�l illeszkedik a Vian-�letm�sorozat kor�bbi k�teteihez.

Tak�cs M. J�zsef

WINTON, Tim: Hajsza

Tim Winton 1960-ban sz�letett a nyugat-ausztr�liai Perthben. M�g sz�l�v�rosa egyetem�nek reg�ny�r� kurzus�ra j�rt, amikor tizenkilenc �vesen belefogott els� reg�ny�be, amely m�ris egy rangos nemzeti irodalmi d�jat hozott neki. Feln�tteknek sz�l� reg�nyei mellett �r gyermekk�nyveket �s t�bb r�szes ifj�s�gi fejl�d�sreg�nyeket is. Ez ut�bbiak egyik�b�l t�v�sorozat k�sz�lt, s t�bb m�s m�v�t filmv�ltozatban is megismerhette a k�z�ns�g. Munk�i azt a meggy�z�d�s�t t�kr�zik, hogy az ember meghat�roz� �lm�nyei z�m�kben a serd�l�korb�l sz�rmaznak.
Winton reg�nyeinek �s novell�inak helysz�ne t�bbnyire az �ltala j�l ismert Nyugat-Ausztr�lia, sz�mos, a kontinens-orsz�gr�l sz�l� �tik�nyv t�rsszerz�je �s tev�keny r�sztvev�je az ausztr�liai k�rnyezetv�delmi mozgalmaknak.
A Hajsza 1995-ben jelent meg. Fred Scully, az egyetemi tanulm�nyokba is belek�stolt ausztr�l k�tkezi munk�s a csal�dj�val egy�tt kiv�lasztott �j otthon elk�sz�lte ut�n egy �rorsz�gi rep�l�t�ren v�rja feles�g�t �s kisl�ny�t, de csak az anyja �ltal mag�ra hagyott h�t�ves Billie �rkezik meg – az �t �rt sokkt�l hossz� id�re n�mas�gba z�rk�zva. A k�nyv kettej�k �tj�t mutatja be a kor�bban Eur�p�ban t�lt�tt �vek kedves eml�kekkel teli helysz�nein �t, az utaz�st, melynek sor�n az apa mind jobban besz�k�l� tudattal keresi feles�g�t. A v�ls�gos pillanatokban nagyszer� jellemr�l tan�bizonys�got tev� kisl�nya tartja benne a lelket: � az, aki v�g�l meg�vja a f�rfit szem�lyis�g�nek teljes sz�tes�s�t�l.

PALAHNIUK, Chuck: L�thatatlan sz�rnyek

A L�thatatlan sz�rnyeket, Chuck Palahniuk sorrendben harmadik reg�ny�t egyik kritikusa tal�l�an a Harcosok klubja n�i v�ltozat�nak nevezte. �s val�ban, a szerz� mintha a Szex �s New York csillog� vil�g�t vegy�ten� Bret Easton Ellis v�res horrormes�ivel. Egy eszel�s t�rt�netet olvashatunk a divat �s a modellek csillog�, de �res vil�g�r�l, szerelmes betegekr�l �s a beteges szerelemr�l, valamint a mindent els�pr� gy�l�letr�l.

Shannon McFarland karrierj�t der�kba t�ri egy sz�rny� „baleset”: egy sz�p napon �ppen hazafel� hajt, amikor valaki r�l� az aut�j�ra. A l�v�s k�vetkezt�ben Shannon elvesz�ti az als� �llkapcs�t, a munk�j�t �s a v�leg�ny�t. Sz�rnyeteg lesz, akire senki nem mer r�n�zni. A k�lvil�g t�bb� nem vesz r�la tudom�st: l�thatatlann� v�lik. A k�rh�zban, a besz�dterapeuta rendel�j�ben megismerkedik Brandy Alexanderrel, aki az utols� m�t�tj�re v�r, hogy v�gre-valah�ra igazi n�v� v�lhasson. Brandy, a kir�lyn�k kir�lyn�je val�j�ban f�rfi, de tal�n � az egyetlen, aki meg�rti, milyen szenved�sen megy kereszt�l Shannon. Saj�tos, sokkter�pi�ra eml�keztet� m�dszer�t alkalmazva kezel�sbe veszi Shannont, �s egy�tt v�gnak neki az orsz�got �tszel�, �r�lt utaz�snak, amelynek sor�n milliomos �regl�nyok gy�gyszerk�szleteit fosztogatj�k, felfedezik �s elpuszt�tj�k a m�ltat, hogy �jrateremts�k nem l�tez� j�v�j�ket.

Chuck Palahniuk, szok�s�hoz h�ven, ez�ttal is a Harcosok klubja �ta v�djegy�v� v�lt, graffiti-t�m�rs�g�, szik�r pr�z�ban ostorozza a divatipar talmi csillog�s�t, �s egy sz�rre�lis t�rt�neten kereszt�l t�rja olvas�i el� a fogyaszt�i t�rsadalomr�l alkotott les�jt� v�lem�ny�t. Nem csak h�lgyeknek, de csakis er�s idegzet� olvas�knak.

BOCKRIS, Victor: Lou Reed - Transformer

Lou Reed mindig a saj�t m�v�szi elk�pzel�seihez igaz�totta a rockzene k�l�nb�z� ir�nyzatait, s munk�ss�g�ban a legv�ltozatosabb kifejez�si form�kkal tal�lkozhatunk: a hangos, els�pr� erej� kakof�ni�t�l a valaha �rt leg�rzelmesebb dalsz�vegekig. Legels� doo-wop-kislemeze, a tin�dzserkor�ban kiadott So Blue �ta j�tszott m�r mindent: gar�zs- �s pszichedelikus rockot a Velvet Undergrounddal, majd sz�l�ban glam rockot, punkot, diszk�t, alternat�v �s „j�zan-rockot” – �gy lett a k�nny�zene vil�g�nak kiemelked� vez�ralakja, �j�t� �s trendeket dikt�l� zen�sz. M�ra �ltal�nosan elfogadott, hogy a 60-as �vekben a Velvet Undergroundn�l csak egyetlen fontosabb, m�ig hat� zenekar volt: a Beatles.
Amikor 1972-ben sz�l�karrierbe kezdett, David Bowie-val �s Marc Bolannel egy�tt a glam rock �lvonal�ba ker�lt, majd egy m�ra klasszikuss� lett punklemezzel, a Metal Machine Musickal jelentkezett. B�mulatos alkot�kedv�t j�l mutatja, hogy �sszesen h�sz sz�l�lemezzel teljes�tette ki a Velvet-albumokkal, vend�gszerepl�sekkel �s koncertlemezekkel m�r megalapozott legend�j�t.
Victor Bockris k�nyv�ben hangs�lyozza, hogy Lou Reed zsenialit�sa �s k�s�rletez� kedve legink�bb dalsz�vegeiben mutatkozik meg, ez�rt is n�hetett fel olyan nagys�gok mell�, mint Bob Dylan vagy Neil Young. Reed eddig csak t�red�kesen feldolgozott �let�tj�nak elmes�l�se k�zben Bockris le�s a legkor�bbi �lm�nyekig: felid�zi a sokkter�pi�s kezel�st, amit Reed az 50-es �vekben a Creedmore �llami Pszichi�triai Int�zetben kapott, �s r�szletesen besz�mol viharos szerelmi kapcsolatair�l is, melyeket egyszerre jellemez a kedvess�g �s a kegyetlens�g. A Transformer izgalmas �s hiteles adal�k a rock ’n’ roll t�rt�net�nek irodalm�hoz.

BURROUGHS, William S.: Meztelen eb�d

„Olyan ez a k�nyv, hogy minden lapja sz�tfr�ccsen minden ir�nyba, t�vlatok kaleidoszk�pja, dallamok, utcai zajok, fingok, zavarg�sok egyvelege, �s benne a kereskedelem p�nc�lszekr�nyajtainak d�ng�se, a f�jdalom, a p�tosz sikolyai, a csak szenvelg� sikolt�sok, p�rz� macsk�k, f�szk�kb�l kivert madarak rikolt�sa, szerecsendi�t�l transzba esettek profetikus makog�sa, reccsen� nyakak �s vis�t� mandrag�r�k, orgazmusliheg�s, a heroin hajnaln�mas�ga a tikkad� sejtekben, a kair�i r�di� �v�lt�se, mint egy doh�ny�rver�s, ahol elszabadult a pokol, �s a Ramad�n fuvol�i, melyek �gy legyezik a beteg nark�st, ahogy a pi�sokra szakosodott, finom markeces kutatja �rz�kenyen tapogat� ujjaival a sz�rke metr�hajnalban a kett�hajtott, z�ld has� ropog�st…”

William S. Burroughs (1914–1997) �lete reg�nyesebb volt, mint �sszes �r�sa egybev�ve. A Harvardon diplom�zott. B�csi g�zf�rd�kben fi�kat cs�pett f�l. Jugoszl�vi�ban h�zasodott. Mexik�v�rosban v�letlen�l lel�tte az �lett�rs�t. Yag� ut�n kutatott D�l-Amerik�ban. Marokk�ban h�napokig lakott egy f�rfibord�lyban. P�rizsban el�t�lt�k �piumcsemp�sz�s�rt. L�that� a Beatles egyik lemezbor�t�j�n. Neki tulajdon�tj�k a „heavy metal” zenei c�mke ki�tl�s�t.
A reg�nye nyom�n k�sz�lt kultuszfilmet David Cronenberg forgatta 1991-ben.

„…volt cs�t�nyirt� Chicag�ban, csapos New Yorkban, t�rv�nysz�ki k�zbes�t� Newarkban. P�rizsban k�v�h�zi asztala mell�l figyelte a mogorva franci�kat, Ath�nban ouz�j�t szopogatva �llap�totta meg, hogy a g�r�g a vil�g legramatyabb fajt�ja. Isztambulban �piumsz�v�k �s sz�nyeg�rusok k�z�tt kereste a sarkalatos igazs�got. Angol sz�llod�kban Spenglert �s Marquis de Sade-ot olvasott, Chicag�ban eltervezte, hogy kirabolja az egyik g�zf�rd� p�nzt�r�t, de egy kupica felett elspekul�lt k�t �rt�kes percet, �s v�g�l menek�lnie kellett k�tdoll�ros zs�km�ny�val.”

Jack Kerouac – �ton

VIAN, Boris: A k�k liba (novell�k 2)

A Boris Vian-�letm�sorozat e hatodik – a szerz� hal�l�nak �tvenedik �vfordul�ja alkalm�b�l �ssze�ll�tott – k�tet�ben olvashat� novell�k t�bbs�ge most el�sz�r jelenik meg magyar nyelven. Az el�z� novellagy�jtem�ny, a Blues egy fekete macsk��rt kedvez� fogadtat�sa ut�n tal�n nem is kell enn�l t�bbet mondanunk ahhoz, hogy az olvas�nak kedvet csin�ljunk ezen �jabb v�logat�shoz. Rem�lhet�leg nem sz�ks�ges bizonygatni, hogy azoknak, akik megv�s�rolj�k e k�tetet, nem kell azzal f�radniuk, hogy helyet szor�tsanak neki a k�nyvespolcukon, hiszen �gyis folyton k�lcs�nk�rik majd t�l�k – �s az istennek sem akarj�k visszaadni! De ha m�gis akadna n�h�ny, m�g ezek ut�n is t�tov�z� olvas�, az � kedv�k�rt �lljon itt n�h�ny sz� az �jabb Vian-novell�kr�l:

A Venyigesz� �s a planktonb�l m�r j�l ismert �rnagy egy 1927-es Renault �s k�t utas alkotta g�pes�tett alegys�g �l�n k�s�rletet tesz a d�lvid�k megh�d�t�s�ra. �tjukat ny�pic aktakukacok �s k�v�r ty�kok tetemei szeg�lyezik. (A d�li hadj�rat)

Vajon mit mondanak az �lmosk�nyvek arr�l, ha valaki gy�ny�r�, sz�ke l�nyr�l �lmodik, majd �bred�skor egy �ti csig�t tal�l a nagyl�bujj�n? Val�sz�n�leg semmit. Nos, ez�rt hasznosabb az �lmosk�nyvek helyett Boris Viant olvasni, akit�l megtudhatjuk, hogy ez az �lom egy gy�ny�r�, v�r�s haj� l�nnyal val� tal�lkoz�st �g�r. (Meglepet�s-parti L�obille-n�l)

Mindenki ismeri a robotika Asimov-f�le h�rom alapt�rv�ny�t. Azt azonban kevesen tudj�k, hogy Boris Vian m�r egy �vtizeddel Asimov el�tt megfogalmazta a maga kibernetikai t�rv�nyeit, melyek k�z�l a legfontosabb �gy sz�l: „A robot ne olvasson G�raldyt.” (Veszedelmes klasszikusok)

A Biblia szerint K�int az irigys�g �s a f�lt�kenys�g k�sztette arra, hogy meg�lje �rtatlan fiv�r�t, �belt. Most megismerhetj�k a t�rt�net egy m�sik verzi�j�t, melyet a katolikus egyh�z bizony�ra nem habozik majd gyors�tott elj�r�s keret�ben apokrifnak nyilv�n�tani. (A gyilkos)

Ha egy papnak nincsenek titkolt b�nei, ha nem celebr�l fekete mis�ket, �s nem vonzza sem a s�t�nizmus, sem az anarcho-mazochizmus, k�nnyen kider�lhet, hogy az illet� egyh�zfi val�j�ban nem i s l�tezik. (A f�rd�z� csuh�s)

McNEIL, Legs, McCAIN, Gillian,: Please Kill Me - A punkzene cenz�r�zatlan t�rt�nete

Hajlamosak lenn�nk azt hinni, hogy a punk elnevez�s ugyan�gy brit elm�k sz�lem�nye, mint a punkzene maga. Nem az. Bosszankodva vessz�k tudom�sul, hogy a tenger t�lpartj�n n�h�ny entellekt�el eszelte ki az eg�szet. Ne a st�lus el�fut�rainak tekintett, s e k�tet lapjain is s�r�n emlegetett Lou Reedre, Iggy Popra �s Patti Smithre gondoljunk: az � zen�j�ket sem illett�k a kort�rsak ezzel a jelz�vel. E k�nyv szerz�je s n�h�ny szellemt�rsa alap�totta meg a 70-es �vekben a Punk c�m� magazint, �s egy j�kora fricsk�t helyeztek el az akkor m�r idolk�nt tisztelt Lou Reed orr�n, amikor interj�t k�sz�tettek vele, �s olyan szemenszedett baroms�got k�rdeztek t�le, hogy mi a kedvenc hamburgere. Ugyanezt megcselekedt�k Patti Smithszel is. Siker�lt j�l felbosszantaniuk a k�lt�n�t.
Miut�n Sid Vicious meghalt, Patti pedig megt�rt, a magazin is �rtelmetlennek l�tta tov�bbi m�k�d�s�t. Persze az�rt rengeteg sz� esik e k�tet lapjain – mely nem csup�n a fanzine t�rt�nete – Dee Dee Ramone-r�l, ahogy elment az alakul� Television zenekar meghallgat�s�ra, melyen Richard Hell �s Tom Verlaine k�v�ncsian figyelt�k k�ts�gbeesett er�lk�d�s�t, v�g�l nem vett�k fel, mert m�g egy rendes kvintet sem volt k�pes lefogni, amihez k�t ujj kell, � pedig csak egy ujjal tudott „akkordozni”: �gy lett bel�le ink�bb a The Ramones basszusgit�rosa.
Ahogy sz� esik Joey Ramone-r�l is, aki az els� zenekari pr�b�juk v�g�re sem tudta �ssze�ll�tani a dobszerel�s�t: �gy lett bel�le a zenekar �nekese. Az viszont rejt�ly, hogyan tudta a Ramones p�r �v m�lt�n, 1977 v�g�n lej�tszani a londoni Rainbow-ban az It’s Alive c�m� klasszikust. Please Kill Me, ha �n ezt �p �sszel fel tudom fogni.

GAIMAN, Neil: Sandman, az �lmok Fejedelme - A babah�z

Az �lmok Fejedelm�re �j kih�v�sok v�rnak a hossz� rabs�g ut�n: helyre kell �ll�tania birodalm�t, meg kell f�keznie n�h�ny elszabadult alattval�j�t, �s egy k�zelg� �lom�rv�nnyel is szembe kell n�znie. A SANDMAN-eposz m�sodik k�tet�nek f�szerepl�je Rose Walker, aki mik�zben hozz�tartoz�it keresi, egyre jobban belebonyol�dik az �lomvil�gba, ahol n�ha igencsak bizarr �s k�l�nleges l�nyek tany�znak, valamint furcsa �s r�miszt� esem�nyek t�rt�nnek.
A BABAH�Z lapjain k�t nagyszer�, novellisztikus fejezet is olvashat�: Nada, a gy�ny�r� kir�lyn� legend�ja, �s a hal�lt�l megk�m�lt Hob Gadling sz�zadokon �t�vel� t�rt�nete.
E mes�k kiemelik az �lom�r id�tlen volt�t, �s megmutatj�k jellem�nek gyarl� �s emberi von�sait is.

NEIL GAIMAN
A Fekete orchidea �s a Var�zsk�nyvek c�m� k�preg�nyek mellett az Amerikai istenek, a Coraline (illusztr�lta Dave McKean), a Sosehol �s a Csillagpor c�m� reg�nyek, valamint a T�k�r �s f�st �s a T�r�keny holmik c�m� novell�sk�tetek �r�ja. T�bbek k�z�tt a Hugo-, a Nebula-, a World Fantasy-d�j �s a Bram Stoker-d�j kit�ntetettje. Neil Gaiman Angli�ban sz�letett, jelenleg az Egyes�lt �llamokban �l.

Neil Gaiman t�bb mint t�z k�nyvb�l �ll� k�preg�nysorozata �gy �p�l fel, hogy a k�tetek �nmagukban is �lvezhet�k legyenek, �m az olvas� kedvet kapjon �ltaluk a t�bbi k�tet elolvas�s�hoz is.

WHITE, Timothy: Bob Marley - Catch a Fire

A f�lv�r Robert Nesta Marley kamaszkora elej�n ker�l Kingstonba. Csak messzir�l n�zheti a fels� �s k�z�poszt�lybelieket; neki nem jut m�s, csak Trench Town, a gett�, ahol az udvarokon k�z�sen f�znek az asszonyok, egy�tt vedelik a rumot a f�rfiak; ahol a sik�torokban t�bbsz�r villan penge, mint p�nz�rme.
A f�ggetlens�g��rt k�zd� Jamaica akkoriban nem j� hely a feket�k sz�m�ra. A gett�kban �l� fiatalok nem sok mindenben tal�lhatnak vigaszt: futballoznak, band�kba ver�dve verekszenek, zen�lnek �s t�ncolnak, ganj�t sz�vnak.
Bob �gy �rzi, csak a zene seg�ts�g�vel juthat ki a nyomorb�l. �ssze�ll k�t sr�ccal, Peterrel (Tosh) �s Bunnyval (Livingston), megalak�tj�k a Wailerst, �s az aktu�lis sl�gereket �neklik. Egy k�nai-jamaicai producer kiadja els� kislemez�ket.
Jamaica f�ggetlenn� �s ezzel egy�tt a hatalomra �hes p�rtok k�zd�ter�v� v�lik. Bobot a kislemezek olyan sikeress� tett�k, hogy a p�rtok vezet�i keresik a kegyeit, � azonban ink�bb a saj�t �tj�t j�rja. Sok olyan csapat van, amely az akkoriban divatos rockabillyt �s ska-t j�tssza, �s az amerikai sz�mok�ra eml�keztet� sz�vegeket �nekel r�. Bob ebben is �j�t: �j tartalommal t�lti meg a reggae-nek elnevezett muzsik�t.
Zen�je a k�z�poszt�lybeli feh�rek k�reiben is egyre n�pszer�bb� v�lik. Mi�rt is ne? Hiszen kellemes, napf�nyes muzsika ez, olyan laza �s vid�m… Igen. Eg�szen addig, m�g oda nem figyel�nk a sz�vegekre: rabszolgas�g, nyomor �s szenved�s. Nem tinglitangli, „szeretlek, szeretsz” marcip�n, hanem: „…m�g az ember b�rsz�n�nek nagyobb jelent�s�ge van, mint a szeme sz�n�nek, addig h�bor� lesz.”
M�rt�r lett. P�ldak�p. Val�di ikon – Afrik�ban a sz� legszorosabb �rtelm�ben v�ve az. Fekete – �s feh�r – fiatalok nemzed�kei tisztelik.

YOUNG, Toby: Hogyan vesz�ts�k el bar�tainkat...

1995-ben egy sz�prem�ny� angol �js�g�r�, Toby Young elhagyja Londont, �s New Yorkba k�lt�zik, hogy a Vanity Fair munkat�rsa legyen. Annyi honfit�rs�nak siker�lt m�r megh�d�tania Manhattant, mi�rt pont � vallana kudarcot?
New Yorkban azonban semmi sem �gy alakul, ahogy eltervezte. K�t �v leforg�sa alatt kir�gj�k a Vanity Fairt�l, elhagyja a bar�tn�je, �s �r�kre kitiltj�k a v�ros legmen�bb b�rj�b�l, mik�zben hi�ba hajkur�ssza a n�ket �s a sikert. R�ad�sul m�g azt a megal�ztat�st is el kell viselnie, hogy bar�tj�nak, Alexnek, aki vele egy�tt �rkezett Amerik�ba, t�retlen�l �vel felfel� a karrierje.
A Hogyan vesz�ts�k el bar�tainkat �s legy�nk mag�nyosak Toby Young vicces, okos �s meghat� besz�mol�ja arr�l az �t �vr�l, amelyet a siker �s �nmaga keres�s�vel t�lt�tt New Yorkban. Megtudhatjuk bel�le, hogyan k�zd�tte egyre lejjebb mag�t a New York-i t�pl�l�kl�ncban a vil�g egyik legismertebb magazinj�nak szerkeszt�j�b�l interakt�v szexj�t�kok �nk�ntes tesztel�j�v�. De ez a reg�ny t�bb, mint �nironikus anekdotagy�jtem�ny Toby Young �let�nek legk�nosabb pillanataib�l; l�zad� r�pirat a celebkult�ra ellen – egy bennfentes toll�b�l.
Graydon Carter, a Vanity Fair f�szerkeszt�je a reg�ny megjelen�se ut�n �gy nyilatkozott a szerz�r�l: „Akik nem tudnak tan�tani, azok �rnak. Akik �rni sem tudnak, azok saj�t magukr�l �rnak – Toby folyamatosan ezt csin�lja.”

Toby Young 1963-ban sz�letett. Oxfordban szerzett diplom�t, de megfordult a Harvardon �s Cambridge-ben is. P�lyafut�sa sor�n sz�mos nagynev� napilapt�l �s magazint�l r�gt�k m�r ki, t�bbek k�z�tt a Timest�l, a The Guardiant�l, az Independentt�l �s a Vanity Fairt�l. Jelenleg Londonban �l feles�g�vel �s n�gy gyerek�kkel.

BUKOWSKI, Charles: A semmit�l d�lre

Charles Bukowski (1920–1994) egy kicsit „kil�g” a 20. sz�zad amerikai irodalm�b�l. Versei alapj�n a beatk�lt�k k�z� sorolt�k, de � soha nem volt harcias. �n�letrajzi ihlet�s� reg�nyeiben, amelyeknek f�szerepl�je altereg�ja, Henry Chinaski, nagyr�szt az amerikai t�rsadalom lecs�szott figur�ir�l �rt, nyersen, �szint�n, h�sba v�g� humorral �s saj�tos b�lcsess�ggel. Alkoholista, napr�l napra �l�, kompromisszumokat nem ismer� �letm�dja miatt sokan rajongtak – �s rajonganak – �rte, de � k�sz�nte, nem k�rt bel�le, s�t, ha lehetett, ker�lte a rajong�it (kiv�ve, ha azok n�k voltak), az embereket, �s f�leg az �r�kat. �gy az � arck�pe m�g v�letlen�l sem ker�lt fel m�anyag poharakra, mint p�ld�ul Hemingway�, a Key West-i Sloppy Joe’s kocsma legkedveltebb t�rzsvend�g��. Charles Bukowski k�v�l�ll� volt �s az is maradt.

A Charles Bukowski-�letm�sorozat leg�jabb darabja egy novell�sk�tet, aminek csak egyik nagy el�nye, hogy ez�ttal egy helyett huszonkilenc t�rt�netet kapunk az embert�l, aki �ltal�ban csak onnan tudta, milyen nap van, hogy lement az �js�goshoz, �s megn�zte. A semmit�l d�lre �jabb bepillant�st enged a 20. sz�zad egyik legnagyobb �r�j�nak �let�be, amit – b�r messzir�l �gy t�nhet – �lni sem lehetett k�nny�, h�t m�g meg�rni. H�t m�g �gy.

KEROUAC, Jack: Gerard l�tom�sai

Jack Kerouac rengeteg reg�nyt �rt. L�tsz�lag. Val�j�ban eg�sz �let�ben k�t �n�ll� m�vet adott k�zre: az egyikb�l a Wake Up c�m�, nemr�g el�ker�lt k�zirat alapj�n k�sz�lt a Buddha �letrajz�t feldolgoz� m�, a m�sik pedig az, amelyet ak�r Kerouac-legend�riumnak is nevezhetn�nk.
Az ut�bbi gigantikus opus sz�mos fejezetb�l �ll – ezeket az olvas�k �n�ll� reg�nyekk�nt ismert�k meg. A feldarabol�s egyik oka, hogy Kerouac nem egyszerre, nem logikai �s/vagy kronol�giai sorrendben �rta meg saj�t �let�nek t�rt�net�t: mindig azon a r�szleten dolgozott, amelyik �ppen �rdekelte. A m�sik ok term�szetesen az amerikai kiad�kn�l �s persze az olvas�kn�l keresend�. Vajon ki v�llalkozna arra, hogy egyetlen �ri�si k�tetben jelentessen meg/olvasson el egy h�rom-n�gyezer oldalnyi anyagot?
A „Legend�rium” n�h�ny ismertebb „fejezet�nek” c�me:

�ton
Az elhagyatotts�g angyalai
�tutaz�ban
Tristessa
A sz�ke bomb�z�
Dharma hob�k
A mag�nyos utaz�
Dr. Sax
Cody l�tom�sai

Jack Kerouac �let�nek egyik meghat�roz�, megr�z� �lm�nye volt b�tyja hal�la. A gyermekk�nt elt�vozott Gerard alakja Jack valamennyi reg�ny�ben felbukkan. Minden esetben � a tisztas�g, a sz�ps�g, az angyalis�g megtestes�t�je; � a jin-jang szimb�lum feh�r szelete – Jack �nmag�t �ltal�ban a megelevenedett fekete szeletnek l�tta.
Sok�ig tartott, m�g Kerouac r�sz�nta mag�t, hogy meg�rja a legend�ss� nemes�lt, titokzatoss� v�lt Gerard r�vid �let�nek �s f�jdalmas elveszt�s�nek t�rt�net�t, de ennek is elj�tt az ideje.

MYERS, Ben: System Of A Down - Hollywood aluln�zetben

Az 1994-ben alakult Los Angeles-i System Of A Down k�l�nleges egyed a rock n’ roll �llatkertj�ben. A fel�letes szeml�l� sz�m�ra csak egy brut�lis bestia, �m akik k�zelebb mer�szkednek hozz�, l�thatj�k, hogy a zord k�ls� �s a m�g zordabb hang csak a figyelem felkelt�s�re szolg�l, mert ez az „�llat” emellett rendk�v�l intelligens, kifinomult �s �rz�keny is.
Az �rm�ny sz�rmaz�s� tagokb�l �ll� System Of A Down egyike azon kev�s rockzenekarnak, amelyek amellett, hogy egy koncerten az agyunkat is eldobhatjuk t�l�k, bizonyos „�zenetet” is eljuttatnak a hallgat�s�ghoz, s teszik ezt an�lk�l, hogy kellemetlen vagy ciki lenne �ket hallgatni.
B�r �ltal�ban nem szerencs�s a rockzen�t a politik�val �tv�zni – sokan elv�reztek m�r ebben –, a System Of A Down ezt fenn�ll�sa sor�n mindv�gig olyan �szt�n�sen, ugyanakkor olyan fok� intelligenci�val m�velte, hogy nem lehetett nem komolyan venni �ket. Emellett viszont nem estek az �nc�l�s�g csapd�j�ba, �s sosem felejtett�k el, hogy a rock n’ roll alapvet�en a sz�rakoztat�sr�l sz�l.
A brit �js�g�r�, �r� �s k�lt� Ben Myers k�nyve egy rajong� szemsz�g�b�l �s egy rajong� alaposs�g�val taglalja a zenekar t�rt�net�t, amely, mint minden rendes rock n’ roll banda, nagyon m�lyr�l indult, �s a cs�cson hagyta abba – igaz, hivatalosan nem oszlottak f�l, csak felf�ggesztett�k tev�kenys�g�ket.

SEBOLD, Alice: Komfortos mennyorsz�g

MERCURY, Freddie: Freddie Mercury �lete - saj�t szavaival

Mint minden val�ban nagy jelent�s�ggel b�r� m�v�sznek, a Queen ut�nozhatatlan �s halhatatlan �nekes�nek, Freddie Mercurynak az �lete is tele volt ellentmond�sokkal. Legend�san kicsapong� �letet �lt ugyanakkor z�rk�zott volt; a sz�npadon excentrikus, g�tl�stalan rockszt�r, k�zvetlen bar�tai k�r�ben pedig szeretet�hes kisfi�. Vagy kisl�ny. Hangj��rt milli�k rajongtak, holott m�g karrierje cs�cs�n bevallotta: m�r az sem a r�gi. �s csak�gy, mint �let�t, hal�l�nak ok�t is – eg�szen annak bek�vetkezt�ig – tal�lgat�sok �vezt�k. Egyetlenegy dolog volt nyilv�nval� mindenki sz�m�ra: szenved�lyesen szeretette azt, amit csin�lt: a zen�l�st. E k�tetben, melyben mag�r�l mes�l saj�t szavaival, sz�mtalan k�rd�s tiszt�z�dik a XX. sz�zad egyik legnagyobb el�ad�j�val kapcsolatban.

M�LLER, Herta: L�legzethinta

Herta M�ller 1953-ban sz�letett a b�n�ti Niczkyfalv�n, Rom�ni�ban. 1987 �ta Berlinben �l. M�vei�rt sz�mos n�met �s nemzetk�zi d�jjal t�ntett�k ki. 2009-ben Nobel-d�jat kapott.

L�legzethinta c�m� reg�ny�t Oskar Pastior k�s�-dadaista k�lt�vel egy�tt tervezte meg�rni. Pastior a saj�t l�ger�lm�nyeit osztotta meg vele, de 2006-ban bek�vetkezett hal�la v�get vetett a k�z�s munk�nak. Herta M�ller a jegyzetek felhaszn�l�s�val, egyed�l �rta meg a reg�nyt, amely �ri�si visszhangot v�ltott ki haz�j�ban �s k�lf�ld�n. A k�nyv hozz�j�rul annak az �vtizedekig elhallgatott traum�nak a feldolgoz�s�hoz, amelyet a n�met polg�ri lakoss�g �lt �t a m�sodik vil�gh�bor� ut�n.

Leo Auberg nagyszebeni kamaszfi� m�g nem tudja, mit jelent, ha valakit elvisznek az oroszok. Egyet akar csup�n: min�l messzebb utazni a kisv�rosb�l, ahol, �gy t�nik, mindenki az � homoerotikus kalandjait figyeli.
�t �vet t�lt egy kelet-ukrajnai l�ger pokl�ban. Megismeri az �hs�get �s a tetveket, megtanul szenet lap�tolni �s koldulni. Meg�rti a kegyetlens�g �s j�s�g bonyolult egyens�ly�t. �s megtapasztalja a l�gerboldogs�got.
Leo Auberg K�ves Gyuri n�met testv�re a Sorstalans�g ikerk�nyv�ben.
A L�legzethinta a Nobel-d�jas n�met �r�n�, Herta M�ller megr�z�, k�lt�i erej� �s dokumentum-hiteless�g� reg�nye.

CLEVENGER, Craig: A gumiember

A gumiember John Dolan Vincent, a fiatal, tehets�ges okirat-hamis�t� t�rt�nete, aki k�b�t�szeres m�morban b�v�li a sz�mokat. Elhib�zott �ngy�gy�t�si k�s�rletei, hogy lek�zdje s�lyos migr�nj�t, elmegy�gyint�zetbe juttatj�k, ahol pszichi�triai diagn�zisra v�rakozik – ugyanis nem el�sz�r ker�l az akaratlan �ngyilkoss�g hat�r�ra. Tudja, ha m�sodszor jutna vissza ugyanazzal a t�nettel ugyanoda, �nvesz�lyess�g miatt z�rt oszt�ly v�rna r�. �gy azt�n egy-egy k�rh�zi kezel�st k�vet�en hasznos�tja „gumiemberi” k�pess�geit – �j m�ltat, �j identit�st tal�l ki, �s �j �letet gy�rt mag�nak.
Ez�ttal azonban a kock�zat sokkal nagyobb: Johnt �s bar�tn�j�t, Kear�t alvil�gi gengszterek fenyegetik (akik hamis okiratforr�suk elveszt�se miatt d�h�ngenek), �s a gumiember fikt�v szem�lye a sz�thull�s perem�re ker�l. Johnnak szembe kell n�znie a r�miszt� pszichi�terrel, �s csak bl�ffel tudja kiv�gnia mag�t, miel�tt les�jt r� a biztos v�gzet.
John Dolan Vincent vil�g�ban az igazs�g nem szabadul�st hoz, hanem r�cs m�g� juttat – vagy �l.

Craig Clevenger a Texas �llambeli Dallasban sz�letett, �s D�l-Kaliforni�ban nevelkedett, ahol irodalmat tanult a Kaliforniai �llami Egyetemen, Long Beachen. Nagy utaz�, �lt Dublinban �s Londonban is. Ki�br�ndulva, visszavonult a cs�cstechnol�gia-ipart�l, hogy �r�i p�ly�ra l�pjen. Els� reg�nye, A gumiember hatalmas visszhangot v�ltott ki kritikusokb�l �s olvas�kb�l egyar�nt. Jelenleg Santa Barbar�n �l, �s m�sodik reg�ny�n dolgozik.

PHILLIPS, Marie: Csintalan istenek

A g�r�g mitol�gi�b�l ismert istenek, Aphrodit�, Apoll�n, Ar�sz, Artemisz... – �s m�g csak az A bet�n�l tartunk –, ma is �lnek: Londonban. Ez, ugye, az�rt egy-k�t dolgot megmagyar�z? Van egy kis h�zuk, melynek �llapot�r�l nem sok j�t mondhatunk: l�nyeg�ben az �sszed�l�s k�sz�b�n �ll. M�g szerencse, hogy �telre nem kell k�lteni�k, Dion�szosz bora pedig mit sem vesz�tett hajdani min�s�g�b�l. T�rsas�gnak ott van a t�bbi isten, nem csoda h�t, ha lassan egym�s agy�ra mennek. A haland�k sem dobj�k fel �ket: Apoll�nt nem h�vja vissza az �gyn�ke, �s Aphrodit� szextelefon-kuncsaftjai sem �ppen a legrokonszenvesebb figur�k.
Alice �s Neil is Londonban �li csendes �s t�relmes �let�t. Hogy f�l�nk, szem�rmes bar�ts�gukb�l valaha szerelem legyen, ahhoz bizony isteni beavatkoz�sra lenne sz�ks�g, �m az ol�mposzi istenek nem igaz�n seg�t�k�szs�g�kr�l h�resek, hiszen lek�tik �ket saj�t konfliktusaik, a bossz��ll�s, melyet �jabb bossz��ll�s k�vet. �gy megy ez m�r �vezredek �ta, nek�nk, haland�knak azonban terveink megval�s�t�s�hoz nem �llnak rendelkez�s�nkre �vezredek. Szerencs�re (?) felgyorsulnak az esem�nyek...
A Csintalan isteneket, a fiatal angol �r�n�, Marie Phillips els� reg�ny�t m�ris sz�mos nyelvre leford�tott�k. El�zetes mitol�giai ismeretek n�lk�l is fogyaszthat� csemege, de szinte biztos, hogy az olvas� tud�sa e t�ren is gazdagodik, miut�n v�gigkacagta a b�jos t�rt�netet.

AMBROSE, Hugh: The Pacific - A h�s alakulat

HUGH AMBROSE neves t�rt�n�sz �s A b�ke �ra c�m� dokumentumfilm egyik szak�rt�je, melynek �gyvezet� producere Steven Spielberg �s Stephen Ambrose. K�zrem�k�d�tt apja k�nyveinek meg�r�s�ban, s az HBO The Pacific – A h�s alakulat c�m� minisorozat�nak t�rt�n�sz-szak�rt�je. Ambrose egyben a Nemzeti M�sodik Vil�gh�bor�s M�zeum egykori aleln�ke is, aki t�r�kat vezetett Eur�pa �s a csendes-�ce�ni t�rs�g csatatereire. A Montana �llambeli Helen�ban �l.

A The Pacific – A h�s alakulat az HBO minisorozata, mely a Playtone �s a DreamWorks produkci�j�ban k�sz�lt. Az �gyvezet� producerek Tom Hanks, Steven Spielberg �s Gary Goetzman. Ugyanez a csapat k�sz�tette az Emmy- �s Golden Globe-d�jas HBO-minisorozatot, az Elit alakulatot. A t�zr�szes sorozat epikus �vben tekinti �t h�rom amerikai tenger�szgyalogos – Robert Leckie (James Badge Dale), Eugene Sledge (Joe Mazzello) �s John Basilone (Jon Seda) – �sszefon�d� sors�t. A h�tteret a Csendes-�ce�n t�gas, de most kor�ntsem csendes horizontja adja a m�sodik vil�gh�bor�ban. A The Pacific a jap�nokkal v�vott els�, guadalcanali csat�t�l sz�vi a cselekm�ny sz�lait, s k�veti nyomon a kiszemelt tenger�szgyalogosok �s bajt�rsaik k�zdelmeit. Ezut�n a Gloucester-fok dzsungele, Peleliu korall-er�dje, majd Ivo Dzsima �s Okinava v�res homokja k�vetkezik, legv�g�l pedig a diadalmas hazat�r�s a b�kek�t�s ut�n, ami azonban nem mindenkinek hoz b�k�t. A The Pacificet 2010 m�rcius�t�l kezdi sug�rozni az HBO.

GROENING, Matt: Simpson csal�d - Simpsor�ma

Tal�n a feje tetej�re �llt a vil�g?
Flanders bankot rabol. Bartnak �pk�zl�b �tlete t�mad. Jimbo nekil�t fizik�t �s k�mi�t magolni. Hom�r �l�be milli�rdokat �r� �r�ks�g hullik. �s m�g tov�bbi k�ptelens�gek t�rt�nnek a Simpson csal�d kalandjait bemutat� k�preg�nysorozat harmadik k�tet�ben, mely nem fog csal�d�st okozni se kicsinek, se k�zepesnek, se nagynak.
�lj h�t fel a var�zssz�nyegre, �s figyeld, ahogy felt�rul alattad a Simpsonpanor�ma, m�s sz�val Simpsor�ma…
K�tet�nk a Simpsons Comics 11–14. sz�mait adja k�zre.

McIVER, Joel: Metallica

Mint minden zenekart, amely valaha vil�gsikert �rt el, a Metallic�t is az tette naggy�, hogy nem hallgatott sem a rajong�kra, sem a lemezelad�si mutat�kra, csak arra, hogy a tagok mit szeretn�nek csin�lni. Ha nem �gy lett volna, a Metallica ma egy sz�nalmas, �nism�tl� thrash metal zenekar lenne, �gy viszont a vil�g legnagyobb metalzenekara lett. Ak�rcsak nagynev� p�lyat�rsaikat, a Metallica tagjait is sz�mos trag�dia �rte, annyi metamorf�zison mentek �t karrierj�k sor�n, mint sz�z lepke, �m mindig talpra �lltak.
Ma, 29 �vvel a megalakul�suk ut�n �gy t�nik, hogy az er� kontra er�szak meccsb�l eset�kben az er� ker�lt ki gy�ztesen, mert �jra �s �jra szembe tudtak n�zni �nmagukkal, �s b�rmit beismertek, m�g akkor is, ha milli�k �rtetlenkedtek minden egyes l�p�s�k ut�n.

McIVER, Joel: Slayer

Amikor m�r �gy t�nt, a vil�g �r�kre a diszk�zene mocsar�ba s�llyed, a Los Angelesben, valamint a San Francisco k�rny�k�n megalakul� band�knak k�sz�nhet�en a ’80-as �vek elej�n kialakult a heavy metal egy �jszer� form�ja, amelyben a power metal, a black metal, valamint a hardcore punk agressz�vabb form�i �s jellemz�i elegyedtek. A zene gyors volt �s kegyetlen, a bonyolult git�r-riffek pengek�nt has�tottak, a muzsikusok hal�los precizit�ssal j�tszottak, az �nek durva �s minden l�r�t�l mentes volt, az �ltal�ban nem t�l hossz� dalokon bel�l pedig t�bb temp�v�lt�sra is sor ker�lhetett. A dalsz�vegekben el�t�rbe ker�ltek az agressz�v, v�res t�m�k (h�bor�, mag�ny, �r�let, gyilkoss�g, �ngyilkoss�g), a romantika �s humor szinte teljes m�rt�kben hi�nyzott bel�l�k.
Az �j, k�s�bb thrashnek nevezett ir�nyzat sokak szerint akkor sz�letett meg, amikor megalakultak a „nagy n�gyes”-t alkot� csapatok: a Metallica, a Megadeth, az Anthrax �s persze k�nyv�nk f�szerepl�je, a Slayer, amely mindv�gig, �s az�ta is h� maradt a m�faj eredeti st�lusjegyeihez.

WELSH, Irvine: Trainspotting

„V�laszd az �letet. V�laszd a jelz�loghitelt, v�laszd a mos�g�pet, v�laszd az aut�t, v�laszd a fotelt, amib�l k�nyelmesen n�zheted azokat az agysorvaszt�, l�lek�l� vet�lked�ket, mik�zben szem�t kaj�t t�msz a pof�dba. V�laszd azt, hogy elevenen elrohadsz, azt, hogy �regs�gedre egy otthonban pis�lsz �s szarsz magad al�, azt, hogy csak egy kurva nagy, sz�gyellnival� terhet jelentesz azoknak az �nz�, elbaszott k�lyk�knek, akiket a vil�gra hozt�l. V�laszd az �letet.
H�t, �n azt v�lasztom, hogy nem az �letet v�lasztom. Ha a sok fasz ezt nem k�pes elfogadni, az kurv�ra az � bajuk. Ahogy Harry Lauder mondja, �n sz�pen elmegyek eg�szen az �t v�g�ig…”

Irvine Welsh a reg�ny�ben meg�r�k�tett Leithben, Edinburgh kik�t�i v�rosr�sz�ben sz�letett. A Trainspottinggal val�s�ggal berobbant az irodalmi k�ztudatba 1993-ban. �ll�t�sa szerint maga is megj�rta az alkohol �s a drogok pokl�t, de k�s�bb kider�lt, hogy nyilatkozatainak egy r�sze csup�n k�d�s�t�s, m�tosz�p�t�s, val�j�ban kev�sb� botr�nyos �letet �lt. 2002-ben Porn� c�mmel jelent meg a reg�ny folytat�sa, �s a pletyk�k szerint �jabb k�tet k�sz�l, ez�ttal Renton�k el��let�r�l, a Trainspotting el�tti id�kr�l.
A reg�nyb�l az az�ta Oscar-d�jass� lett Danny Boyle k�sz�tett filmet, mely bemutat�s�t k�vet�en r�vid id�n bel�l ugyancsak kultuszm�v� l�pett el�.

KING, Stephen: A Set�t Torony - A harcos sz�let�se

Roland Deschain vil�ga – A Set�t Torony vil�ga – harminc �ve nem hagyja nyugodni Stephen Kinget. A h�tk�tetes reg�nyfolyam ut�n a szerz� a k�preg�ny leny�g�z� birodalm�ba kalauzolja az olvas�t, hogy alkot�t�rsai seg�ts�g�vel szemet gy�ny�rk�dtet�en sz�p, rajzolt lapokon eleven�tse meg az epikus t�rt�netet s annak szerepl�it. A k�preg�ny id�rendben haladva t�rja el�nk Bels�-Vil�g legend�j�t s az ifj� Harcos f�rfiv� �r�s�t az els� k�ldet�s izgalm�n s az igaz szerelem szenved�ly�n kereszt�l.
Jae Lee �s Richard Isanove l�tom�sszer� rajzain, �s a Robin Furth k�zrem�k�d�s�vel, Peter David �ltal k�preg�nyre �t�rt t�rt�netben egyedi �s lehengerl� m�don elevenednek meg Stephen King kreat�v l�tom�sai. Legy�nk h�t tan�i a Harcos sz�let�s�nek, �s ismerj�k meg, hogyan vette kezdet�t Roland Deschain id�tlen kalandjainak sora!

Hossz� napokat �s kellemes �jszak�kat!

MIGNOLA, Mike, BYRNE, John,: HELLBOY 1. - A puszt�t�s magja

A Hellboy az ut�bbi id�k egyik legjobb k�preg�nysorozata, Mike Mignola pedig az egyik legeredetibb alkot�, akinek a m�ve egyszerre s�t�t �s nyomaszt�, leny�g�z� �s mag�val ragad�, szatirikus �s mulats�gos.
A t�rt�net f�h�se Hellboy, vagyis Pokolfajzat, a vil�g legnagyobb paranorm�lis nyomoz�ja, akit a m�sodik vil�gh�bor� v�ge fel� egy n�ci szolg�latba �llt rejt�lyes var�zsl� id�z meg erre a vil�gra. Sok-sok �vvel k�s�bb az id�k�zben felcseperedett „�rd�gfi�ka” egy nyomoz�s sor�n szembes�l eredett�rt�net�vel, valamint azzal, hogy a „m�gus” elj�tt �rte, hogy f�ld�nt�li erej�t saj�t szolg�lat�ba �ll�tsa.

„A Hellboy igazi m�alkot�s – eredeti, izgalmas, innovat�v, a megh�kkent� sz�nkezel�s pedig csak er�s�ti a hat�st. A Hellboy kreat�v, a saj�t jog�n �j m�v�szetet teremt� m�, a m�nak c�mezve �s a m�ra hangolva.
�s mindemellett pokoli j� olvasm�ny!”

Robert Bloch el�szav�b�l

BROWN, Jake, KILMISTER, Lemmy,: Mot�rhead (a st�di�ban)

„A Metallica – hogy csak egy zenekart eml�ts�nk –, nem l�tezne a Mot�rhead n�lk�l.”

Rolling Stone magazin

A Mot�rhead a ’70-es �vek v�g�n, a ’80-as �vek elej�n a heavy rock �s a punkzene elemeit �tv�zve lerakta a speed metal alapjait, amelyre a k�s�bbiekben olyan zenekarok �p�tkezhettek, mint a Slayer, a Metallica, a Megadeth �s m�g sokan m�sok. Legal�bbis �gy tartja a zen�j�ket ismer�k t�bora: zen�szek, zenei �js�g�r�k �s rajong�k. Ezzel szemben Lemmynek, a banda lelk�nek �s m�ra egyetlen alap�t� tagj�nak a k�vetkez� az �ll�spontja: „�n rock ’n’ roll, nem pedig heavy metal albumokat k�sz�tek, egy rock ’n’ roll zenekar tagja vagyok.” Nem is olyan meglep� ez egy olyan ember sz�j�b�l, aki sosem adott m�sok v�lem�ny�re, �s sosem hagyta mag�t befoly�solni.
A Mot�rhead k�zel negyven �ve akt�v �s meghat�roz� k�pvisel�je a rockzene vil�g�nak. Az � t�rt�net�ket mutatja be ez a k�tet az eddig megjelent tizenkilenc st�di�albumuk elk�sz�t�s�n kereszt�l, amelyben nemcsak a banda tagjai, de a lemezek elk�sz�t�s�ben k�zrem�k�d� hangm�rn�k�k �s producerek is megsz�lalnak. Ebb�l ad�d�an rengeteg eddig nem ismert, de a zenekar hangz�s�t meghat�roz� technikai r�szletre der�l f�ny, illetve arra, hogy a szakemberek sz�m�ra mit jelent egy�tt dolgozni egy brut�lisan hangos �s gyors zen�t produk�l� band�val, amelynek munkam�dszer�t alapvet�en meghat�rozza az alap�t� �s rocklegenda Lemmy Kilmister megalkuv�st nem t�r� hozz��ll�sa.

„Ha mi a szomsz�dodba k�lt�z�nk, kipusztul a f� a kertedben!”
Lemmy

GAUD�, Laurent: Eldor�d�

Salvatore Piraccinak, az olasz parti �rs�g haj�skapit�ny�nak neh�z d�nt�st kell hoznia: megtagadhatja-e a seg�ts�get az �ltala megmentett asszonyt�l, akit az embercsemp�szek sok m�s illeg�lis bev�ndorl�val egy�tt a sors�ra hagytak a ny�lt tengeren? A d�nt�s az�rt neh�z, mert az asszony a bossz�j�hoz k�ri a kapit�ny seg�ts�g�t – fegyvert szeretne kapni t�le, hogy meg�lhesse azt a f�rfit, aki miatt elvesz�tette a gyermek�t.
Mindek�zben valahol a tenger t�ls� partj�n k�t fiatalember elhagyni k�sz�l haz�j�t. �ti c�ljuk a mes�s gazdags�g� Eldor�d�, azaz Eur�pa. Nem �j �letet akarnak kezdeni: azt rem�lik, hogy ott v�gre majd elkezd�dhet az �let�k. �vr�l �vre ez az �lom k�sztet ezreket �s ezreket arra, hogy �let�ket kock�ztatva megpr�b�ljanak eljutni az �g�ret f�ldj�re. Egy r�sz�knek siker�l is – de milyen �ron?
Piracci kapit�nynak elege van abb�l, hogy neki kell feltart�ztatnia ezeknek az Eur�p�ba igyekv� szerencs�tleneknek a haj�it. Elege van abb�l, hogy � eme nincstelen p�ri�k �lmainak gyilkosa. Hirtelen elhat�roz�st�l vezetve v�s�rol egy kis haj�t, �s elindul oda, ahonnan mindenki m�s menek�lni igyekszik. �gy �rzi, a saj�t szem�vel kell l�tnia azt a f�ldet, amelynek sz�m�z�ttjeit h�sz �ven �t �ld�zte…
A 2006-ban megjelent Eldor�d� a szerz� negyedik reg�nye, melynek meg�r�s�ra n�h�ny, a nemzetk�zi sajt�ban megjelent, az illeg�lis bev�ndorl�kr�l sz�l� cikk �s tud�s�t�s k�sztette Gaud�t. A t�rt�net javar�szt fikt�v, �m n�melyik reg�nybeli jelenet a val�s�gban is megt�rt�nt – s ami m�g ijeszt�bb, tal�n m�g ma is megt�rt�nik.

Kiad�nk a jelen k�tettel ind�tja �tj�ra Laurent Gaud� �letm�sorozat�t. Gaud�, a kort�rs francia irodalom egyik legn�pszer�bb szerz�je 1972-ben sz�letett P�rizsban. A diplomamunk�j�ban a kort�rs sz�nh�z dramaturgi�j�nak saj�toss�gait elemz� Gaud� az egyetem elv�gz�se ut�n maga is dr�m�kat kezd �rni (1999), majd hamarosan reg�ny�r�k�nt is bemutatkozik (2001). M�r els� reg�ny�t is kedvez�en fogadj�k az olvas�k �s a kritikusok, az ut�na k�vetkez�kkel pedig sorra nyeri el a k�l�nb�z� francia irodalmi d�jakat, k�zt�k a K�nyvkeresked�k d�j�t (2003) �s a Franciaorsz�gban a legnagyobb elismer�st jelent� Goncourt-d�jat (2004). Laurent Gaud� reg�nyeit t�bb mint h�sz nyelvre ford�tott�k le, dr�m�it nemcsak haz�j�ban, de t�bb m�s nyugat-eur�pai orsz�gban is bemutatt�k.

HARRIS, Robert: Szellem�r�

„Ahogy �rtes�ltem McAra hal�l�nak k�r�lm�nyeir�l, azonnal t�voznom kellett volna. Mostanra mindez teljesen vil�goss� v�lt Ennyit kellett volna mondanom: »Rick, sajn�lom, de az ilyesmi nem nekem val�. R�ad�sul egy�ltal�n nem hangzik j�l ez az eg�sz«, majd kiinni az italomat �s lel�pni. Csakhogy ez a Rick fi� olyan j� elbesz�l� volt – m�r sokszor felmer�lt bennem, hogy neki kellett volna �r�nak mennie, nekem pedig irodalmi �gyn�knek […]
Rick szerint nem ak�rmilyen jelenet lehetett, amikor az �nk�nt v�llalkoz� vend�g a helysz�nre �rkezett, hogy szem�gyre vegye a holttestet: »Fogadok, a hullah�z alkalmazottai a mai napig emlegetik.« Megjelent egy szir�n�z� rend�raut� Edgartownb�l, azt�n egy m�sik n�gy fegyveres �rrel, akiknek az �p�let biztos�t�sa volt a feladatuk, valamint egy bombabiztos harmadik, benne a mindenki sz�m�ra azonnal felismerhet� f�rfival, akit eg�szen m�sf�l �vvel azel�ttig Nagy-Britannia �s �szak-�rorsz�g minisztereln�kek�nt ismert a vil�g.”

Robert Harris sz�mos vil�gh�r� reg�ny �r�ja, k�nyveit harminch�t nyelvre ford�tott�k le.
A cambridge-i diploma megszerz�se ut�n riporterk�nt dolgozott a BBC Panoram�n�l �s a Newsnightn�l. K�s�bb politikai szerkeszt� lett az Observern�l �s cikk�r� a Sunday Times-n�l valamint a Daily Telegraph-n�l.
Ahogy j� n�h�ny k�nyv�b�l (A harmadik birodalom, Enigma, Arkangyal), �gy a Szellem�r�b�l is mozifilm k�sz�lt, amelyet Magyarorsz�gon 2010 nyar�n mutatnak be a mozikban.

�KVORECK�, Josef: H�tk�znapi �letek

Egy k�l�n�s sz�vet�, saj�tos m�faj� k�nyvet tart kez�ben az olvas�: a h�bor� ut�ni cseh irodalom kiemelked� �rdem� mindenese, vitathatatlan tehets�ge, Josef �kvoreck� l�tom�sszer� visszatekint�s�t serd�l� �s feln�tt kora apr�-csepr� vagy �ppen vil�grenget� esem�nyeire. A m�lt egykori gimn�ziumi oszt�lya, a hajdani egy csapat, egy banda tagjainak sors�ban �led �jj�, a XX. sz�zad k�t embertelen rendszer�nek, a fasizmusnak �s a kommunizmusnak balj�s, komor d�szletei k�z�tt, amelyeket azonban k�l�n�s, megkap� f�nnyel ragyog be a nosztalgi�val megid�zett ifj�s�g.
�kvoreck� k�t oszt�lytal�lkoz� kulissz�i m�g� enged bepillant�st, amelyeket harminc �v v�laszt el egym�st�l, �s ahol a t�rt�nelem �s az egy�ni sorsok v�ratlan, groteszk, hol komikus, hol tragikus kaleidoszk�pja t�rul el�nk. Az oszt�lyt�rsak, tan�rok mind-mind a h�nyatott �kvoreck�-�let�t illusztr�l�i, id�nk�nt elbesz�l�i. Azt p�ld�zz�k, hogyan lesznek a h�tk�znapi emberekb�l h�s�k, vagy ellenkez�leg, antih�s�k… az �letben �s az irodalomban.

Ez a k�nyv lez�r�sa a �kvoreck�-pr�za f� csap�s�nak: a Dannyr�l sz�l� t�rt�neteknek, amelyek sora az �tvenes �vek v�g�n, a h�res (a rendszer sz�m�ra h�rhedt) Gy�v�k c�m� reg�nnyel kezd�d�tt. Ezzel a t�rt�nettel �s h�s�vel �kvoreck� �r�k�s helyjegyet v�ltott a cseh irodalom panteonj�ba. Hrabal �s Kundera sz�vegei mellett n�lunk is ez a m� tette m�lt�n elismertt� haz�ja h�bor� ut�ni pr�z�j�t.
A H�tk�znapi �letekben Danny mintha b�cs�zna. Nem k�sz�t „lelt�rt”, nem �t�lkezik, csak mes�l. Sz�nesen, �lvezetesen, humorral, �nir�ni�val, de t�rgyilagosan �s t�vols�gtart�an.
�kvoreck� �letp�ly�ja egybeforrt az irodalom �s a szabads�g szolg�lat�val. Am�g haz�j�ban alkothatott, a kor kereteit feszegette (�s sz�t is fesz�tette) nemcsak az igazs�g keres�s�vel, de kimond�s�val is. Emigr�ci�ba k�nyszer�lve a szabad cseh gondolkod�s szolg�lat�ba �llt, l�trehozta �s m�k�dtette a hetvenes-nyolcvanas �vek legfontosabb cseh k�nyvkiad�j�t, a Sixty-Eight Publisherst, ahol sz�z�val jelentek meg az �haz�ban betiltott m�vek.

ADIGA, Aravind: A Feh�r Tigris

E reg�ny h�se gyilkos, aki nem nyeri el m�lt� b�ntet�s�t. S�t �pp e gyilkoss�gnak k�sz�nhet�en lesz szerencs�tlen sorsra sz�letett senkib�l sikeres v�llalkoz�v� napjaink indiai t�rsadalm�ban. Gyilkos, aki egy�bk�nt egy �llatot sem tudna meg�lni. �ldozata pedig gazd�ja, aki szint�n olyannyira nem szereti a kegyetlenked�st, hogy maga is veget�ri�nus, �s szolg�j�val is j�l b�nik. Akkor h�t mi�rt �lik meg? P�nz�rt.
Ez a reg�ny nem tanmese, m�g csak nem is b�n�gyi t�rt�net, mindkett�n�l j�val t�bb. Modern lev�lreg�ny, amely egy laptopon �r�dik. Nem igaz�n fontos, hogy kihez – egy�bk�nt a K�nai N�pk�zt�rsas�g minisztereln�k�hez –, sokkal l�nyegesebb enn�l, hogy kihaszn�lja a m�faj k�n�lta lehet�s�geket. Tulajdonk�pp egy rendk�v�l provokat�v, k�m�letlen hangon megsz�lal�, k�rnyezet�nek mor�lis hagyom�nyait semmibe vev� l�rai monol�got olvashatunk, mely egyben szinte szociografikus �br�zol�sa is az �vezred els� �vtized�be l�p� Indi�nak. Ahol a minden halad�st b�kly�ba k�t�, �vezredes hagyom�ny egy�tt �l a modern technol�gia �ltal felforgatott, ugyanakkor velej�ig korrupt politikai rendszer mindennapi gyakorlat�val.
Az Indi�ban sz�letett, majd Ausztr�li�ban, Amerik�ban �s Angli�ban is tanulm�nyokat folytat�, ma Mumb��ban �l� szerz� j�l ismeri a nyugati embert�pus naiv szem�letm�dj�t, mely gyakran a „megvil�gosod�st keresve”, m�g mindig a hatvanas �vek v�gi hippi idealizmus�nak egyfajta szellemi �r�k�sek�nt l�togat el Indi�ba: a provokat�v hangnem els�sorban nekik (nek�nk) sz�l, �s k�sztet r� benn�nket, hogy �jragondoljuk Indi�val kapcsolatos, k�zhelyes elk�pzel�seinket.

ALLEN, Woody: Annie Hall

ALVY: Tudod, �n nagyon pesszimist�n szeml�lem az �letet… Az �let dolgait k�t csoportba sorolom: vannak a rettenetes �s a nyomor�s�gos dolgok… M�r gyerekkoromban is mindig rosszul v�lasztottam n�t magamnak. Szerintem igaz�b�l ez a baj velem. P�ld�ul amikor any�m elvitt megn�zni a H�feh�rk�t, az �sszes t�bbi gyerek H�feh�rk�be lett szerelmes. �n viszont r�gt�n belez�gtam a gonosz mostoh�ba.
ANNIE: Alvy, te k�ptelen vagy �lvezni az �letet, tudod? Neked New York az �leted, semmi t�bb. Pont olyan is vagy. Mint egy mag�nyos sziget.
ALVY: �n csak �gy… csak akkor tudok �r�lni valaminek, ha mindenki m�s is �r�l neki. Tudod j�l… Ha megtudom, hogy egy ember �hezik valahol, az nekem eg�sz est�re betesz… Na most akkor hozz�m j�ssz vagy nem?

A 75 �ves Woody Allen sz�mos kritikus szerint minden id�k egyik legnagyobb rendez�je. Az egykori partnere, Mia Farrow �ltal ind�tott gyermekmegront�si perben d�nt�st hoz� b�r� szerint „�ntelt, ellens�ges, �t�l�k�pess�ge hi�nyos”. A fia �gy nyilatkozott r�la: „Az ap�m elvette a n�v�remet. �gy most a fia is vagyok, meg a s�gora is. Ez �ri�si erk�lcsi kih�g�s.” Olyan filmeket k�sz�nhet�nk neki, mint p�ld�ul a J�tszd �jra, Sam!, a Manhattan, a Hannah �s n�v�rei vagy a Hatalmas Aphrodit�.

M�LLER, Herta: A r�ka volt a vad�sz

A 2009-ben irodalmi Nobel-d�jjal kit�ntetett Herta M�ller fiatalon szembes�lt a Ceau�escu-rezsim elnyom�s�val. Mivel nem volt hajland� a Securitate �gyn�kek�nt dolgozni, �ll�s�b�l elbocs�tott�k, a titkosszolg�lat folyamatosan zaklatta. M�r els� m�veiben kem�nyen b�r�lta a diktat�r�t, Rom�ni�ban nem is publik�lhatott, k�nyvei cenz�r�zatlan form�ban csak N�metorsz�gban jelenhettek meg, miut�n 1987-ben Berlinbe emigr�lt, ahol az�ta is �l.

A r�ka volt a vad�sz c�m� reg�ny a Ceau�escu-diktat�ra utols� h�napjainak kr�nik�ja, �s Temesv�ron j�tsz�dik. M�gis att�l megrend�t� igaz�n, hogy a t�rt�netet v�gigolvasva tudatosul benn�nk: ami a rendszerv�lt�s el�tt a szovjet blokk orsz�gaiban megt�rt�nhetett, az a vil�g b�rmely szeglet�ben �jra visszat�rhet. A mag a gonosz term�keny talaj�b�l egy sz�p napon ism�t sz�rba sz�kkenhet, mert az emberek nem v�ltoznak, mert megvan a fogad�k�szs�g, mert az emberek a fenyegetetts�g �rny�k�ban, ha kell, mindig �s mindenhol megv�s�rolhat�k, mert k�szen �llnak, hogy el�rulj�k egym�st �s �nmagukat.

LETTNER Krisztina (szerk.), HORV�TH Bence (szerk.), TAK�CS M. J�zsef (szerk.),: A Kal�ka (els�) 40 �ve

A k�nyv els� r�sz�ben Krizs� Szilvia interj�i olvashat�k a mai �s valaha volt Kal�ka tagokkal, akik mes�lnek sz�pr�l-j�r�l, de nem csak a sz�pre eml�keznek. (Gryllus D�niel, Radv�nyi Bal�zs, Gryllus Vilmos, Becze G�bor, Mik� Istv�n, Huzella P�ter, Dabasi P�ter, Veress Panka, Jorgosz Tzortzoglou, Kobzos Kiss Tam�s, Major G�bor).
Kronol�gia r�gi �s kev�sb� r�gi plak�tokkal, diszkogr�fia.
A m�sodik r�szben a negyvenedik �v jelent�sebb esem�nyei - erd�lyi turn� K�ny�di S�ndorral, Kal�ka 40 a Marczib�nyi t�ren, Jubileumi koncert a M�v�szetek Palot�j�ban, Csillagzene, Meglepet�skoncert 2009. december 27-�n, az ott fell�p� m�v�szek gondolataival az egy�ttesr�l.
Mindez �sszesen 380 arch�v fekete-feh�r �s sz�nes fot�val illusztr�lva.
Az el�sz�t �rta Lackfi J�nos k�lt�.
Az albumhoz aj�nd�k a Meglepet�skoncertr�l k�sz�lt 180 perces dvd, melyen �jra felelevenednek az �v v�gi felejthetetlen este meghat� �s vid�m pillanatai.

SCH�FFER Erzs�bet: Pipacsvir�gom - T�rt�netek �tk�zben, 3. kiad�s

Csak akkor jajdult f�l ijedten, alig hallhat�an – k�rem ne! –, amikor az �reg h�lgy lehajtott fejjel, sz�p lassan gombolni kezdte a bl�z�t…

A k�tetben szerepl� t�rt�netek z�me nem most l�t napvil�got el�sz�r. Legt�bbj�k m�r megjelent a N�k Lapj�ban. Van ott egy �tk�zben nevet visel� rovat, melynek szerz�je alkalomr�l alkalomra belekeveredik valamibe. Megl�t valakit, r�n�z egy brosst�re, havat lap�tol, elmegy egy �rver�sre. T�ncol, babot fejt, egy kisl�nyt figyel. Nem esik meg semmi rendk�v�li. Akkor m�gis mi t�rt�nik?
A kiad� �gy gondolta, Sch�ffer Erzs�bet tal�lkoz�sait �rdemes �sszegy�jteni. �gy sz�letett meg ez a k�nyv.

„Olvastam �nfeledten, mint a di�kkori, boldog vak�ci�kon. Szakmai �rtalomk�nt ugyan f�lr�mlett az emberben, hogy most egy k�l�n�s m�faj� k�nyvet olvas, mely �tv�zi a magyar t�rca�r�s hagyom�nyait a riport pontoss�g�val �s a novella szigor� kompoz�ci�j�val, hogy az �js�g�r�s m�soknak oly elviselhetetlen ny�ge, a k�t�tt terjedelem nem akad�lya a remekl�snek, de ez egy�ltal�n nem l�nyeges. Az a fontos, hogy a k�nyvben �tit�rsra tal�l, bar�tra. Hogy lassan-lassan meg�rti a pipacs finoms�g�t. Hogy az �t, amir�l az �r� besz�l, nem a budai h�df�t�l a pestiig, nem az egyik �llom�st�l a m�sikig tart, sokkal hosszabb �tr�l van benne sz�, a l�lekt�l l�lekig tart�r�l...”

L�z�r Ervin

BUJDOS� Istv�n: Hal a v�zben

Az �let csoda. Minden pillanata var�zslat. A vall�sok, filoz�fi�k �s az egy helyben topog� elm�letek labirintus�ban sz�ntelen�l zajlik a kozmikus b�j�cska.
Az �let elb�jt. Mi pedig becsukott szemmel keress�k minden�tt: a munk�nkban, a bar�ti �sszej�veteleken orrv�rz�sig ism�telt vit�kban, bev�s�rl�k�zpontok akci�s term�keinek tenger�ben, vagy otthon, f�radtan bandukolva valahol a konyha, a t�v� �s az �gy k�z�tt.
Az �let elb�jt. N�ha m�gis megpillantjuk. Egy patak felett �t�vel� h�don, egy j�tsz�t�ri h�zik�ban, ahova az es� el�l b�junk, a szob�nkban a sz�nyegen fekve, amikor v�gtelennek t�n� percekig b�muljuk a csill�rt, vagy egy �t menti fogad� parkol�j�ban, amikor egy hosszabb �ton megpihen�nk – t�vol a civiliz�ci� sz�nni nem akar� zaj�t�l.
Az �let elb�jt. Az �let bel�nk b�jt.

A Hal a v�zben mes�l�je egy egy�ves kisl�ny, aki gyermeki �rtatlans�ggal, finoman, m�gis k�m�letlen logik�val mutat r� a keleti filoz�fia fel� tapogat�z�, �tkeres� �desapja gondolkod�s�ban �s meggy�z�d�seiben rejl� ellentmond�sokra, �s t�rja fel el�tte az �let csod�j�t a maga egyszer�s�g�ben. A sorok k�z�tt olyan filoz�fusok �s spiritu�lis tan�t�k k�sz�nnek vissza, mint Nietzsche, Osho vagy Alan Watts, de ami sokkal fontosabb: e gondolatok m�g�tt egy-egy pillanatra halv�nyan felsejlik az is, ami szavakkal el nem mondhat�.
Ez a finom humorral �tsz�tt, filozofikus m� nem gyermeknevel�si �tmutat�, de minden sz�l� tal�lhat benne v�laszokat olyan k�rd�sekre, amelyeket tal�n m�g soha nem is tett fel mag�nak. Seg�ts�g�re lehet azoknak is, akik mostan�ban teszik meg els� bizonytalan l�p�seiket az �nismeret f�jdalmas, de a vil�gon mindenn�l izgalmasabb, var�zslatos �sv�ny�n.

Bujdos� Istv�n szint�n sok helyen kereste m�r az �letet. Az ut�bbi h�sz �vben volt diszn�p�sztor, vattacukor�rus, bolti seg�dmunk�s, kocsm�ros, egyetemi tan�rseg�d, nyelvtan�r, tolm�cs, m�szaki szakford�t�, m�ford�t�, rendszergazda �s irodavezet�.
P�csett �l feles�g�vel �s kisl�ny�val – e k�nyv „h�sn�j�vel” –, Regin�val.

OSBOURNE, Ozzy: �n, Ozzy

„K�rdezgetik t�lem az emberek, hogyan lehet az, hogy m�g mindig �lek, �s �n nem tudok mit mondani. Ha gyerekkoromban oda�ll�t valaki egy fal mell� a t�bbi utcab�li k�ly�kkel egy�tt, �s megk�rdezi, hogy ki �l majd m�g 2009-ben is, kinek lesz �t gyereke �s n�gy unok�ja, meg h�za Buckinghamshire-ben �s Kaliforni�ban, nem tettem volna egy kibaszott fityinget sem magamra. De itt vagyok, �s k�szen �llok, hogy most el�sz�r a saj�t szavaimmal mondjam el a t�rt�netemet.
�letem minden egyes napja esem�ny volt. Harminc �ven �t hal�los d�zisokban nyomtam a pi�t �s a drogokat. T�l�ltem egy rep�l�szerencs�tlens�get, �ngyilkos t�ladagol�sokat, nemi �ton terjed� betegs�geket. V�doltak gyilkoss�gi k�s�rlettel. Azt�n majdnem meghaltam, amikor a kvadomon �lve �ttel belehajtottam egy g�d�rbe a kertemben.
Egy csom� minden nem lesz sz�p ebben a sztoriban. Mindig is vonzott a s�t�t oldal, �s csin�ltam n�h�ny cs�nya dolgot. De nem �n vagyok az �rd�g. �n csak John Osbourne vagyok: egy munk�sgyerek Astonb�l, aki felmondott a gy�rban, �s elindult, hogy j�l �rezze mag�t.”
Ozzy Osbourne 1948-ban sz�letett Birminghamben. T�bb mint 100 milli� lemezt adott el a Black Sabbath tagjak�nt �s d�jnyertes sz�l�el�ad�k�nt. �t gyermeke van, feles�g�vel, Sharonnal Kaliforni�ban �s Buckinghamshire-ben �lnek.

www.ozzy.com

STILTON, Geronimo: Amerika felfedez�se

Sziasztok! Geronimo Stilton vagyok, a R�gcs�l� H�rek f�szerkeszt�je. Sz�vesen mes�lek nektek magamr�l �s az Eg�r-sziget t�bbi lak�j�r�l, valamint k�zdelmeinkr�l a fondorlatos kal�zmacsk�k ellen.
Ezek az eg�rfog�k �lland�an azon mesterkednek, hogy a m�ltba visszat�rve megv�ltoztass�k a t�rt�nelem menet�t. Most �ppen 1492-be mennek vissza, Spanyolorsz�gba, ahol Kolumbusz Krist�f, a h�res tenger�sz arra k�sz�l, hogy az �ce�non nyugat fel� haj�zva jusson el Indi�ba, �s bebizony�tsa, hogy a f�ld g�mb�ly�…

WALL, Mick: Iron Maiden

Az Iron Maiden t�rt�nete nem m�s, mint egy �nbizalommal, elsz�nts�ggal �s �nfel�ldoz�ssal teli, k�l�nleges zenei utaz�s, amelynek sor�n az es�lytelennek tartott banda a londoni East End kocsm�inak vil�g�b�l kit�rve, a legnagyobb nemzetk�zi fesztiv�lok k�z�ns�g�t is megh�d�tva jutott el a cs�csra. A lehengerl� sz�npadi showj�r�l, a t�bb mint 100 milli� eladott lemezr�l, sz�mtalan telth�zas turn�j�r�l �s listavezet� sikersz�mair�l vil�gszerte ismert banda kem�nyen megk�zd�tt a siker�rt, �s nem v�letlen�l v�lt a fiatalabb gener�ci�k sz�mos el�ad�ja sz�m�ra hivatkoz�si alapot jelent� p�ldak�pp�.
A jelenlegi �s kor�bbi bandatagok, menedzserek, lemezc�g-vezet�k, zenekritikusok, producerek, szervez�k �s m�s zenei h�ress�gek r�szletes visszaeml�kez�seib�l rajzol�dik ki a zenekar sikerekben b�velked�, ugyanakkor s�t�t m�lypontokat is rejteget� p�lyak�pe. Ez a k�nyv �szinte �s kimer�t� megnyilv�nul�sok gy�jtem�nye, amely bepillant�st ny�jt egy banda �let�be, amely t�rt�nete sor�n soha nem alkudott meg, nem hajh�szta a n�pszer�s�get, m�gis �ri�si sikert �rt el, �s nagy tiszteletet v�vott ki mag�nak a vil�gon minden�tt.

„K�telez� olvasm�ny a rajong�knak, de a leend� rockszt�rok is sokat tanulhatnak bel�le.” – Q

„Alapvet� k�nyv minden Maiden-megsz�llott sz�m�ra!” – Metal Hammer

HARRER, Heinrich: H�t �v Tibetben, 2. kiad�s

„Altar K�n, a mongolok buddhizmusra �tt�rt uralkod�ja adom�nyozta Csenr�zi inkarn�ci�inak a Dalai L�ma c�met, amely m�ig haszn�latos az eg�sz nyugati vil�gban. A jelenlegi Dalai L�ma a XIV. inkarn�ci�. A n�p nem annyira kir�ly�t l�tta benne, mint ink�bb az �l� Buddh�t, �s im�i nem az uralkod�nak sz�ltak, hanem az orsz�g v�d�isten�nek. A fiatal kir�lynak nem volt k�nny� megfelelnie a vele szemben t�masztott k�vetelm�nyeknek. Tudta, hogy isteni �t�leteket k�v�nnak t�le, �s hogy minden d�nt�se �s cselekedete csalhatatlannak sz�m�t, �s meghat�rozza orsz�ga eg�sz t�rt�nelm�t. M�r most igyekezett hetekig tart� medit�ci�kkal �s elm�ly�lt vall�stanulm�nyokkal felk�sz�lni neh�z tiszts�g�re. Kor�ntsem volt m�g olyan magabiztos, mint a XIII. inkarn�ci�. Carong egyszer egy jellemz� p�ld�val illusztr�lta az elhalt uralkod� f�l�nyess�g�t. Amikor �j t�rv�nyeket akart kibocs�tani, �s a konzervat�v k�rnyezet elkeseredett ellen�ll�s�ba �tk�z�tt, akkor az V. Dalai L�ma ugyanezen k�rd�sekre vonatkoz� kijelent�s�re hivatkozott. A XIII. Dalai L�ma ugyanis �gy �rvelt: »�s ki volt az el�z� V. test?« A szerzetesek erre leborultak el�tte. Ez a v�lasz eln�m�totta �ket, mert inkarn�ci�k�nt nemcsak a XIII., hanem az V. �s valamennyi el�z� Dalai L�ma is � volt. Enn�l a t�rt�netn�l az jutott eszembe, milyen boldog is Tibet, hogy egyik uralkod�j�nak sem volt N�r��hoz vagy Rettegett Iv�n�hoz hasonl� jelleme. Egy tibeti persze �rtetlen�l �llna az ilyen meggondol�ssal szemben, mert a kegyelem isten�nek nyilv�nval�an egyetlen inkarn�ci�ja sem lehet kegyetlen.”

HESSE, Hermann: A pusztai farkas (4. kiad�s)

Hesse legnagyobb siker�t hal�la ut�n az Egyes�lt �llamokban aratta, a beatnemzed�k k�r�ben, a vietnami h�bor� idej�n. Timothy Leary, a Harward h�res-h�rhedt docense a Steppenwolfot – a Sziddh�rt�val egy�tt – a k�b�t�szeresek bibli�jak�nt aj�nlotta k�vet�inek. 1968-ban a n�met sz�rmaz�s� John Kay Steppenwolf n�ven alap�tott beat-zenekart, b�r saj�t bevall�sa szerint ekkor m�g nem olvasta a k�nyvet. Born to be wild c�m� sz�ma Peter Fonda Easy rider c�m� filmje r�v�n v�lt vil�gh�r�v�. A reg�nyb�l 1974-ben Fred Haines forgatott filmet, amely a 28. Edinburghi Filmfesztiv�l szenz�ci�ja lett.
A pusztai farkas Hesse tal�n vil�gszerte legismertebb �s legvitatottabb k�nyve. Nem v�letlen, hogy �pp a beatnemzed�k k�r�ben arathatott �ri�si sikert. A reg�ny introvert�lt, saj�t �tj�t j�r�, �nmag�t keres� h�se els�sorban a politik�t�l megcs�m�rl�tt, meg nem �rtett, szubkult�r�ba menek�l�, l�zad� ifj�s�ghoz sz�lt – legal�bbis az Egyes�lt �llamokban, ahol ez a gener�ci� a maga k�p�re form�lta-ferd�tette a h�szas �vek N�metorsz�g�nak �tven�ves, outsider �rtelmis�gij�t, a klasszikus irodalmon, a keleti vall�sokon, Schopenhauer �s Nietzsche filoz�fi�j�n, Freud �s Jung pszichol�gi�j�n nevelkedett, az �let �rtelm�t egzisztencialista szorong�sok k�zepette, skizofr�n l�lekkel keres� Hallert.
Eml�thet� persze olyan p�lda is, amely szerint a k�b�t�szer apostol�nak kiki�ltott Hesse teljesen m�st is jelenthet a vil�g m�s t�j�k�n: az �j ember 1978. november 19-i sz�m�ban Pilinszky J�nos ismertette a reg�nyt: Harry Hallerben a k�ros b�ntudatt�l szenved�, lelke poklait megj�r�, �nmegvet� embert l�tta, aki – nem dogmatikus �rtelemben – k�zel j�r a megt�r�shez �s a kegyelemhez.

HESSE, Hermann: A pusztai farkas (4. kiad�s)

BALLARD, James Graham: Karambol

„Lef�nyk�pezett a feles�gem aut�j�ban, ahogy a kezem �tny�lik a kard�ntengely csatorn�j�n, alkarom bels� fel�let�t benyomja a kr�m sebess�gv�lt� kar, z�z�d�sos csukl�m pedig feh�r combj�nak nyom�dik; ahogy m�g zsibbadt sz�m Renata bal mellbimb�j�n cs�ng, mik�zben kiemelem mell�t a bl�z�b�l, a hajam pedig az ablakp�rk�nyra omlik; amint Helen Remington lovagl��l�sben �l rajtam fekete szed�nja any�s�l�s�n, szokny�ja a dereka k�r�l, sebhelyes t�rde a m�b�r �l�snek nyom�dik, p�niszem behatol szem�remtest�be, �s a r�zs�tos m�szerfal egy sor elmos�dott ellipszist form�l, mintha boldog �gy�kainkb�l felsz�ll� g�mb�k voln�nak.
Vaughan a v�llamn�l �llt, mint valami tan�r, aki k�szs�gesen seg�teni k�v�n az �g�retes di�knak. Mik�zben azt a f�nyk�pet n�ztem, amin Renata mell�vel vagyok l�that�, �thajolt a v�llam f�l�tt, de val�j�ban m�shov� figyelt. H�velykujj�nak t�redezett k�rm�vel – aminek a sz�l�re vastagon r� volt sz�radva a motorolaj – a kr�m mutatott �s arra, ahogy a fiatal n� melltart�j�nak feszes p�ntja tal�lkozik vele. A f�nyk�p�szet furcsa j�t�ka folyt�n a f�m �s a nejlon egy�tt egy hevedert alkottak, amib�l az alaktalan mellbimb� mintha kil�kte volna mag�t, bele a sz�mba.”

PALAHNIUK, Chuck: Altat�

Chuck Palahniuk ez�ttal az inform�ci�s kor pokl�ba kalauzolja olvas�it. A horror �s a fantasy elemeit vegy�t� groteszk road-reg�ny minden �z�ben igazi Palahniuk-m�: sokkol�, megbotr�nkoztat�, elgondolkodtat�.
Carl Streator �js�g�r� egy nap k�l�n�s megb�z�st kap szerkeszt�j�t�l: a hirtelen b�lcs�hal�lr�l kell cikksorozatot �rnia. Alighogy nekil�t e nem kifejezetten h�l�s feladatnak, k�l�n�s felfedez�st tesz: az �ldozatok mindegyik�nek ugyanabb�l a k�nyvb�l, ugyanazt a verset – egy afrikai t�rzsi mond�k�t – olvast�k fel a hal�luk el�tti este. Carl fej�ben hamarosan �ssze�ll a k�p, �s kezdet�t veszi a hajt�vad�szat a mond�k�s k�nyv fellelhet� p�ld�nyai �s a Var�zsk�nyv ut�n, amelyben a gyilkos mond�ka eredetije szerepel. A keres�sben „seg�ts�g�re” lesz Helen Hoover Boyle ingatlan�gyn�k – akinek m�ltja �s r�zsasz�n hajkoron�ja s�lyos titkokat rejt –, Helen titk�rn�je, Mona Sabbat, a fiatal neohippi boszork�ny, valamint Mona megsz�llott pasija, Osztriga, a Harcosok klubja Tyler Durdenj�nek ikertestv�re, aki ak�r emberek milli�rdjait is k�nny� sz�vvel fel�ldozn�, ha ezzel „megmenthetn�” bolyg�nkat. A d�szes t�rsas�g egyre hajmereszt�bb kalandokba keveredik, ahogy kereszt�l-kasul sz�guldozik Amerik�n. Vajon siker�l-e megmenteni�k a vil�got? Vagy �ppen �k maguk jelentik a legnagyobb vesz�lyt az emberis�gre?
A Harcosok klubja, a Cig�ny�t �s a L�thatatlan sz�rnyek �r�ja a Cartaphilus Kiad� �letm�sorozat�nak leg�jabb darabj�ban egy olyan vil�gba kalauzolja olvas�it, ahol a szavakkal �lni lehet. Ismer�snek t�nik a hely?

K�NY�DI S�ndor: Meddig �r a rig�f�tty (4. kiad�s)

Az imm�r 4. kiad�sban megjelen� k�tetben olvashat� tizenn�gy, f�leg �llatokr�l (rig�, eg�r, r�ce farkas, malac stb.), illetve a gyermekkor �lm�nyeir�l (gy�m�lcsszed�s, iskola) sz�l� mes�hez Cs�kszentmih�lyi Berta k�sz�tett szemet gy�ny�rk�dtet� illusztr�ci�kat.

KAL�KA EGY�TTES -: Az �n sz�vemben boldogok a t�rgyak (2. kiad�s)

�gai �gnes, K�rolyi Ami, Nemes Nagy �gnes, Tak�cs Zsuzsa, Cso�ri S�ndor, Kosztol�nyi Dezs�, K�ny�di S�ndor, Tandori Dezs�, We�res S�ndor, Zelk Zolt�n – t�bbek k�z�tt e k�lt�k versei olvashat�k a Cs�kszentmih�lyi Berta rajzaival illusztr�lt, imm�r 2. kiad�sban megjelen� „Kal�ka zen�sk�nyv”-ben.

FALLACI, Oriana: Lev�l egy meg nem sz�letett gyermekhez

„Ma �jjel tudtam meg, hogy vagy: egy cs�ppnyi �let a semmib�l” – kezdi sz�letend� gyermek�hez int�zett monol�gj�t Fallaci �n�letrajzi ihlet�s� k�nyv�nek h�sn�je. A felfedez�s nyom�n ezernyi k�rd�s fogalmaz�dik meg benne: Mi a szeretet? Mit �r a csal�d? Mely pillanatban kezd�dik az emberi �let? F�rfinak jobb-e sz�letni vagy n�nek? Hogyan egyeztethet� �ssze egy n� �let�ben a hivat�s �s a gyermekv�llal�s? S mind k�z�l a legfontosabb: vajon van-e joga r�k�nyszer�teni akarat�t az �ppen csak megfogant l�nyre? Kegyetlen �szintes�ggel faggatja �nmag�t, gyenges�geit sem sz�gyelli, k�ts�gbees�s�t sem titkolja, de minden sor�t az �let szeretete hatja �t.
A n�i �s �ltal�ban az emberi l�t nagy k�rd�seit feszeget�, m�gis rendk�v�l olvasm�nyos m� �vtizedek �ta �rzi n�pszer�s�g�t. Els� megjelen�se, az 1970-es �vek �ta mit sem vesz�tett aktualit�s�b�l, frissess�g�b�l. A sz�veget a leg�jabb olasz kiad�shoz igaz�tott ford�t�sban adjuk k�zre.

Oriana Fallaci Firenz�ben sz�letett 1929-ben. �js�g�r�k�nt rengeteg h�res szem�lyis�ggel, politikussal, m�v�sszel k�sz�tett interj�t. Reg�nyeit, riportk�nyveit sz�mos nyelvre leford�tott�k. A magyar olvas�k t�bbek k�z�tt a Ha meghal a Nap, a P�nelop� a h�bor�ban �s az Insallah c�m� k�nyvek r�v�n ismerhett�k meg. Szenved�lyes �ll�sfoglal�sai t�bbsz�r is nagy vit�t v�ltottak ki. �lete utols� �veit az Egyes�lt �llamokban t�lt�tte. 2006-ban hunyt el sz�l�v�ros�ban.

BERGER, Thomas: Kis Nagy Ember visszat�r

Thomas Berger nem siette el a dolgot. A Kis Nagy Ember rajong�inak harminc�t �vet kellett v�rniuk, hogy a szerz� visszat�rjen p�lyafut�sa egyik legsikeresebb reg�ny�hez �s annak 111 (112?) �ves elbesz�l�j�hez, az indi�nok �s a feh�r ember vil�ga k�zt csetl�-botl� Jack Crabbhez. A t�rt�netet ott folytat�dik, ahol az el�z� r�sz v�g�n v�ratlanul megszakadt, �s v�gre megtudjuk, mi t�rt�nt az ut�n, hogy Kis Nagy Ember egyetlen „feh�rk�nt” t�l�lte Custer Utols� �tk�zet�t. Szerencs�re Mr. Crabb meg�rizte j� szok�sait: ez�ttal is minduntalan az esem�nyek s�r�j�be keveredik, �s persze a korszak minden legend�s �s h�rhedt alakj�val �sszehozza a sors, Vad Bill Hickokt�l kezdve Wyatt Earp�n �t �l� Bik�ig �s Buffalo Billig. N�h�ny �v alatt nagyot fordult a vil�g, az indi�nok v�gleg elvesz�tett�k a feh�rekkel v�vott egyenl�tlen harcukat, �s feltart�ztathatatlanul k�zeleg a huszadik sz�zad, hogy elsodorja a vadreg�nyes vadnyugatot �s annak h�seit (�s h�sn�it). Valami azonban v�ltozatlan marad ebben a v�res, karnev�li forgatagban: az a k�l�n�s n�z�pont, ahonnan Jack Crabb/Kis Nagy Ember szeml�li a vil�got, �s az semmivel �ssze nem t�veszthet� elbesz�l�i hang, amely nem v�letlen�l avatta a h�bor� ut�ni amerikai pr�za egyik legmegr�z�bb m�gis legkacagtat�bb vadnyugati reg�ny�v� Berger remekm�v�t. A Kis Nagy Ember visszat�r m�lt� folytat�sa az id�k�zben modern klasszikuss� �rett els� r�sznek. A reg�nyt Falvay D�ra par�d�s ford�t�s�ban vehetik – v�gre – k�zbe a magyar olvas�k.

ELLROY, James: A nagy sehol

Los Angeles. 1950.
Brut�lisan megcsonk�tott hull�t tal�lnak egy �res telken. A rend�r�ket nem �rdekli az �jabb meleggyilkoss�g, egyed�l a fiatal nyomoz�, Danny Upshaw akarja kider�teni, ki lehetett a tettes. Nem csak az a c�lja, hogy �gy szerezzen nevet mag�nak zsaruk�nt. Azt rem�li, ha siker�l r�j�nnie a mi�rtre, kamaszkori d�monait�l is megszabadulhat.
Mal Considine hadnagy az�rt vesz r�szt a hollywoodi kommunista befoly�s ut�n nyomoz� �gy�szs�gi vizsg�latban, mert feljebb akar l�pni a rangl�tr�n, �s meg akarja szerezni a fel�gyeleti jogot �r�kbe fogadott fia felett, akit a h�bor� ut�ni Eur�pa pokl�b�l mentett ki.
Buzz Meeks – az egykori korrupt zsaru – Howard Hughes biztons�gi f�n�ke, szabadidej�ben pedig a gengszterkir�lynak, Mickey Cohennek tesz sz�vess�geket. Cinikus figura, akit csak a p�nz �rdekel, ez�rt amikor felaj�nlanak neki n�h�ny ezer doll�rt, hogy seg�tsen a kommunist�k elleni harcban, nem sokat habozik.
A gyilkoss�gi �gyben nyomoz� Upshaw �s a k�t komcsivad�sz hamarosan r�j�n, hogy a k�t �gy sz�lai ugyanoda vezetnek, �s mindh�rman egy r�m�lomban tal�lj�k magukat…

Az 1948-ban sz�letett James Ellroy a b�n�gyi irodalom �l� klasszikusa. Reg�nyei messze t�lmutatnak a krimi m�faj�n. A karakter�br�zol�s �s a korrajz mesterek�nt sz�mon tartott szerz� sokak szerint az amerikai irodalom egyik legnagyobb zsenije. Ellroy val�di k�l�ncnek sz�m�t az �r�k k�z�tt. Saj�t bevall�sa szerint nem n�z t�v�t �s nem olvas reg�nyeket, nehogy azok befoly�solj�k az �r�sait, �nmag�r�l pedig szer�nyen �gy nyilatkozik: „A reg�ny�r�s mestere vagyok: a legnagyobb krimi�r� a vil�gon. Az vagyok a krimi m�faj�ban, mint Tolsztoj az orosz irodalomban vagy Beethoven a zen�ben.”

K�NY�DI S�ndor: Az elveszett k�vet

A Meddig �r a rig�f�tty?, a Kecskemes�k �s a K�v�ncsi Hold c�m� K�ny�di-k�tetekkel megkezdett mesesorozat folytat�sak�nt aj�nljuk olvas�ink figyelm�be K�ny�di S�ndor �jabb verses mes�it, melyekhez Keresztes D�ra k�sz�tett pazar illusztr�ci�kat.

PET�FI S�ndor: A h�h�r k�tele

Ha eldobod egykor az �zvegyi f�tyolt,
Fejf�mra s�t�t lobog�ul akaszd,
�n felj�v�k �rte a s�ri vil�gb�l
Az �j k�zep�n, s oda leviszem azt,
Let�rleni v�le k�ny�imet �rted,
Ki k�nnyeden elfeled�d hivedet,
S e sz�v sebeit bek�t�zni, ki t�ged
M�g akkor is, ott is, �r�kre szeret!

(Szeptember v�g�n, 1847)

– Ha meghalok... de az ember azt sem tudhatja, hol fogj�k eltemetni. Hanem, ha megtudod, hol takar�tottak el: l�togass meg, kedvesem, hajolj le hantomra, s mondd ki nevemet... �h, �n meg fogom hallani, b�rmi m�lyen lesz is �sva s�rom, �s felj�v�k hozz�d, �s karjaimba szor�talak, ha nem rettegsz majd t�lem... mert nem leszek tal�n oly sz�p, mint egykor val�k; de nem foglak kev�sb� szeretni, mint most!

(A h�h�r k�tele, VIII.; 1846)

VILLON, Fran�ois, FALUDY Gy�rgy,: Fran�ois Villon ballad�i Faludy Gy�rgy �tk�lt�s�ben

Kiad�nk a jelen k�tettel ind�tja �tj�ra ILLUSZTR�LT KLASSZIKUSOK c�m� sorozat�t, melyben a magyar �s a vil�girodalom sz�munkra k�l�n�sen becses szerz�inek m�veit fogjuk megjelentetni – neves kort�rs grafikusok (Keresztes D�ra, Antal J�zsef, Felvid�ki Andr�s �s m�sok) �ltal illusztr�lt kiad�sban. Az �j sorozat els� n�gy k�tete m�g ebben az �vben a k�nyvesboltokba ker�l, s a kiv�lasztott szerz�k Fran�ois Villont�l Charles Baudelaire-ig, illetve Pet�fi S�ndort�l J�zsef Attil�ig terjed� n�vsora – �gy v�lj�k – mag��rt besz�l. Ugyanakkor n�mik�pp megt�veszt� is ez a n�vsor, ez�rt m�ris jelezz�k, hogy a sorozatban nem csak k�lt�i m�vek jelennek majd meg, hiszen p�ld�ul Pet�fi S�ndort�l A h�h�r k�tele c�m� reg�nyt, Charles Baudelaire-t�l A mesters�ges mennyorsz�gok c�m� essz�t, J�zsef Attil�t�l pedig a m�fajilag igencsak nehezen besorolhat� Szabad-�tletek jegyz�k�t aj�nljuk olvas�ink figyelm�be.
Az ILLUSZTR�LT KLASSZIKUSOK sorozat k�tetei var�zslatos �lm�nyt k�n�lnak a szemnek �s a l�leknek egyar�nt.

Fran�ois Villon – eredeti nev�n Fran�ois de Montcorbier, P�rizsban sz�letett 1431-ben vagy 1432-ben. A Sorbonne-on magiszteri fokozatott szerzett, de az egyetem helyett ink�bb a kocsm�kat �s bord�lyokat l�togatta sz�vesen. A Kagyl�sok band�j�ba keveredett, lop�s, rabl�s �s gyilkoss�g miatt t�bbsz�r is hal�lra �t�lt�k, �m mindannyiszor szerencs�sen meg�szta a bit�f�t. 1463-ban t�nt el P�rizsb�l, hal�l�r�l nem tudunk. Versei �r�kre halhatatlann� tett�k.

Faludy Gy�rgy – Budapesten sz�letett 1910. szeptember 22-�n. A b�csi, berlini, p�rizsi �s grazi egyetemen tanult. 1938-ban P�rizs �s Marokk� �rint�s�vel az Egyes�lt �llamokba t�vozott. 1946-ban t�rt haza. 1949-t�l h�rom �ven �t a recski k�nyszermunka-t�bor foglya volt. 1956-ban m�sodszor is emigr�lt, Londonban, Firenz�ben, M�lt�n �lt, majd Toront�ban telepedett le. Csak 1988-ban t�rt vissza Magyarorsz�gra. 2006. szeptember 1-j�n hunyt el.

KING, Stephen: A Set�t Torony - A hossz� haza�t

A harcos egy rejt�lyekkel �s er�szakkal teli, kegyetlen vil�gra sz�letett.

Susan Delgado halott. Clay Reynolds �s a Nagy Kopors�vad�szok �ld�z�be vett�k Rolandot �s t�rsait. A gonosz t�rnyer�s�vel a ka-tet egyre k�zelebb sodr�dik a sz�thull�shoz. Hossz� lesz az �t haz�ig.
Roland elveszett Maerlyn Citrancs�nak belsej�ben, �s a gonosz g�mbben lakoz� er�k kikezdik a lelk�t. K�t t�rs�nak minden b�tors�g�t latba kell vetnie, hogy kijuttass�k �t Hambryb�l, �s �ps�gben hazat�rjenek. �m az �t sor�n olyan gonosz er�vel tal�lj�k szembe magukat, amelyhez foghat�t sohasem l�ttak m�g, s �gy t�nik, Roland �s a ka-tet �tja egyenesen a hal�lba vezet.
A Set�t Torony: A hossz� haza�t alkot�inak is megvan a maguk ka-tet-je. Els� k�z�s munk�juk, A Harcos sz�let�se �t�t� sikere ut�n �jra �ssze�llt a Peter David �s Robin Furth szerz�p�ros, hogy folytass�k ezt az izgalmas �s megind�t� t�rt�netet. Jae Lee �s Richard Isanove pedig csod�latos rajzokkal �s sz�nekkel t�rja el�nk Bels�-Vil�got.

FERENCZI GY�RGY �s a RACKAJAM -, LAJTOS Istv�n,: A rack�k vil�ga

Rockzen�szekr�l, zenekarokr�l m�r nagyon sok k�nyvet csin�ltak – mi valami m�ssal akartunk el�rukkolni. Nagyon vigy�ztunk arra, hogy ne valamif�le �nt�mj�nez� kiadv�ny legyen, hanem ink�bb arr�l a szellemis�gr�l sz�ljon, ami benn�nket jellemez. A rack�k vil�ga n�mi �thall�ssal vonatkozik r�nk, magyarokra �pp�gy, mint a zenekarra, amelynek a neve Rackajam. Azt szeretn�nk bemutatni, hogy milyen is ez a zenekar, sz�npadon �s sz�npadon k�v�l, de �gyelt�nk arra, hogy egyetlen sz�t se sz�ljunk saj�t magunkr�l. A k�nyvben �ppen ez�rt nem kapott helyet sem a zenekar t�rt�nete, sem a tagok �letrajza.
Van viszont benne sok k�p, mert Lajtos Istv�n fot�s bar�tunk majdnem k�t �ven kereszt�l elj�tt vel�nk mindenhova, s irdatlan mennyis�g� felv�telt k�sz�tett. A k�z�sen kiv�lasztott fot�khoz a magyar-, illetve a vil�girodalom jeleseit�l v�logattunk r�vid id�zeteket. Az �sszhat�s alapj�n szerintem pontosan meg lehet tudni, hogy milyen emberek is vagyunk.
A k�nyvh�z k�sz�lt egy �j lemez is, ami – �gy �rzem – a zenekar t�rt�net�nek eddigi legjobb lemeze.

Ferenczi Gy�rgy

BUKOWSKI, Charles: Forr� v�zi zene

Charles Bukowski (1920–1994) egy kicsit „kil�g” a 20. sz�zad amerikai irodalm�b�l. Versei alapj�n a beatk�lt�k k�z� sorolt�k, de � soha nem volt harcias. �n�letrajzi ihlet�s� reg�nyeiben, amelyeknek f�szerepl�je altereg�ja, Henry Chinaski, nagyr�szt az amerikai t�rsadalom lecs�szott figur�ir�l �rt, nyersen, �szint�n, h�sba v�g� humorral �s b�lcsess�ggel.
Alkoholista, napr�l napra �l�, kompromisszumokat nem ismer� �letm�dja miatt sokan rajongtak – �s rajonganak – �rte, de � k�sz�nte, nem k�rt bel�le, s�t, ha lehetett, ker�lte a rajong�it (kiv�ve, ha azok n�k voltak), az embereket, �s f�leg az �r�kat. Charles Bukowskinak m�ra vil�gszerte kultusza lett, bele�rtve Magyarorsz�got is. �s b�r – els� r�n�z�sre – felh�bor�t�(nak t�n�) st�lusa �s �letm�dja miatt sokak viszolyogtak – �s viszolyognak – t�le, hogyan is ne lenne kultusza egy olyan embernek, akinek m�g a s�rj�n is ez �ll: „Don’t try”, azaz: ne pr�b�ld, csin�ld.
A Cartaphilus Kiad� gondoz�s�ban megjelen� Charles Bukowski-�letm�sorozat m�sodik novell�sk�tete, a Forr� v�zi zene annyiban t�r el „el�dj�t�l”, A semmit�l d�lre c�m� k�tett�l, hogy ebben a szok�sosn�l is t�bb a humor. Az a fajta humor, ami a l�t elviselhetetlen neh�zs�geit k�nnyed�n �t- (vagy meg)h�gja, �s egy pillanat alatt r�ntja ki az embert b�rmilyen lelki vagy testi nyomorb�l. Az a fajta humor, ami n�lk�l �lni nemhogy nem lehet, de felesleges is.

MANTEL, Hilary: Farkasb�rben

„�gy d�l el a n�pek sorsa, k�t ember k�z�tt, egy kicsiny szob�ban. A koron�z�sok, b�borosi konkl�v�k, a pompa �s d�szmenet mind csak tarka k�ls�s�g. A vil�got felforgat� mozdulat: egy sz�mol�t�bla �ttol�sa az asztalon, egy tollvon�s, mely megv�ltoztatja egy mondat erej�t, egy n� s�haja, ahogy ell�p a f�rfi mellett, s narancsvir�g �s r�zsav�z illata lebeg ut�na; az �gyf�gg�nyt beh�z� n�i k�z, k�t �sszesimul� test. (…) Westminsterben ezer k�zben ezer toll forog, �m Henriknek, v�li Cromwell, �j emberekre, �j berendezked�sre, �j gondolkod�sra lesz sz�ks�ge. S k�zben az � megb�zottjai bej�rj�k az orsz�got. (…) Igaz, soha m�g ilyen feladatra nem v�llalkozott senki, de nem az els� alkalom lenne, hogy olyasmit visz v�gbe, amir�l m�s �lmodni sem mer.”

A Farkasb�rben Hilary Mantel tizenegyedik reg�nye. A 2009-ben megjelent m� az esztend� legnagyobb irodalmi szenz�ci�ja volt Nagy-Britanni�ban. A p�ratlan kritikai �s k�z�ns�gsikert aratott k�tet sz�mos egy�b elismer�s mellett az �v v�g�n elnyerte a legjelent�sebb angol irodalmi kit�ntet�snek sz�m�t� Booker-d�jat is.
A szerz� k�tr�szesre tervezte a Thomas Cromwell �let�r�l �s p�ly�j�r�l sz�l� t�rt�netet, �s m�r jav�ban �rja a folytat�st. A m�sodik k�tet megjelen�s�nek id�pontj�t azonban igen neh�z lenne megj�solni, hiszen a rendk�v�l alapos kutat�munk�t ig�nyl� reg�nyp�r els� r�sz�n mintegy �t �vig dolgozott az angol �r�n�.

NICHOLLS, David: Egy nap, 2. kiad�s

„Szerintem kedves vagy, amikor az akarsz lenni. �s lehet, hogy csak az id�z�t�s rossz, vagy mit tudom �n, de szerintem menj csak el K�n�ba, vagy Indi�ba, vagy ak�rhova, �s tal�ld meg �nmagadat, �n meg majd eg�sz vid�man elleszek itt. Nem akarok veled menni, nem akarok hetente k�peslapot, m�g a telefonsz�mod se kell. Nem akarok feles�g�l menni hozz�d, sem gyereket sz�lni neked, m�g egy ilyen kalandot sem akarok �jra. Volt egy nagyon-nagyon sz�p �jszak�nk egy�tt, �s k�sz. Sosem fogom elfelejteni. �s ha valamikor �sszefutunk egy buliban vagy m�shol, akkor az se lesz gond. Majd bar�ts�gosan elbesz�lget�nk. Nem lesz�nk zavarban… j� laz�n kezelj�k a dolgot, ok�? Te is, meg �n is. Egyszer�en csak… bar�tok lesz�nk. Megegyezt�nk?”

David Nicholls angol reg�ny- �s forgat�k�nyv�r�. Az Egy nap a harmadik reg�nye. A hatalmas siker� k�nyvb�l Anne Hathaway �s Jim Sturgess f�szerepl�s�vel k�sz�lt film 2011-ben ker�l a mozikba.

KEPLER, Lars: A hipnotiz�r

A hipnotiz�r a k�zelm�lt legsikeresebb skandin�v krimije: a megjelen�se �ta eltelt egy �vben t�bb mint f�lmilli� p�ld�ny kelt el bel�le a Magyarorsz�g�n�l kisebb lakoss�g� Sv�dorsz�gban. Az elad�si list�kon m�g ma is dobog�s helyen szerepel, �s t�bbnyire csak a szerz�(k) nemr�g a boltokba ker�lt �jabb k�tete tudta maga m�g� utas�tani. Fogadtat�s�t j�l jellemzi, hogy a stockholmi kiad� m�r a reg�ny megjelen�se el�tt k�zel harminc orsz�gba eladta a m� k�lf�ldi kiad�si jog�t. Ez a hatalmas nemzetk�zi siker igazolni l�tszik azon kritikusok v�lem�ny�t, akik A hipnotiz�rt minden id�k legkit�n�bb skandin�v b�n�gyi reg�nyei k�z� sorolt�k. Nem meglep� teh�t, hogy a filmesek is azonnal lecsaptak a t�rt�netre: a k�nyv alapj�n m�r k�sz�l a film, melynek bemutat�ja 2011-ben v�rhat�. A reg�ny egy�bk�nt az els� k�tete egy rendk�v�l izgalmasnak �g�rkez� krimisorozatnak, melyben mindig Joona Linna, a minden nagyk�p�s�ge ellen�re is rokonszenves rend�rfel�gyel� oldja meg a v�res rejt�lyeket.

Lars Kepler 1966-ban sz�letett Helsingborgban. Majd 1967-ben Stockholmban. Sz�nm�veket �s �letrajzi reg�nyeket �rt, t�bbek k�z�tt Ingmar Bergman rendez�r�l �s Tycho Brache csillag�szr�l. 1996 �ta h�zass�gban �l �nmag�val, h�rom l�nya van.
A Lars Kepler n�v ugyanis egy szerz�h�zasp�r �r�i �lneve. A szerz�(k) kil�t�t fed� hom�ly csak tov�bb fokozta az eleve �ri�si v�rakoz�st �s m�diafigyelmet a reg�ny sv�dorsz�gi megjelen�se el�tt. Folytak a tal�lgat�sok: volt, aki az �ln�v m�g�tt Henning Mankellt gyan�totta, de akadtak olyanok is, akik azt az elm�letet hangoztatt�k, miszerint Stieg Larsson �l, �s � �rta ezt a remekbe szabott krimit.

BUCKLEY, David: David Bowie

Bowie-r�l lepereg minden kategoriz�l�si sz�nd�k. B�rmit is mondunk r�la, azonnal �rvek had�val igazolhatjuk az ellenkez�j�t. Mainstream m�v�sz volt, m�gsem lett igaz�n h�res eg�szen a Ziggy Stardust c�m�, �t�dik album�nak megjelen�s�ig. Ami persze nem jelenti azt, hogy addig ne �rt volna olyan remekm�veket, mint a ›Changes‹ vagy a ›The Man Who Sold the World‹.
Negyven �ven kereszt�l volt k�zismert alkot�, az „utca embere” viszont a ›Let’s Dance‹-en k�v�l alig tudja megnevezni m�g egy sl�ger�t. Ak�r pop-el�ad�nak is tarthatn�nk, de n�lk�le aligha sz�letett volna meg a punk, a popzene leg�d�zabb ellens�ge. Am�gy a punk sz�let�s�nek id�pontj�ban � eg�szen m�ssal volt elfoglalva: a soul-hangz�s elsaj�t�t�s�n f�radozott.
Sokan kedvelik vele kapcsolatban az „�tv�ltoz�-m�v�sz” kifejez�st, �m jobban j�runk, ha megfigyelj�k, mik�nt form�lta � saj�t k�p�re az egyes st�lusokat. Az Earthling trackjein p�ld�ul felismerhet� a drum & bass hat�sa, de a 90-es �vek v�g�n, a m�faj elf�rad�s�nak idej�n kider�lt: csakis Bowie mel�di�k ir�nti fog�konys�g�nak k�sz�nhet�en sz�letett meg a m�faj n�h�ny klasszikusa.
Bowie-t mindenki m�s okb�l tartja megker�lhetetlennek, �s ez a k�nyv szinte egyetlen szempontot sem hagy figyelmen k�v�l. Sokan �ll�tj�k, hogy a „camp” attit�d mer�sz felv�llal�sa n�lk�l a nyugati t�rsadalom ma nem az lenne, ami. Ezen a vonalon haladva ak�r egy m�sodik k�nyv meg�r�sa is indokolt lett volna, viszont ez a biogr�fia szerencs�sen �tv�zi Bowie zenei fejl�d�s�nek �br�zol�s�t a Bowie-person�k t�rsadalmi hat�s�nak elemz�s�vel.
�let�tj�nak bemutat�sa az elm�lt f�l �vsz�zad zenei �s t�rsadalmi fejl�d�s�nek egyfajta �rtelmez�se is egyben, �m – mint a vele kapcsolatos �ll�t�sok t�bbs�ge – ez is tov�bbi k�rd�sek sor�t veti fel.

CRONIN, Justin: A szabadul�s

„Gyorsan t�rt�nt. Harminck�t perc kellett ahhoz, hogy elpusztuljon egy vil�g, �s megsz�lessen egy m�sik.”

R�kbeteg feles�g�nek hal�la ut�n dr. Lear, az �zvegy tud�s elkezdi kutatni a hossz� �let titk�t, a betegs�gek �s az �reged�s ellenszer�t. A hamarosan a hadsereg fel�gyelete al� ker�l� k�s�rletsorozat eredm�nyek�nt azonban a 12 k�s�rleti alany – minden emberi von�s�t elvesztve – f�lelmetes, gyilkos l�nny� alakul �t. A kutat�s utols� f�zis�ban a tud�snak sz�ks�ge van egy hat�ves kisl�nyra is, akit szint�n beoltanak a kisz�m�thatatlan hat�s� v�russal. Annak ellen�re, hogy a Colorado-hegys�gbeli k�s�rleti telepet kommand�sok �rzik, a k�s�rleti alanyok, azaz a „fert�z�ttek” kiszabadulnak. Senki �s semmi nem �ll�thatja meg �ket, a fert�z�s egyre terjed, s mind t�bb ember v�lik hozz�juk hasonl� v�rszomjas sz�rnyetegg�. Egyed�l Amy, a hat�ves kisl�ny szervezete reag�l m�sk�ppen a v�rusra. A k�l�n�s, vil�g�t� l�nyekk� �talakul� fert�z�ttek az Egyes�lt �llamok eg�sz ter�let�t ellepik: m�r csak egy emberi k�z�ss�g marad valahol Kaliforni�ban, melynek tagjai j�l ki�p�tett er�dj�k �s harcosaik seg�ts�g�vel majd’ sz�z �ven �t megakad�lyozz�k a fert�z�ttek bejut�s�t. A Kol�nia lak�i elszigetelten �lnek a kaliforniai hegyekben, a r�gi, v�rus el�tti vil�got az id�sek besz�mol�ib�l vagy a Hossz� Porty�kon l�tott romokb�l ismerik. Egy nap fura l�ny jelenik meg a Kol�nia kapuj�ban – Amy. Felbukkan�sa gy�keres v�ltoz�st hoz a Kol�nia �let�ben…

Justin Cronin A szabadul�s c�m� poszt-apokaliptikus l�tom�sa egy ezer �vet �tfog� tril�gia els� r�sze. A p�ratlan rekl�mkamp�nnyal beharangozott k�tet megjelen�s�t �ri�si v�rakoz�s el�zte meg az USA-ban. Ennek megfelel�en m�r a boltokba ker�l�s�nek het�ben f�lker�lt a New York Times bestsellerlist�j�ra, ahol eg�szen a negyedik helyig jutott. A reg�ny m�r megjelen�se el�tt b� m�sf�l �vvel nagy port kavart, ugyanis m�g k�ziratban volt, amikor a megfilmes�t�s jog�t p�ld�tlanul magas �sszeg�rt megv�s�rolta a Fox 2000 filmst�di�. A feldolgoz�st a sz�mos �ri�si siker� filmet (Gladi�tor, Amerikai gengszter, Sz�rnyas fejvad�sz, A nyolcadik utas a Hal�l stb.) jegyz� Ridley Scott fogja rendezni.

Justin Cronin az Egyes�lt �llamokban, New Englandben sz�letett. M�sodik reg�nye, a Mary and O’Neil k�t d�jat is hozott a szerz�nek, a Pen/Hemingway Awardot �s a Stephen Crane Prize-t. Cronin jelenleg irodalmat tan�t a Rice Egyetemen. Csal�dj�val a Texas �llambeli Houstonban �l.

MIGNOLA, Mike: HELLBOY 2. - �rd�g�t a falra

Mike Mignola k�preg�nysorozat�nak m�sodik k�tet�ben Hellboy �s t�rsai �j feladatot kapnak: meg kell akad�lyozniuk egy �sr�gi v�mp�r, Vladimir Giurescu �jra�leszt�s�t. A terv h�tter�ben ugyanazok az er�k �llnak, akik annak idej�n megid�zt�k h�s�nket, �s az�ta sem tettek le arr�l, hogy a „Pokolfajzatot” s�t�t c�ljaik szolg�lat�ba �ll�ts�k.

„A gy�jtem�ny, amit a kez�kben tartanak, a k�preg�ny legjobb hagyom�nyainak p�rlata, m�mor�t� rubinv�r�s bor. �ljenek le �s hajts�k le egy h�z�sra, majd v�rj�k ki, hogy az olvasottak titokzatos �s ijeszt� �talakul�son menjenek �t. A Hellboy a k�preg�ny-mennyorsz�g egy oly zug�ba sz�l� �tlev�l, ahonnan nem akarnak visszat�rni majd. L�pjenek be �s �lvezz�k!”

Alan Moore el�szav�b�l

STILTON, Geronimo: A szfinx titka

Sziasztok! Geronimo Stilton vagyok, a R�gcs�l� H�rek f�szerkeszt�je. Sz�vesen mes�lek nektek magamr�l �s az eg�r-sziget t�bbi lak�j�r�l, valamint k�zdelmeinkr�l a fondorlatos kal�zmacsk�k ellen. Ezek az eg�rfog�k �lland�an azon mesterkednek, hogy a m�ltba visszat�rve megv�ltoztass�k a t�rt�nelem menet�t. Most az �kori Egyiptomot, Kefr�n f�ra� birodalm�t p�c�zt�k ki maguknak, ahol fondorlatos mer�nyletet k�sz�lnek elk�vetni a piramisok szomsz�ds�g�ban �p�l� hatalmas szfinx ellen…

HUXLEY, Aldous: A vak S�mson

Hogyan v�lik egy eszes, minden j�ra fog�kony kisfi�b�l �nz�, gy�va �s hazug sznob? Azt�n ebb�l a lelkiekben �nmag�t nem kis lelem�nnyel elszeg�ny�t� fiatalemberb�l ut�bb mik�nt lesz – ha ugyan lehet – a h�bor�s �r�letbe hanyatl� Eur�pa megv�lt�s��rt �nmag�t fel�ldozni k�sz, evil�gi szent? S egy ragyog�an sz�p, sug�rz�an okos, b�tors�g �s nagyvonal�s�g dolg�ban minden f�rfipartnere f�l� magasod� fiatal n� �lhet-e megalkuv�st nem ismer�, �nmag�hoz m�lt�, teljes �letet?
Vajon a vil�gh�r� angol �r� ifj�kori �narck�p�nek von�sait mag�n visel� Anthony Beavis �s a fiatal Huxley n�ismer�seinek legmegejt�bb tulajdons�gaival felruh�zott Helen Amberley-Ledwidge egy�tt vagy k�l�n-k�l�n el�g er�sek, el�g okosak �s el�g szerencs�sek lesznek-e ahhoz, hogy megtal�lj�k a kiutat saj�t z�rzavaros �szt�neik �s a v�szterhes kor – az 1930-as �vek – kett�s �tveszt�j�b�l? Megadatik-e sz�mukra – s vel�k sz�munkra, a reg�ny olvas�i sz�m�ra – a k�ls� �s bels� b�ke �ld�sa „napjainkban”? S vajon e b�k�hez csak az elker�lhetetlen harcon, a mindenki mindenki ellen v�vott h�bor�in kereszt�l, vagy �ppens�ggel az �nmag�t megsokszorozva kivet�t� bels� b�k�n �t vezet-e az �t?
Ezekre a k�rd�sekre keresi a v�laszt Huxley e legambici�zusabb, a klasszikus fejl�d�si reg�ny hagyom�nyait a narr�ci� id�s�kv�lt�sainak modernista eszk�z�vel meg�j�t�, hol m�lyen filozofikus, hol szipork�z�an szellemes, gondolatis�g�t �s cselekm�ny�t tekintve egyar�nt legizgalmasabb reg�nye, A vak S�mson.

VIAN, Boris: Mindenkit megny�zunk! (dr�m�k)

Egyeseket bizony�ra megt�veszt majd a Boris Vian-�letm�sorozat eme nyolcadik k�tet�nek tizennyolcas karik��rt ki�lt�, horrorisztikus c�me, �s n�h�ny olvas� tal�n majd valami darabol�s gyilkosos vagy v�rengz� �rl�nyes t�rt�net rem�ny�ben veszi k�zbe ezt a k�nyvet. Nos, �k csal�dni fognak. Ellenben azok, akik m�r r�g�ta arra v�gytak, hogy v�gre elolvashass�k Boris Vian magyar nyelven m�g soha meg nem jelent dr�m�it – jeles�l n�gyet a szerz� 1947 �s 1951 k�z�tt �rt sz�nm�veib�l –, m�ris kezdhetnek ujjongani, mert e k�tettel kifejezetten nekik k�v�ntunk �r�met szerezni.
Boris Vian dr�m�inak ugyanaz a sors jutott, mint legfontosabb reg�nyeinek: a kort�rs k�z�ns�g �rtetlen�l �s elutas�t�an fogadta �ket. N�h�nyat ugyan nem sokkal meg�r�suk ut�n bemutattak k�z�l�k, majd egyik-m�sik sz�nm� nyomtat�sban is megjelent, de a n�z�k �s a kritikusok egyiket sem tal�lt�k kedv�kre val�nak. A kort�rsak t�ls�gosan modernnek �s f�leg t�l provokat�vnak �t�lt�k ezeket a val�ban el�g mer�sz darabokat. �gy azt�n a legt�bb Vian-dr�ma csak a szerz� hal�la ut�n v�lt ismertt�, �s Boris m�s m�veihez hasonl�an a hatvanas �vekben megkezd�d� – els�sorban a Patafizikai Koll�gium �s n�h�ny v�llalkoz� kedv� k�nyvkiad� tev�kenys�g�nek k�sz�nhet� – „Vian-renesz�nsz” idej�n ker�lt az �rdekl�d�s homlokter�be.
A jelen k�tetben olvashat� sz�nm�vek majd’ mindegyike valami ellen �r�dott, valami olyan jelens�get g�nyol ki, ami sajnos ma is m�rgezi �let�nket. A c�mad� darabot, a sint�rmunka mibenl�t�t megvil�g�t� antimilitarista boh�zatot egy antirasszista ki�ltv�ny �s egy antiklerik�lis szat�ra k�veti. Tal�n csak a negyedik – az utols� – dr�ma l�g ki a sorb�l, de m�g ebben a habk�nny� kom�di�ban is van egy olyan szerepl�, akit �jra �s �jra „megny�znak”…

DREGNI, Michael: Django Reinhardt

Napjaink egyik legn�pszer�bb sz�l�hangszer�r�l, a git�rr�l neh�z elk�pzelni, hogy a jazz hajnal�n egyszer� k�s�r�hangszerk�nt kezdte. Abban, hogy mindez megv�ltozott, nem kis szerep jutott az eur�pai jazz egyik megteremt�j�nek, Django Reinhardt-nak is, aki egy sz�zad eleji v�ndorl� roma csal�d lak�kocsij�b�l indulva k�zd�tte f�l mag�t a vil�g legnagyobbjai k�z�, hogy k�s�bb olyan zen�szekkel jammeljen egy�tt, mint Louis Armstrong, Duke Ellington vagy Dizzy Gillespie. Pedig a h�rn�vhez vezet� �t nem indult a legszerencs�sebben. Django egyik keze �ssze�gett egy balesetben, mely, �gy t�nt, �r�kre v�get vet indul� karrierj�nek. � azonban csod�val hat�ros m�don megtanulta k�t ujjal lej�tszani azokat a hajmereszt� futamokat �s bonyolult akkordk�s�reteket, melyeket m�g n�gy ujjal sem k�nny�, �s a maga szertelen, szabad �letfelfog�s�val �jra nekiindult, hogy megh�d�tsa P�rizst. Franciaorsz�gban id�k�zben a musette �s a t�nctermek hely�t a jazz �s a f�ny�z� mulat�k vett�k �t, lassan bek�sz�nt�tt a szving aranykora – �s a II. vil�gh�bor�. Az eg�sz �letet egyfajta nagy szerencsej�t�knak tekint� rom�nak m�sodszor is siker�lt kij�tszania a sorsot – mik�zben Franciaorsz�g n�ci megsz�ll�sa idej�n sz�rmaz�sa miatt hal�los vesz�ly fenyegette, Django sikert sikerre halmozott, v�gre eljutott a cs�csra, �s �gy �lt, ak�r egy herceg.
B�r h�rneve j�val el�tte j�rt, Amerik�ba csak a h�bor� ut�n jutott el, ahonnan v�g�l a Duke Ellington zenekar�val adott sikeres koncertek dac�ra is csal�dottan kellett hazat�rnie. Django most sem adta fel. Egy – k�rtya- �s bili�rdpartikkal, valamint utazgat�ssal �s horg�sz�ssal t�lt�tt – r�vid pihen� ut�n nekil�tott, hogy a hot jazz �s a szving ut�n a bebopot is megszerettesse honfit�rsaival. �j, minden eddigin�l izgalmasabb dalokat �rt, �s megint tele volt tervekkel. Tragikusan korai hal�la �ppen akkor k�vetkezett be, amikor a Norman Granz-f�le Jazz at the Philharmonic r�v�n ism�t es�lye ny�lt, hogy a modern jazz �lvonal�ba ker�lj�n.

BAUDELAIRE, Charles: A mesters�ges mennyorsz�gok

A bor egy nyomorult lebujnak t�zet �s sz�nt,
t�nd�ri zom�ncot ad,
s r�t-arany g�ze oly mes�s csarnokokat
k�pes emelni k�r�nk, mint
az �gbolt k�dein �tizz� alkonyat.

Az �pium a l�t hat�r�n t�l kiterjed,
megnyujtja a v�gtelent,
csontig v�jja a k�jt, s�r�ti a jelent,
�s t�ltel�ti a lelket,
oly zord �s fekete gy�ny�r�ket teremt […]

Charles Baudelaire: A m�reg

�ppen sz�z�tven �ve jelent meg el�sz�r Charles Baudelaire (1821-1867) e k�tete, amelybe a kor legf�bb b�d�t� szereir�l – a hasisr�l, az �piumr�l �s a borr�l – �rt essz�it gy�jt�tte �ssze. A „mesters�ges mennyorsz�gok” Baudelaire-f�le le�r�sa m�r csak az�rt is �rdekes olvasm�ny, mert a k�l�nb�z� k�b�t�szerek hat�sainak bemutat�s�n t�l a k�lt� olyan erk�lcsi k�rd�seket is felvet �r�saiban, amelyek ma, az �ltal�noss� v�lt drogfogyaszt�s kor�ban k�l�n�sen aktu�lisak.

J�ZSEF Attila: Szabad-�tletek jegyz�ke

�r a lelkem. Az any�hoz,
a nagy �rh�z sz�llna, f�nn.
Mint l�gg�mb�t kosar�hoz,
a testemhez k�t�z�m.
Nem val� ez, nem is �lom,
ugy nevezik, szublim�lom
�szt�n�m...

(J�zsef Attila: K�lt�nk �s kora, 4. vsz.)

Piros v�rben �ll a tarl�
s ameddig a lanka ny�l,
k�ken alvad. S�r az apr�
gyenge gyep �s lekony�l.
L�gyan �lnek ki a boldog
halmokon a hullafoltok.
Alkony�l.

(J�zsef Attila: K�lt�nk �s kora, 6. vsz.)

GAIMAN, Neil: Sandman, az �lmok Fejedelme - �lomorsz�g

A Sandman-sorozat harmadik gy�jtem�nyes k�tete n�gy h�tborzongat� �s sz�rakoztat� t�rt�netb�l �ll: a Kalliop� egy gy�ny�r� m�zs�r�l sz�l, akit egy �r� tart fogva, azzal a c�llal, hogy inspir�ci�t mer�tsen reg�nyeihez; az Ezer macska �lma egy cica szemsz�g�b�l reg�l az emberis�g zsarnoks�g�r�l; a World Fantasy-d�jas Szentiv�n�ji �lom William Shakespeare azonos c�m� v�gj�t�k�nak �sbemutat�j�t id�zi fel; az utols�, �larc c�m� t�rt�net halhatatlan, elpuszt�thatatlan h�sn�je pedig csak arra v�gyik, hogy a hal�l v�gre elj�jj�n �rte.

Az �LOMORSZ�G lapjain helyet kapott m�g egy igazi csemege, Neil Gaimannek a Kalliop�hoz �rt eredeti k�preg�ny-forgat�k�nyve is, amely a k�preg�ny�r�s kulisszatitkaiba engedi bepillantani az olvas�t.

NEIL GAIMAN
A Fekete orchidea �s a Var�zsk�nyvek c�m� k�preg�nyek mellett az Amerikai istenek, a Coraline (illusztr�lta Dave McKean), a Sosehol �s a Csillagpor c�m� reg�nyek, valamint a T�k�r �s f�st �s a T�r�keny holmik c�m� novell�sk�tetek �r�ja. T�bbek k�z�tt a Hugo-, a Nebula-, a World Fantasy-d�j �s a Bram Stoker-d�j kit�ntetettje. Neil Gaiman Angli�ban sz�letett, jelenleg az Egyes�lt �llamokban �l.

WHARTON, William: Srapnel

William Wharton (1925–2008) Albert Du Aime n�ven sz�letett Philadelphi�ban. Tizennyolc �vesen megj�rta a m�sodik vil�gh�bor� eur�pai hadsz�nter�t, majd a h�bor� ut�n m�v�szett�rt�netb�l �s pszichol�gi�b�l szerzett diplom�t a Kaliforniai Egyetemen. 1958-ban csal�dj�val Eur�p�ba k�lt�z�tt. Hosszabb-r�videbb ideig �ltek Olaszorsz�gban, N�metorsz�gban �s Spanyolorsz�gban is, v�g�l P�rizsban telepedtek le, �s feles�g�vel itt nevelt�k fel n�gy gyerek�ket.
Wharton els�sorban fest�nek tartotta mag�t, �s csak t�l az �tvenen kezdett �r�ssal foglalkozni. Els� reg�nye, a Mad�rka 1979-ben jelent meg, �s azonnal el is nyerte a legjobb els� reg�ny az �vi d�j�t. Angolul �sszesen t�z k�nyv�t adt�k ki: nyolc reg�nyt �s k�t �n�letrajzi m�vet. K�l�n �rdekess�g, hogy �lete utols� �vtized�ben is folyamatosan �rt, �m ezeket a m�veket kiz�r�lag Lengyelorsz�gban olvashatt�k rajong�i, m�s nyelven ugyanis nem jelentek meg.
Lengyel�l kiadott reg�nyei k�z�l el�sz�r a Srapnelt foghatj�k k�zbe a magyar olvas�k. Wharton ebben saj�t h�bor�s �lm�nyeit �rja le n�hol m�r-m�r sokkol� �szintes�ggel, �m az eg�sz m�vet most is �thatja a szerz� finom humora. Hetven�t �vesen visszatekint �lete meghat�roz� �lm�ny�re, �s v�gre r�sz�nja mag�t, hogy elmes�lje azokat a borzalmakat, amelyekr�l soha senkinek nem volt k�pes besz�lni. Olyan elemi er�vel �br�zolja a h�bor� abszurdit�s�t, amellyel csak Az �t�s sz�m� v�g�h�d vagy A 22-es csapd�ja versenyezhet. A Srapnel vitathatatlanul kiemelt helyet �rdemel mind Wharton �letm�v�ben, mind a m�sodik vil�gh�bor�s irodalomban.

LORE, Pittacus: A Negyedik

Tal�n �ppen most s�t�lunk el melletted. Tal�n ebben a pillanatban is figyel�nk. Tal�n veled egy v�rosban lakunk. K�ztetek �l�nk. Hamarosan elj�n a nap, amikor egym�sra tal�lunk. �s akkor szembesz�llunk vel�k. Ha gy�z�nk, ti is megmenek�lt�k. Ha elbukunk, mindennek v�ge.

Pittacus Lore a lorieni B�lcsek b�lcse. Tizenk�t �ve �l a F�ld�n, k�sz�l a bolyg� sors�t meghat�roz�, mindent eld�nt� h�bor�ra. Tart�zkod�si helye ismeretlen.

PORTIS, Charles: A f�lszem�;

A tizenn�gy esztend�s Mattie Ross apj�val aljas gyilkos v�gez az arkansasi Fort Smithben: megfosztja �let�t�l, lov�t�l �s sz�z�tven doll�rj�t�l. Mattie felkerekedik, hogy megbosszulja apja hal�l�t. Felfogadja a k�rny�k legkomiszabb rend�rb�r�j�t, a f�lszem� Rooster Cogburnt, �s egy�tt indulnak az Indi�nvid�ken gar�zd�lkod� gyilkos �ld�z�s�re. E szokatlan kett�s, valamint a hozz�juk csatlakoz� p�nzs�v�r fejvad�sz kalandjair�l s �nn�n megpr�b�ltat�sair�l ad sz�mot a t�rt�nteket id�s kor�ban felid�z� Mattie.
Charles Portis legkiemelked�bb �r�sa az amerikai irodalmi m�lt elfeledett kincse. Portis a h�bor� ut�ni amerikai pr�za egyik legegy�nibb hang� szerz�je, aki p�ly�ja cs�cs�n �ppoly neves �r�nak sz�m�tott, mint a manaps�g j�val ismertebb Kurt Vonnegut, Joseph Heller vagy Philip Roth. 1968-ban megjelent f�m�ve sz�pirodalmi k�tet eset�ben igen szokatlan m�don n�h�ny �v alatt t�bb milli� p�ld�nyban fogyott el. A hetvenes �vekben m�r szerte Amerik�ban k�ts�gbevonhatatlan irodalmi �rt�k� klasszikusk�nt emlegett�k, s mind a kritikusok, mind az olvas�k felejthetetlen mesterm�nek tartott�k.

„Jobb reg�ny m�r nagyon r�g nem akadt a kezembe. Okozott-e nagyobb �r�met b�rmely k�nyv az elm�lt �t esztend�ben? Vagy ak�r az elm�lt h�sz �vben? Aligha… Micsoda �r�!”

Roald Dahl

IRVING, John: �rv�k hercege

Homer Wells a Maine �llambeli St Cloud’s v�roska �rvah�z�nak legh�s�gesebb lak�ja: hi�ba pr�b�lja az int�zet igazgat�ja, a sz�l�szorvos Wilbur Larch �r�kbe adni, a fi� el�bb-ut�bb mindig visszat�r hozz�. Az �vek sor�n k�l�n�s bar�ts�g alakul ki Larch �s Homer k�zt, amelynek szak�t�pr�b�ja lesz, mikor a fi� �gy d�nt, szerencs�t pr�b�l a vil�gban. Megismerkedik egy fiatal p�rral, �s tov�bb�ll St. Cloud’s-b�l, hogy a „Tengern�z�” alm�skertben v�llaljon munk�t. Itt bar�tokra lel, �s megtal�lja azt a szeretetteljes k�zeget, amelyre titkon mindig is v�gyott. Homer odisszei�ja azonban nem �r v�get, ugyanis beleszeret legjobb bar�tja feles�g�be.
Az �rv�k hercege c�m� reg�ny�ben Larch doktor �s Homer Wells k�l�n�s �s megrend�t� kapcsolat�nak �vtizedeken �t�vel� t�rt�net�t t�rja el�nk a h�bor� ut�ni amerikai pr�za egyik legeredetibb, legmark�nsabb hang� alkot�ja, John Irving, aki e monument�lis m�v�vel egy�ttal fejet hajt a tizenkilencedik sz�zad egyik legnagyobb angol reg�ny�r�ja, Charles Dickens el�tt. A St. Cloud’s-i �rvah�z �s az angyalcsin�l� orvos t�rt�net�ben Irving s�lyos – �s aktualit�sukb�l mit sem veszt�, a legt�bb nyugati t�rsadalmat mind a mai napig megoszt� – k�rd�seket feszeget, sokszor provokat�van, de mindig m�ly embers�ggel. Az 1985-ben megjelent, �s komoly kritikai, valamint k�z�ns�gsikert arat� reg�ny diadal�tja k�s�bb a filmv�sznon folytat�dott. A reg�nyb�l k�sz�lt filmet h�t Oscar-d�jra jel�lt�k – t�bbek k�zt a legjobb film �s a legjobb rendez� kateg�ri�ban –, melyb�l v�g�l k�t d�jat �t�lt oda az Amerikai Filmakad�mia: a Larch doktort alak�t� Michael Caine megkapta a legjobb f�rfi mell�kszerepl�nek j�r�, m�g a szerz�, John Irving a legjobb adapt�lt forgat�k�nyvnek j�r� Oscart.

STILTON, Geronimo: A nagy j�gkorszak

Sziasztok! Geronimo Stilton vagyok, a R�gcs�l� H�rek f�szerkeszt�je. Sz�vesen mes�lek nektek magamr�l �s az Eg�r-sziget t�bbi lak�j�r�l, valamint k�zdelmeinkr�l a fondorlatos kal�zmacsk�k ellen.
Ezek az eg�rfog�k �lland�an azon mesterkednek, hogy a m�ltba visszat�rve megv�ltoztass�k a t�rt�nelem menet�t. Ez�ttal a Neander-v�lgybe r�p�ti �ket az id�g�p, ahol mamutokkal, kardfog� tigrisekkel �s k�v�ncsi �segerekkel tal�lkoznak. A j�g birodalma ez, �m a kal�zmacsk�k m�g itt is agyaf�rt �tletekkel �llnak el�…

RALSTON, Aron: 127 �ra - A kanyon fogs�g�ban

A Utah �llam kanyonvid�k�n stoppolgat�, huszonh�t �ves Aron Ralstron hegym�sz� �s kalandsportol� t�k�letesen otthon �rezte mag�t a term�szet csod�s vil�g�ban. Egy �tlagosnak indul� t�r�n azonban megt�rt�nt vele a trag�dia. Szombat d�lut�n volt, �s k�t �ra negyvenegy perckor, nyolc m�rf�ldre a kisteheraut�j�t�l �pp egy m�ly �s keskeny hasad�kkanyonban ereszkedett lefel�, amikor elszabadult egy hatalmas sziklat�mb, �s jobb kez�t, illetve csukl�j�t a kanyon fal�hoz pr�selte.
Aron sz�m�ra ezzel megkezd�d�tt a majd’ hatnapos pokol.
Kev�s iv�v�zzel �s �lelemmel, valamint megfelel� ruh�zat n�lk�l kellett v�gigk�nl�dnia a hideg �jszak�kat, r�ad�sul azzal a sz�rny� tudattal, hogy senki sem tud holl�t�r�l. K�ts�gbeejt� helyzet�ben k�nytelen volt sorra elvetni a szabadul�s k�l�nb�z� lehet�s�geit – az egyetlen �s utols� es�ly, a menek�l�s legborzaszt�bb m�dj�nak kiv�tel�vel.
F�lelmetes, ugyanakkor lebilincsel�en izgalmas t�rt�net�t elbesz�l� k�nyv�nek mindenk�pp ott a helye a kalandreg�nyek klasszikusai k�z�tt. Balesete ut�n Aron Ralston folytatta kor�bbi �let�t a kalandok �s felfedez�sek vil�g�ban.

MEGREND�T�EN IGAZ T�RT�NET
A k�nyvb�l a Trainspotting �s a Gett�milliomos Oscar-d�jas rendez�je, Danny Boyle forgatott leny�g�z� filmet.

DAL�, Salvador: Elrejtett arcok

Az Elrejtett arcok Salvador Dal� (1904–1989) egyetlen reg�nye. Ebben a Grandsailles gr�f �s Solange de Cl�da cseppet sem szokv�nyos szerelm�nek t�rt�net�t elbesz�l� m�ben Dal� ism�t tan�bizonys�g�t adja hihetetlen kreativit�s�nak. Az els�sorban fest�k�nt ismert m�v�sz mind a harmincas �s negyvenes �vek t�rt�nelmi esem�nyeinek felid�z�sekor, mind a f�h�s�k �s a mell�kszerepl�k �rzelmeinek vagy fizikai �lm�nyeinek le�r�sakor b�mulatos sz�rrealista k�pekkel k�pr�ztatja el az olvas�t. �m Dal� sz�vege az �sszes �rz�kszervre hatni akar, �gy azt�n a sz�nek �s form�k mellett b�s�gesen ell�t minket az illatok, az �zek, a hangok �s a tapint�s okozta �lm�nyekkel �s ingerekkel is. A reg�nyben mindezeken t�l gondolat�breszt� fejteget�seket olvashatunk Hitlerr�l �s saj�tos k�ldet�s�r�l, a trad�ci�k �s a modernit�s, az egy�n �s a t�meg, a szerelem �s a m�gia viszony�r�l is.
Az Elrejtett arcok meg�r�sakor Dal� az Egyes�lt �llamokban �lt, ez�rt a k�nyv el�sz�r angol nyelven jelent meg (New York, 1944). Amikor a reg�nyt 1973-ban Franciaorsz�gban is kiadj�k, angolb�l ford�tj�k franci�ra, s csak ut�bb, 1982-ben, Gala hal�lakor tal�lj�k meg egy b�torrakt�rban Dal� eredeti, francia nyelv� k�zirat�t, s v�g�l 1988-ban jelenik meg az els� olyan k�tet, amely a val�di Dal�-sz�veg alapj�n k�sz�lt.
A jelen k�tet nem a kor�bbi – angolb�l ford�tott – magyar kiad�sok reprodukci�ja: most egy �tdolgozott, r�szben �jraford�tott, az eredeti Dal�-k�ziraton alapul�, 1988-as francia k�tetbeli sz�vegre �p�l� – teh�t v�gre autentikus – kiadv�nyt vehetnek k�zbe az olvas�k.

MIGNOLA, Mike: HELLBOY 3. - A lel�ncolt kopors� �s m�s mes�k

Besz�l� hull�k, koboldok, farkasemberek, kript�k �s homunkuluszok; a harmadik Hellboy-k�tet egy csod�latos novellagy�jtem�ny, mely a sorozat n�h�ny legragyog�bb gy�ngyszem�vel k�pr�ztatja el az olvas�t; amolyan Best of Hellboy, ahol a folkl�r n�ha horrorba csap �t, �s a n�pmese t�k�letesen keveredik a fekete humorral.
„Mike Mignola rajzaihoz bizony m�g ma is rajong�k�nt viszonyulok. Rajong�som megmutatkozik, valah�nyszor a kezembe ker�l az �pp leg�jabb alkot�sa. K�l�n�sen igaz ez a novell�i eset�ben, melyeket – hadd mondjam ki ny�ltan – a mai k�preg�ny-irodalom t�bb szinten is legkiv�l�bb �s legk�vetkezetesebben magas sz�nvonal� alkot�sai k�z� sorolok.”

P. Craig Russell el�szav�b�l

PALAHNIUK, Chuck: K�s�rtettek

A kort�rs amerikai pr�za egyik legmark�nsabb hang� egy�nis�gek�nt jellemezhet� Chuck Palahniuk az Altat�t�l kezdve egyre ink�bb k�s�rletez� kedv� reg�nyekkel lepi meg a karrierje sor�n alaposan megedzett olvas�it. A sorban hetedik munk�j�t jelent� K�s�rtettek r�ad�sul a szerz�nek a horror m�faj�ba tett, az Altat�val megkezdett �s a Napl�val folytatott kir�ndul�s�nak z�r� �llom�sa is egyben, j�llehet a k�nyv huszonh�rom sztorija teljesen n�lk�l�zi a term�szetfeletti elemeket.
A novellaf�z�r �s reg�ny hat�r�n elhelyezked� m� h�sei �r�jel�ltek, akik egy rejt�lyes �js�ghirdet�sre v�laszolva bek�lt�znek egy haszn�laton k�v�li sz�nh�z�p�letbe, �s az �let�ket megv�ltoztat� remekm� meg�r�sa �rdek�ben h�rom h�napra elz�rj�k magukat a k�lvil�gt�l. �m hi�ba szabadulnak fel az eredm�nyes alkot�st akad�lyoz�, h�tk�znapi ny�g�k terhe al�l, ilyen idilli k�r�lm�nyek k�z�tt egyszer�en k�ptelenek munk�hoz l�tni, �gy hamar hozz�kezdenek helyzet�k s�lyosb�t�s�hoz, mik�zben lassan kiadj�k magukb�l egyre rettenetesebb t�rt�neteiket.
A hat�rs�rt�sben mindig �len j�r� Palahniuk �sszet�veszthetetlen st�lus� novell�i eg�szen k�l�nb�z� l�thelyzeteket �s probl�mak�r�ket t�rgyalva �rintik az �r� kedvelt t�m�it. A K�s�rtettek gyomorforgat� szat�r�ja, ez a stiliz�lt nyelven el�adott besz�mol� a sz�nh�zban rekedtek telev�zi�s val�s�gshow-kat id�z� k�lv�ri�j�r�l egyr�szt �r�i er�fitogtat�s, az olvas�i ingerk�sz�b feszeget�se, m�sr�szt �lcel�d�s a szerz� saj�t hivat�s�n �s a j�tszi k�nnyeds�ggel alak�that� igazs�gverzi�k �r�k szkepszist kiprovok�l� vil�g�n.

Roboz G�bor

VIAN, Boris: Tajt�kos napok

A Boris Vian-�letm�sorozat kilencedik k�tetek�nt megjelen� Tajt�kos napok k�ts�gk�v�l a szerz� legismertebb, legn�pszer�bb m�ve. Ez volt az els� magyar nyelvre leford�tott Vian-reg�ny (1969), �s ugyan�gy, ahogy a vil�g minden t�j�n, n�lunk is vill�mgyorsan kultuszk�nyvv� v�lt, s imm�r t�bb mint negyven �ve „k�telez� olvasm�nya” az �jabb �s �jabb ifj� gener�ci�knak.
A Tajt�kos napok nem csup�n a XX. sz�zad „legmeghat�bb szerelmes reg�nye” (Raymond Queneau), hanem vil�gunk t�kre is, �gy azt�n a k�nyv lapjain az �let sz�ps�gei – a szerelem �s a zene – mellett szomor� �s r�t dolgokkal is tal�lkozunk. Az ifj�kor biztons�gos �s gondtalan vil�g�t k�nyszer�en maga m�g�tt hagy� Chlo� �s Colin, illetve Alise �s Chick a g�pnyulak, a h�vakondok, a gyilkos l�tuszvir�gok �s a f�ldb�l kin�v� puskacs�vek ijeszt� univerzum�ba cs�ppen. A fiatal p�roknak szembe kell n�zni�k azzal a t�nnyel, hogy a feln�tt l�t csupa k�nyszer (felel�ss�g �s munka), a szerelem �s a boldogs�g pedig r�mesen t�r�keny. M�g szerencse, hogy mindezt Boris Vian mes�li el nek�nk, aki a t�rt�net legszomor�bb pillanataiban is k�pes megnevettetni minket.
A k�tetet azoknak is �rdemes �jra k�zbe venni, akik m�r t�bbsz�r is olvast�k e m�vet, mivel a reg�ny most n�mik�pp meg�jult form�ban ker�l a boltokba. Term�szetesen ez a kiad�s is a st�lus�ban szinte t�k�letes Bajomi L�z�r Endre-f�le klasszikus ford�t�son alapul, de a sz�veget igyekezt�nk megtiszt�tani az itt-ott el�fordul� apr�bb pontatlans�gokt�l, esetenk�nt vil�gosabb� vagy nyomat�kosabb� tett�k a zenei �s irodalmi utal�sokat, s a sorozat kor�bbi k�teteihez hasonl�an, ennek a reg�nynek a nyelvezet�t is „�sszef�s�lt�k” az �letm� m�s darabjaival. E m�dos�t�sok eredm�nyek�ppen a Tajt�kos napok ezen �j kiad�sa – rem�nyeink szerint – minden szempontb�l j�l illeszkedik a sorozatnak k�sz�nhet�en meg�jul�, magyar nyelv� Vian-corpushoz.

PELEVIN, Viktor: A rettenet sisakja

K�l�n�s h�s�k Pelevin k�nyv�nek szerepl�i. Nevezhetn�nk �ket b�rt�nlak�knak vagy sz�mkivetetteknek. Foglyai egy furcsa, titokzatos vil�gnak. M�g azt sem tudjuk, hogy ez a vil�g val�s-e vagy virtu�lis. �s abban sem vagyunk biztosak, hogy t�nyleg l�tezik, vagy csak az � tudatukban van. A k�kesen vill�dz� monitoron �s a neten, ahol egym�ssal besz�lgetnek. Emberi hang nem hallatszik k�z�tt�k, csup�n a chat mondatai sorj�znak egym�s ut�n.
Vajon megtal�lj�k-e egym�st? �s kijutnak-e az �nmaguk alkotta vagy a k�pzelet l�trehozta b�rt�n�kb�l? Megtal�lj�k-e hely�ket a – nem csak �r�i – fant�zia sz�lte val�s�gban �s az igaziban is, mert mindkett�ben szinte eszel�sen keresik a v�laszt a legfontosabb k�rd�sre. A helysz�n �lland�n v�ltozik, ahogy a modern elektronika is k�zzelfoghat� k�zels�gbe hoz mindent, amit kor�bban megteremtettek. Meg�rtj�k-e a r�giek, leegyszer�s�tve az emberi civiliz�ci� �zenet�t, seg�t-e ebben a modern technika? �s ami a f�, k�pesek lesz�nk-e mindezt hasznos�tani? Nem csup�n a mindennapi gyakorlat, hanem a l�lek, a magatart�s szintj�n. El�rhetj�k-e egym�s kiny�jtott kez�t, nemcsak a virtu�lisat, de az igazi, meleget �s meg�rt�st sugall� kezet, amely egyetlen mentsv�runk.
Aki szereti az izgalmas k�nyveket, s a nyomtatott sz�ban a h�s-v�r kalandok mellett a szellemi kih�v�sokat is kedveli, nosza, gy�rk�zz�n neki a vil�gh�r� orosz szerz� k�nyv�nek, mert A rettenet sisakj�ban mind izgalmat, mind kih�v�st b�s�gesen tal�l majd.

AUSTEN, Jane: A Klastrom titka

„Catherine bet�lt�tte tizenhetedik �let�v�t, �m egyetlen szeretetrem�lt� ifj�t sem ismert meg, aki fel�breszthette volna szunnyad� �rzelmeit: egyetlen igaz szenved�lyt sem lobbantott l�ngra, �s nem keltett semmin�, ha m�goly szer�ny �s m�l� csod�latot sem. Ez m�r val�ban k�l�n�s! �m a k�l�n�s dolgoknak rendszerint ok�t adhatjuk, ha t�zetesen felkutatjuk az eredet�ket. A k�rny�ken egyetlen �rva gr�f, de m�g b�r� sem akadt. Morland�k ismerets�g�ben egyetlen csal�d sem volt, amely k�sz�b�n lelt fi�gyermeket nevelt �s t�mogatott volna – egyetlen ifj� sem, kinek a sz�rmaz�s�t hom�ly bor�tan�. Catherine atyj�nak nem volt gy�mfia, a k�zs�g f�ldesur�t pedig nem �ldotta meg gyermekkel az �g.
�m ha egy ifj� h�lgy h�sn�nek rendeltetett, negyven k�rny�kbeli csal�d meg�talkodotts�ga sem �llhatja az �tj�t. Valaminek t�rt�nnie kell – �s fog is t�rt�nni, hogy h�sn�nk �tj�ba vesse a h�st.”

A vil�gszerte renesz�nsz�t �l� szerz� legsz�rakoztat�bb reg�nye ifj� h�lgyek f�rjfog�ssal kapcsolatos mesterked�seinek, botl�sainak �s igyekv�s�nek t�rt�nete, ak�rcsak a legt�bb Austen-m�. Az alig tizenh�t esztend�s, naiv, �br�ndos Catherine m�g �gy k�pzeli, hogy az �let �ppen olyan csod�latos kalandok sorozata, amilyenekr�l kedvenc reg�nyeiben olvasott. Ismer�sei megh�vj�k magukkal Bath v�ros�ba, hogy bevezess�k a nagyvil�gi t�rsas�gba, �s a b�lok, sz�nh�zak forgatag�ban nemsok�ra t�bb vonz� fiatalemberrel is megismerkedik. S amikor egy kedves bar�tn�j�nek a csal�dja meginvit�lja �si f�szk�be, a Northanger Klastromba, a vonzalmak sz�lai csak egyre kusz�bbak lesznek… Vajon r��bred-e id�ben Catherine, ki vonz�dik hozz� tiszta sz�vb�l? Kiz�kken-e reg�nyes �br�ndjaib�l, k�pzelg�seib�l, miel�tt t�l k�s� lenne?

TOLKIEN, J.R.R.: Elveszett mes�k k�nyve I-II.

J. R. R. Tolkien t�bb mint �tven �ven kereszt�l �rt, �s k�ziratr�szletek halmazak�nt fennmaradt f�m�v�nek, A szilmarilok c�m� m�toszf�z�rnek �ltalunk ismert v�ltozat�t �desapja hal�la ut�n Christopher Tolkien �ll�totta �ssze n�gy �vig tart� munk�val. Noha ez a m� ebben a form�ban el�g j�l megmutatja, hogy milyen jelleg�, t�rt�netvezet�s�, alapcselekm�ny� mitikus hagyom�nyt szeretett volna Tolkien a k�z�ns�g el� t�rni, m�gsem az ide�lisan elk�pzelt „v�gs�”, a szerz� minden gondolat�t t�kr�z� v�ltozat ker�lt kiad�sra. Hogy ezt a hi�nyt p�tolja, de ne s�rtse meg szerkeszt�i kieg�sz�t�sekkel a hagyat�kot, a szerz� fia 1983 �s 1996 k�z�tt egy tizenk�t k�tetes sorozatban a teljes hagyat�ki anyagot k�zz�tette, a fennmaradt t�red�kes, befejezetlen, t�bbv�ltozat� form�ban – rengeteg elk�l�n�tett magyar�z�, �rtelmez� szerkeszt�i megjegyz�ssel k�s�rve. A The History of the Middle-earth vagyis a K�z�pf�lde Hist�ri�ja sorozat, illetve ennek els� k�t k�tete, az Elveszett mes�k k�nyve ebben a k�l�n�s form�ban lett n�pszer� forr�sa a tolkieni mitol�gia rejtett kincsei, az alapm�vekb�l meg nem ismerhet� m�lys�gei ir�nt �rdekl�d� Tolkien-rajong�knak.
Ez a k�nyv nem m�ly �rtelm�, de k�nnyed t�rt�netvezet�s� mese, mint A Hobbit, nem eposzi m�lys�g� nagyreg�ny, mint A Gy�r�k Ura, �s nem is olyan finom, letisztult, l�gies �s m�gis m�ly szomor�s�got hordoz� m�toszf�z�r, mint A szilmarilok – j�llehet cselekm�ny�ben ez ut�bbival mutat sok rokon von�st. St�lusa, vil�gk�pe, �r�i eszk�zrendszere tal�n szokatlan lesz azoknak az olvas�knak, akik csak a „klasszikus” Tolkien-m�veket ismerik, m�gis azt kell mondanunk, fontos olvasm�ny mindenkinek, aki szeretne k�zelebb ker�lni a Tolkien m�veib�l kibontakoz� XX. sz�zadi mitol�giai rendszerhez.
John Ronald Reuel Tolkien (1892–1973) a XX. sz�zad egyik legnagyobb �r�ja, utol�rhetetlen nyelvkre�tor �s m�toszteremt�.
B�r filol�gusk�nt sz�mos sz�nvonalas tudom�nyos munk�t is publik�lt (az � �s leedsi koll�g�ja, E. V. Gordon nev�hez f�z�dik a Sir Gawain �s a Z�ld Lovag c�m� k�z�pangol rom�nc mai napig is haszn�lt modern kiad�sa, �s Tolkien �rta a mindm�ig legfontosabb cikket a Beowulfr�l), Tolkien h�rnev�t m�gis azok az �r�sai alapozt�k meg, amelyeket el�sz�r csak mag�nak �s gyermekeinek sz�nt. A Nagy-Britanni�ban 1937-ben megjelent The Hobbit c�m� k�nyv volt az els�, amely K�z�pf�lde vil�g�t �s a finoman, �tletesen �s kreat�van be�p�tett irodalom- �s kult�rt�rt�neti forr�sokat megnyitotta az olvas�k el�tt. A Hobbitot k�vet� tizenh�t �v sor�n sz�letett meg A Gy�r�k Ura, mely 1954–55-ben jelent meg el�sz�r, h�rom k�tetben. Sikere arra b�tor�totta Tolkient, hogy visszat�rjen a cselekm�ny h�tter��l szolg�l� mitol�giai t�rt�netekhez, amelyeket 1917 �ta csiszolgatott. �lete v�g�ig dolgozott nagy v�gy�n, A szilmarilok sajt� al� rendez�s�n, �m a sz�mtalan v�ltozatb�l sosem tudott �ssze�ll�tani egyetlen, �sszef�gg� sz�veget.

MORUS Tam�s: Ut�pia

„Val�di aranyk�nyvecske, nem kev�sb� �dv�s, mint amilyen mulattat� a LEGJOBB �LLAMFORM�R�L �s az �jonnan f�lfedezett Ut�pia, azaz Sehol nevezet� szigetr�l. �rta a h�res �s �kes szav� MORUS TAM�S, nemes London v�ros�nak polg�ra �s f�b�r�ja.” E szavakkal kezd�dik Thomas More (1478–1535), azaz Morus Tam�s 1516-ban kiadott, m�fajteremt� Ut�pi�ja. A szerz� fenti t�mamegjel�l�se azonban – nyilv�n sz�nd�kosan – meglehet�sen pontatlan, hiszen az Ut�pia mindenekel�tt a Morus korabeli Angli�r�l sz�l, s benne a XVI. sz�zadi angol t�rsadalmi �s politikai viszonyok kritik�ja �ppoly hangs�lyosan jelenik meg, mint az ide�lis �llamnak lefestett, p�ldak�pk�nt aj�nlott Sehol sziget le�r�sa.
Sz�mos jel �rulkodik Ut�pia �s Anglia „azonoss�g�r�l”: mindkett� szigetorsz�g, Ut�pia 54 v�rosa Anglia 54 gr�fs�g�nak felel meg, az ut�piab�li Sz�raz-foly� le�r�sa pontosan r�illik a Temz�re is, stb. A hasonl�s�gok azonban itt – a f�ldrajzn�l – v�get is �rnek, hiszen a seholszigetiek t�rsadalmi berendezked�se messze f�l�tte �ll annak a Morus korabeli Angli��nak, amelyet a feud�lis abszolutizmus �s a t�k�s termel�s korai form�inak egy�tt�l�se jellemzett.
Az Erasmusszal szoros bar�ti kapcsolatot �pol� Morus, akinek m�r az apja is kiv�l� �gyv�d, majd b�r� volt, el�bb �gyv�dk�nt, k�s�bb pedig magas rang� politikusk�nt tev�kenykedett haz�j�ban, de mindv�gig, m�g a v�rpadon is h� maradt elveihez, a humanizmus �rt�keihez. A humanist�k tagadt�k az eredend� b�n dogm�j�t, �s hittek az ember �s a vil�g korl�tlan t�k�letesed�s�nek eszm�j�ben. Ez�rt sz�lethetett meg Morus Ut�pi�ja is, j�llehet maga a szerz� �gy v�lte, egyel�re nincs sok es�ly az ide�lis t�rsadalom megval�sul�s�ra: „Sok olyan dolog van a seholszigetiek �llam�ban, amit mifel�nk is szeretn�k l�tni. De alig rem�lem!”

SUTCLIFFE, Phil: Queen

Freddie Mercury, Brian May, Roger Taylor �s John Deacon els�sorban egyed�l�ll�an energikus, felvillanyoz� sz�npadi teljes�tm�ny�k miatt lettek h�resek. A m�rt�ket nem ismer� rock ’n’ roll-�letform�jukr�l sz�l� h�resztel�sek miatt irigyelt�k �ket, sz�mtalan st�lust egybeolvaszt� zen�j�ket pedig nagyon sokan szerett�k. Ez a k�nyv leny�g�z� teljes�tm�ny�ket m�ltatja, �s feldolgozza a Queen teljes t�rt�net�t.
A sz�npadon �s azon k�v�l k�sz�lt f�nyk�pek mellett – melyek k�z�l t�bb tucat most ker�l el�sz�r nyilv�noss�gra – a k�nyvben sz�mtalan, a vil�g minden r�sz�r�l �sszegy�jt�tt plak�tr�l, sz�r�lapr�l, backstage-bel�p�r�l, jegyr�l, p�l�r�l, nagy- �s kislemezr�l k�sz�lt felv�telt l�that az �rdekl�d�, �gy a Queen rajong�i sz�m�ra val�ban ez az �ssze�ll�t�s a zenekar legteljesebb k�pes t�rt�nete, melyet t�bb mint �tsz�z, elismert eur�pai �s �szak-amerikai �js�g�r� hozz�j�rul�s�val publik�lt f�nyk�p �s alkot�s sz�nes�t.
A Queen t�rt�net�t az el�zm�nyekt�l eg�szen a zenekar legut�bbi, Paul Rodgers-szel k�z�s id�szak�ig a m�r hossz� ideje term�keny brit zenei szak�r�, Phil Sutcliffe �rta meg, melyet a zenekar st�di�- �s koncertalbumair�l sz�l� elemz�sekkel �s tud�s�t�sokkal, teljes turn�-menetrendekkel, jegyzetekkel gazdagon ell�tott diszkogr�fi�val, valamint az egykori �s jelenlegi vil�gh�r� p�lyat�rsak visszaeml�kez�seivel eg�sz�tett ki. A zenekar �let�be bepillant�st nyerhet�nk a kor�bbi st�bf�n�k, Peter Hince, a menedzser, Reinhold Mack �s Mercury egykori el�ad�t�rsa, Billy Squier szavaib�l.
A Queen nev�hez f�z�dik a rockzene egyik legmaradand�bb teljes�tm�nye �s hagyat�ka. Ez�rt nem meglep�, hogy negyven �vvel bemutatkoz�suk ut�n a m�faj uralkod�i k�z�tt tartj�k sz�mon �ket. Ez a k�nyv a zenekar hihetetlen sikereinek dokument�l�s�ra v�llalkozik.

E k�nyv szerz�je, Phil Sutcliffe, a londoni szabad�sz� �js�g�r� 1974 �ta publik�l a rock m�faj�ban. Olyan nagys�gokat is megsz�laltatott m�r, mint Paul McCartney, Paul Simon, Bruce Springsteen, a Pink Floyd, Kate Bush, a Radiohead, a Nirvana �s Nick Cave. Sz�mtalan publik�ci�ja jelent meg olyan kiadv�nyokban, mint a Mojo, a Q, a Los Angeles Times, a Blender vagy a Sounds. Kor�bbi munk�i megtal�lhat�k a vil�g legjobb rockzenei �r�sokat gy�jt� arch�vum�ban, amely itt �rhet� el: rocksbackpages.com.

M�LLER, Herta: Sz�vj�sz�g

Adina holtan tal�lja egyetemi �vfolyamt�rsn�j�t a koll�giumi szob�ban. �gy t�nik, �ngyilkos lett. Adina azonban megtal�lja a napl�j�t, �s gyanakodni kezd, �gy ker�l Edgar, Kurt �s Georg t�rsas�g�ba, akik gyilkoss�gr�l besz�lnek. T�l�k kapja a tiltott, k�lf�ldr�l behozott k�nyveket is, �s hozz�juk hasonl�an verseket kezd �rni.
Olyan orsz�gban, amelynek minden m�sodik polg�ra a titkosszolg�lat munkat�rsa, mindez nem maradhat sok�ig �szrev�tlen. Adin�t �s t�rsait Pjele sz�zados veszi kezel�sbe: mindennapos zaklat�snak teszi ki �ket �s csal�djukat. N�gy�k k�z�l h�rman hagyj�k el az orsz�got, de addigra mindegyik�ket fel�rli a diktat�ra, amelynek eml�kk�peit�l k�ptelenek lesznek szabadulni.

Herta M�ller �n�letrajzi elemekkel �tsz�tt reg�nye a diktat�ra mindennapjainak pontos, k�lt�i l�tlelete. 1994-ben jelent meg el�sz�r N�metorsz�gban. A L�legzethinta �s A r�ka volt a vad�sz ut�n a Sz�vj�sz�g Herta M�ller harmadik magyarul megjelen� k�nyve.

MONTESSORI, Maria: A gyermek felfedez�se, 2. kiad�s

„A pedag�gusnak, aki erre a k�l�nleges nevel�sre akar felk�sz�lni, els�sorban azzal kell tiszt�ban lennie: nem az a feladata, hogy a gyereknek a t�rgyak �ltal k�zvet�tsen ismereteket a dolgok tulajdons�gair�l, mint p�ld�ul mennyis�g, forma, sz�n. Az sem lehet a c�lunk, hogy a gyerekek az el�j�k tett eszk�z�ket hiba n�lk�l haszn�lj�k, �s j�l teljes�ts�k a gyakorlatokat. Ez eszk�zeinket hasonl�v� tenn� az �sszes t�bbihez – p�ld�ul Fr�ber eszk�z�hez –, �s �lland�an a pedag�gus akt�v k�zrem�k�d�s�t k�veteln� meg az ismeretek k�zvet�t�s�vel �s a hib�k azonnali jav�t�s�val. Ezek az eszk�z�k nem �jszer� seg�deszk�z�k, melyeket a »r�gi«, akt�v pedag�gus kez�be adunk, hogy tan�ri feladat�nak teljes�t�s�hez seg�ts�get ny�jtsunk. R�gebben az aktivit�st f�k�nt a pedag�gust�l v�rt�k el, m�dszer�nkben pedig f�k�nt a gyerekt�l.
A nevel�munka a pedag�gus �s a k�rnyezet k�z�tt oszlik meg. Az anyag elsaj�t�t�s�ra az »oktat�« pedag�gust sokkal �sszetettebb kombin�ci� helyettes�ti. A pedag�gussal egy id�ben sz�mos t�rgy (fejleszt�eszk�z) gyakorol hat�st a gyerek nevel�s�re. M�lyrehat� k�l�nbs�g a »r�gim�di objekt�v oktat�s« �s e m�dszer k�z�tt, hogy itt a t�rgyak nem a pedag�gus seg�deszk�zei. A t�rgyak a gyereknek ny�jtanak seg�ts�get, haszn�lja azokat, hajlam�nak, ig�nyeinek, �rdekl�d�s�nek megfelel�en dolgozik vel�k. �gy v�lnak fejleszt�eszk�z�kk�. A t�rgyak a fontosabb t�nyez�k, nem a pedag�gus tan�t�sa. A gyerek haszn�lja ezeket az eszk�z�ket, � az akt�v �s nem a pedag�gus.
A pedag�gusnak m�gis sz�mos neh�z feladata van. K�zrem�k�d�se semmi esetre sincs kiiktatva. K�r�ltekint�nek, j��rz�s�nek �s sokoldal�nak kell lennie. Nincs sz�ks�ge szavakra, energi�ra, szigor�s�gra, ink�bb b�lcsess�gre, hogy az ig�nyeknek megfelel�en k�r�ltekint�, megﬁgyel�, seg�ts�gny�jt� legyen, keveset besz�ljen, vagy ink�bb hallgasson. Olyan erk�lcsi magatart�st kell tan�s�tania, amelyet id�ig egyetlen m�dszer sem k�vetelt t�le. Nyugodtnak, t�relmesnek, megbocs�t�nak �s al�zatosnak kell lennie. Jellem�vel hat, nem a szavaival.
F�bb feladatait a pedag�giai gyakorlatban a k�vetkez�k�ppen foglalhatjuk �ssze. A pedag�gusnak az eszk�z�k haszn�lat�t kell elmagyar�znia. K�zvet�t� az eszk�z�k �s a gyerekek k�z�tt. Ez egyszer�, de sokkal nehezebb feladat, mint a r�gi iskol�kban, ahol az eszk�z�k seg�tett�k a gyerekeknek meg�rteni a pedag�gus magyar�zat�t, akinek saj�t gondolatait kellett �tadnia �s befogadtatnia a gyerekekkel.”

KRISTOF, Agota: Tril�gia

A Magyarorsz�got 1956-ban elhagy�, �m magyar �llampolg�rs�g�t a mai napig fenntart� Agota Kristof a sv�jci Neuch�telben �l. Mivel m�veit francia nyelven �rja, �s t�bbnyire a nagy preszt�zs�, p�rizsi Seuil kiad�n�l publik�lja, reg�nyei, novell�i �s dr�m�i a vil�g minden t�j�n – m�g az eur�pait�l igencsak elt�r� kult�r�j� Jap�nban, K�n�ban �s Kore�ban is – utat tal�lnak az olvas�khoz. A Tril�gia els�, A Nagy F�zet c�m� r�sz�b�l t�bb sz�npadi adapt�ci� k�sz�lt, s tervezik megfilmes�t�s�t is Az �r�n� vil�gh�r�, imm�r negyven nyelvre leford�tott reg�nytril�gi�ja egy ikerp�r dr�mai fordulatokban gazdag �lett�rt�net�t t�rja el�nk. Ahogy a m�sodik vil�gh�bor� idej�n kezd�d�, f�l �vsz�zadon �t�vel� t�rt�net els� r�sz�nek t�bbes sz�m els� szem�ly� alanya, a mi a k�s�bbiekben �tv�ltozik �nn�, �gy v�lik egyre bizonytalanabb� az ikrek, Lucas �s Claus identit�sa (nem v�letlen, hogy a nevek egym�s anagramm�i), s a fikci� �s a val�s�g k�z�tti hat�r visszamen�leg is teljesen elmos�dik. A k�t f�h�s k�l�nb�z� lehets�ges �let�tjainak bemutat�sakor az ikrek szem�lyis�ge annyira �sszeolvad, hogy identit�suk csak az utols� r�sz elolvas�sa ut�n tiszt�z�dik megnyugtat� m�don. Tiszt�z�dik? De akkor ennek az utols� r�sznek mi�rt az a c�me: A harmadik hazugs�g?

ISHIGURO, Kazuo: Ne engedj el...

„Az �vek sor�n volt id�szak, amikor megpr�b�ltam magam m�g�tt hagyni Hailshamet, amikor azt mondtam magamnak, nem kellene ennyit foglalkoznom a m�lttal. De v�g�l felhagytam az igyekezettel.
Az �v v�g�t�l m�r nem leszek gondvisel�, �s b�r sokat kaptam ett�l a munk�t�l, be kell vallanom, nem b�nom, hogy v�gre pihenhetek, hogy lesz id�m gondolkodni �s eml�kezni. Semmi k�ts�g, r�szben ez az oka, a felk�sz�l�s �letem megv�ltoz� ritmus�ra, hogy rendet akarok teremteni az eml�keim k�z�tt. Gondolom, tulajdonk�ppen azt akartam tiszt�zni, ami k�ztem, Tommy �s Ruth k�z�tt t�rt�nt, amikor feln�tt�nk, �s elhagytuk Hailshamet. De m�r l�tom, mennyire meghat�rozta a k�s�bbi esem�nyeket a Hailshamben t�lt�tt id�, ez�rt el�sz�r azokat a korai eml�keket szeretn�m alaposabban v�giggondolni…”

A Nagaszakiban sz�letett, �m hat�ves kora �ta Angli�ban �l� Kazuo Ishiguro sz�rmaz�sa dac�ra az egyik legjelent�sebb �s legelismertebb kort�rs angol pr�za�r� napjainkban. F�m�ve az 1989-ben megjelent Napok romjai, melyb�l 1993-ban ut�bb nyolc Oscar-d�jra jel�lt film k�sz�lt.
A Ne engedj el… – Ishiguro legut�bbi reg�nye – sz�mos nyelven �ri�si sikert aratott, 2005-�s megjelen�s�t k�vet�en r�vid id�n bel�l t�bb jelent�s irodalmi d�jat is elnyert, �s a Time magazin bev�logatta a sz�z legjobb angol nyelv� reg�ny k�z�.

RED HOT CHILI PEPPERS -, MULLEN, Brendan,: A Red Hot Chili Peppers t�rt�nete - saj�t szavaikkal

A Red Hot Chili Peppers t�rt�nete a legend�s zenekar elm�lt harminc �v�nek egy�ltal�n nem sz�vbajos, sz�kimond� kr�nik�ja, amelyet saj�t szavaikkal mes�lnek el, �s amelyet t�bb mint h�romsz�z leny�g�z� fot� illusztr�l. A k�nyv k�zvetlen, r�szletes, sz�rakoztat� avagy �pp megrend�t�, �s – ahogy eset�kben illik – helyenk�nt megbotr�nkoztat�, vagyis kiv�l�an adja vissza a Red Hot Chili Peppers l�nyeg�t.

„Rengeteg �rz�s �s gondolat rohan meg, mik�zben n�zem a k�nyvben szerepl� k�peket. Az els� �s legsek�lyesebb a hi�s�g: vajon j�l n�zek ki ezen a k�pen, hahaha! De ezen hamar t�ll�pek, �s megragad a fot� pillanata. Hogy milyen volt az az id�szak, amikor az adott k�p k�sz�lt, �s �pp hol j�rtunk akkor gy�ny�r�, boldog-szomor� t�rt�net�nkben. Az igazat megvallva, el�g s�lyos �lm�ny ezeket a k�peket v�gign�zni. Eszembe jut, hogy mennyit v�ltoztunk az �vek sor�n, mennyi minden t�rt�nt vel�nk, �s k�zben az is kider�l, hogy tulajdonk�ppen nem v�ltozott semmi sem – tov�bbra is csak azt szeretn�nk, mint eddig: menni el�re, �s k�zben valami nagyszer�t l�trehozni.
Amikor megn�zem a fot�kat, azokon minden ott van, nem rejt�zhet el semmi. Az �szintes�g, a sz�nlel�s, a b�tors�g, az egyedis�g, a f�ktelen �r�m, a melank�lia �s a pajzsok, amiket magunk el� emel�nk, hogy meg�vjuk a kis sebzett �s sebezhet� �njeinket – mindez ott van a k�peken.” – Flea

RICHARDS, Keith, FOX, James: �let

Ez itt az �let. Hiszed vagy nem, semmit sem felejtettem el bel�le. K�sz�net �s h�la.

Keith Richards

Keith Richards 1943-ban sz�letett Londonban. Git�ros, �nekes, dalszerz�, a Rolling Stones egyik alap�t�ja. Saj�t zenekar�val, az X-Pensive Winos-szal sz�l�lemezeket is kiadott. Connecticutban �l a feles�g�vel, Patti Hansennel.

James Fox 1945-ben sz�letett Washington D.C.-ben. Keith Richards-t a hetvenes �vek elej�t�l ismeri, akkoriban a Sunday Times-nak dolgozott Londonban. K�nyvei k�z�tt szerepel egy nemzetk�zi bestseller, a White Mischief. Londonban �l a feles�g�vel �s fiaival.

www.keithrichards.com

www.hachettebookgroup.com

LACKFI J�nos, MOLN�R Jacqueline,: �tv�ltoz�s mes�k

Lackfi J�nos k�nyv�ben minden mindenn� �tv�ltozik. Tudt�tok, hogy a csal�di aut� voltak�ppen kir�lyi udvar? H�t persze: a sebess�gv�lt� a hopmester, �s p�niszer� l�er�k futkor�sznak a h�ts� �l�sen… A tarka p�nc�los futrink�k pedig m�ris ajt�n�ll�k egy palot�ban. B�ndi Bandi addig �szik sz�razon, m�g egy �sz�medenc�be nem �r. Plak� T�ni, aki vil�gragaszt�, tap�t�val eg�ssz� ragasztja egy f�l�rva kisfi� �let�t. A dupla k�v� meg az �js�g v�rre men� (k�v�ra men�) p�rbajt v�v a pressz�asztalon. A villog� k�sek hatalmas bulit rendeznek a fi�kban. A v�ns�ges v�n �cs�rg� Banya pedig finny�s kir�lykisasszonny� v�lik, v�logathat a szebbn�l szebb selyem-, b�rsony- �s brok�truh�k k�z�tt. Megszokott vil�gunkb�l, ha akarjuk, a legelk�peszt�bb mesebubor�kok virulnak ki egy pillanat alatt. Csukd be a szemed, �s mondd vel�nk: hipp-hopp, az legyek, aki akarok!

JOHNS, Geoff: Z�ld L�mp�s - A kezdet titka

„F�NYES NAPPAL, S�T�T �JEN B�N NEM MARAD �SZREV�TLEN…”

Az univerzum rendj�re m�r �sid�k �ta egy intergalaktikus szervezet, a Z�ld L�mp�s Alakulat tagjai vigy�znak, akik erej�ket a smaragz�ld sz�nben pomp�z� m�gikus gy�r�j�knek k�sz�nhetik. Amikor Abin Sur, a 2814-es �rszektor Z�ld L�mp�sa hal�losan megsebes�l, gy�r�je a f�ldlak� Hal Jordant, a f�lelem n�lk�li tesztpil�t�t v�lasztja �j „gazd�j�nak”. A Z�ld L�mp�sok t�rt�net�ben el�sz�r egy emberi l�ny kapja teh�t a gy�r�t s a vele j�r� er�t �s felel�ss�get. Hal Jordan a gy�r� seg�ts�g�vel az Oa bolyg�ra ker�l, a Z�ld L�mp�sok kik�pz�t�bor�ba, �s ezzel megkezd�dik h�s�nk var�zslatos transzform�ci�ja, valamint kalandsorozata egy eddig nem ismert term�szetfeletti vil�gban…

HARKNESS, Deborah: A boszork�nyok elveszett k�nyve

„V�g�l Matthew megadta mag�t a t�l�l�si �szt�nnek. Sz�j�t r�tapasztotta karom bels� oldal�ra; �reztem puha b�r�m�n �les fog�t. Nyelv�vel k�nnyed�n megtapogatta a csipk�s sz�l� v�g�st, �s kit�g�totta. Hosszan �s er�sen sz�vta a v�rt az ereimb�l. Hirtelen r�m�let �nt�tt el.
A b�re kezdett vesz�teni s�padts�g�b�l, de a v�n�s v�r nem lett volna el�g ahhoz, hogy teljesen rendbe j�jj�n. Rem�ltem, hogy ha meg�zlel, att�l teljesen elveszti az �nuralm�t, �s megteszi a k�vetkez� l�p�st, de biztos, ami biztos, megkerestem a kezemmel a feh�r nyel� k�st…
…Mik�zben a v�rem sz�vta, �n cs�kolni kezdtem. A hajam az arc�ba hullott, �s ismer�s illatom �sszekeveredett a v�r�nk�vel. T�voli, halv�nyz�ld tekintet�t fel�m ford�totta, mintha nem lenne biztos a kil�temben. Megint megcs�koltam, meg�zlelve a v�remet a nyelv�n.
K�t gyors, egyenletes mozdulattal, amiket akkor se tudtam volna megakad�lyozni, ha akartam volna, Matthew megragadta a hajamat a tark�mn�l, azt�n h�trad�nt�tte �s oldalra ford�totta a fejem, majd a torkomhoz �rintette a sz�j�t. Akkor m�r nem rettegtem, hanem megadtam magam.”

Deborah Harkness (1965) a D�l-Kaliforniai Egyetem t�rt�nelemprofesszora. K�t jelent�s tudom�nyos munk�ja ut�n ez az els� reg�nye, mely igazi sikerk�nyv lett: a megjelen�s het�ben felker�lt a New York Times bestseller-list�j�ra, �s eddig 34 orsz�gban adt�k ki.

KEPLER, Lars: A Paganini-szerz�d�s

VAL�RA V�LTOM A LEGSZ�RNY�BB R�M�LMAIT…

A Paganini-szerz�d�s egy f�lelmetesen izgalmas b�n�gyi reg�ny, ami egy�rtelm�en bizony�tja, hogy Lars Kepler, aki els� k�nyv�vel, A hipnotiz�rrel els�pr� sikert aratott Sv�dorsz�gban �s k�lf�ld�n egyar�nt, ereje telj�ben t�rt vissza.
Lars Kepler deres szak�ll�, egyed�l�ll� f�rfi. Kedves, de riadt tekintete van, �s reggelente sz�vesen iszik egy cs�sze te�t. �jszaka egy sz�ll�ban dolgozik, a reg�nyeit nappal �rja. Az Ahndoril szerz�h�zasp�r legal�bbis ezeket �ll�totta egy interj� sor�n az �r�i �lnev�ket visel� kital�lt szem�lyr�l.
Joona Linna b�n�gyi fel�gyel� A hipnotiz�r c�m� krimiben a siv�r, rem�nytelen skandin�v t�lben eredt egy elrabolt kisfi� nyom�ba. Ez�ttal az �de stockholmi ny�rban kell megoldania �lete egyik legnagyobb rejt�ly�t, �s megk�zdenie a legveszedelmesebb f�rfival, akivel valaha �sszehozta a sors. Hogyan fullad v�zbe valaki egy haj� fed�lzet�n? Mi�rt akasztja fel mag�t egy kiv�l� eg�szs�gnek �rvend�, magas rang� k�ztisztvisel� a csill�rra?
Joona Linna ez�ttal is b�zik a meg�rz�seiben, de feltev�seit derekas rend�ri munk�val al� is t�masztja. Nyomokat keres, n�zi, hol poros a k�nyvespolc, t�r�lt e-maileket �ll�t vissza, hogy lassank�nt �ssze�lljon a t�rt�net, amelyben fontos szerep jut a sv�d fegyverexport�r�knek. De vajon mi rejtegetnival�juk van a fegyvergy�raknak? �s mi�rt bukkan fel l�pten-nyomon a „r�m�lom” sz�? Tal�n az�rt, mert vannak szerz�d�sek, amiket a hal�llal sem lehet felmondani…
A Paganini-szerz�d�s egyszerre igyekszik az akci�d�s kalandreg�nyek �s az analitikus krimik rajong�inak kedv�ben j�rni. �s akik A hipnotiz�rben legink�bb a borzong�st szerett�k, most sem fognak csal�dni.

Lars Kepler 1966-ban sz�letett Helsingborgban. Majd 1967-ben Stockholmban. Sz�nm�veket �s �letrajzi reg�nyeket �rt, t�bbek k�z�tt Ingmar Bergman rendez�r�l �s Tycho Brache csillag�szr�l. 1996 �ta h�zass�gban �l �nmag�val, h�rom l�nya van.
A Lars Kepler n�v ugyanis egy szerz�h�zasp�r (Alexandra Coelho Ahndoril �s Alexander Ahndoril) �r�i �lneve.

SUTCLIFFE, Phil: AC/DC - High Voltage Rock 'N' Roll

T�bb mint 35 �vnyi koncertez�ssel �s st�di�munk�val a h�ta m�g�tt az AC/DC vitathatatlanul a zenet�rt�net egyik legsikeresebb �s legstabilabb rock-form�ci�ja. Ez a k�nyv az ausztr�liai kezdetekt�l a legutols� turn�ig k�s�ri v�gig a zenekar p�lyafut�s�t, �s tartalmaz:

t�bb mint 400 k�pet, melyek a sz�npadon vagy a kulissz�k m�g�tt k�sz�ltek a zen�szekr�l, sz�ml�kat, posztereket, backstage-bel�p�ket, lemezbor�t�kat �s prom�ci�s dokumentumokat;
Philip Morris �s Bob King fot�it, melyek a zenekar p�lyafut�s�nak kezdet�n k�sz�ltek; Jenny Lens �s Robert Francos k�peit, melyek kis amerikai klubok sz�npadain �r�k�tett�k meg a zen�szeket, illetve Robert Ellis �s Robert Alford felv�teleit a sz�nfalak m�g�tti vil�gr�l;
a zenekar hiteles t�rt�net�t �s r�szletes diszkogr�fi�t;
lemezkritik�kat, melyeket a legkiv�l�bb hard rock �s AC/DC-szak�rt�k �rtak – p�ld�ul Joe Bonomo, Anthony Bozza, Jen Jewel Brown, Daniel Bukszpan, Gary Graff, Martin Popoff, Sylvie Simmons �s Bill Voccia –;
valamint Jimmy Page, Billy F. Gibbons, Joe Perry, Steve Vai, Ace Frehley, Meat Loaf �s Jack Johnson komment�rjait. A Def Leppard �nekese, Joe Elliott egy essz�vel k�pviselteti mag�t e k�nyv lapjain.

PHIL SUTCLIFFE londoni �js�g�r�, 1974 �ta �r rockzen�r�l. Cikkei t�bbek k�z�tt olyan neves magazinokban jelentek meg, mint a Mojo, a Q, a Los Angeles Times, a Blender �s a Sounds.

JONQUET, Thierry: Tarantula

A k�zelm�ltban (2009-ben) elhunyt Thierry Jonquet a b�n�gyi reg�nyek egyik legn�pszer�bb francia mestere. A Tarantula k�l�nb�z� helysz�neken �s id�s�kokban j�tsz�d� cselekm�nye megh�kkent� fordulatokon kereszt�l jut el a dr�mai v�gkifejletig.

Vincent Moreau eleinte �gy gondolja, csakis valami fat�lis f�lre�rt�sr�l lehet sz�. Bizony�ra �sszet�vesztik valakivel. Mert mi oka lenne b�rkinek is arra, hogy elrabolja �s fogva tartsa �t? �s f�leg, hogy �gy b�njon vele, mint egy kuty�val – valami sz�rny� gaztettet elk�vetett kuty�val. Telnek-m�lnak a hetek, h�napok. A s�t�t pinc�be z�rt, l�ncra vert, kutyakaj�n �l�, a higi�nia alapvet� eszk�zeit is n�lk�l�zni k�nyszer�l� Vincent a fogvatart�ja – az �ltala Tarantul�nak elnevezett f�rfi – viselked�s�b�l lassan r�j�n, hogy f�lre�rt�sr�l sz� sincs, az �t csapd�ba ejt� „p�k” val�ban �t szemelte ki zs�km�ny�ul. Ahogy m�lik az id�, a fiatalember rabs�g�nak k�r�lm�nyei fokozatosan javulnak: m�r rendes �telt kap, naponta tiszt�lkodhat, s hogy ne unatkozzon, olvashat �s zen�t hallgathat. Az addig szinte teljesen �res pinc�be n�h�ny k�nyelmes b�tor ker�l. Tarantula gyakran megl�togatja, besz�lget vele, esetenk�nt m�g n�h�ny k�rd�s�re is v�laszol. A legfontosabb k�rd�sre azonban Vincent sosem kap v�laszt: mi�rt?

„A dolog pofonegyszer�! Az orvos k�t hetet mondott – k�t h�t alatt �j arcot kaphat az ember! –, a r�gi elt�nik, �s megsz�letik az �j. Nem, a dolog m�gsem ilyen egyszer�, hiszen meg kellene gy�znie az orvost, hogy oper�lja meg �t, Alexet, a k�r�z�tt b�n�z�t…”

GRYLLUS D�niel, S�VEGES Gerg� (szerk.),: P�l apostol - Utaz�s t�ren, idõn �s hangokon �t

Persze hogy nem tudtam, mire v�llalkozom. Hogyan is tudtam volna? P�l apostol sem tudta. Gryllus D�niel sem tudta. Sumonyi Zolt�n sem �s Halmos B�la sem. S tal�n m�g a zen�l�sbe k�s�bb bekapcsol�d� Ferenczi Gy�rgy sem eg�szen. Igaz, ha pontosan tudtam volna, akkor sem d�nt�ttem volna m�sk�pp: ugyanolyan hevesen b�lintottam volna, amikor Gryllus Dani el�sz�r felh�vott a k�nyv �tlet�vel.
Merthogy h�sz �ve m�r, hogy a P�l apostol – dalok P�l levelei szerint c�m� korong, vagyis az „�lemez” megjelent. Az�ta Dani �s B�la t�bb mint h�romsz�z koncertet j�tszott hat�rokon bel�l �s k�v�l, s az ut�bbi n�h�ny �vben r�szt vett a k�z�s muzsik�l�sban Ferenczi Gyuri �s a Rackajam is. Ez a nyolcf�s csapat hallhat� az „�jlemezen”. A dalok, a versek, a dallamok nem v�ltoztak. �s m�gis: felfriss�lt �s meg�jult az el�ad�s.
Ehhez a r�gi-�j frissess�ghez m�lt� k�nyvet k�pzeltem el. Olyat, amely sokfel�l k�zel�ti meg P�l apostol kor�t, �let�t �s szem�lyis�g�t. Huszonn�gy t�rsat tal�ltam a feladathoz. �k azok, akik m�s-m�s szempont alapj�n megvil�g�tj�k P�l alakj�nak k�l�nb�z� oldalait. A k�p persze �gy sem teljes; de hogy sokoldal�, az vitathatatlan. S t�kr�zi azt a p�ratlan szellemi �lm�nyt �s intellektu�lis kalandot, amelyben az elm�lt f�l �vben r�szem lehetett.

S�veges Gerg�

GAIMAN, Neil: Sandman, az �lmok Fejedelme - P�r�k �vszaka

A V�gtelenek csal�di gy�l�s�n az �lmok Fejedelme elhat�rozza, hogy visszat�r a pokolba, �s kiszabad�tja r�gi szerelm�t, Nad�t, akit g�gj�ben � maga �t�lt �r�k k�rhozatra mintegy t�zezer �vvel ezel�tt. A pokolb�li l�togat�s persze nem vesz�lytelen; legut�bb Lucifer Hajnalcsillag megfogadta, hogy elpuszt�tja Morpheuszt, ha �jra a fels�gter�let�re mer�szkedik. �m a bossz�szomjas Lucifer helyett az �lom�r egy megf�radt l�nnyel tal�lkozik, aki a holt lelkeket sz�lnek ereszti, a pokol kulcs�t pedig h�s�nkre ruh�zza, kezdjen vele, amit csak akar.
A P�R�K �VSZAKA lebilincsel� olvasm�ny; akkor sem csal�dunk, ha a felsz�nen maradva megel�gsz�nk egy leny�g�z� fant�ziavil�gban j�tsz�d� mes�vel, de akkor sem, ha m�lyebbre �sva elgondolkodunk a Gaiman �ltal finoman felvetett filozofikus, mor�lis k�rd�seken.

Neil Gaiman a Fekete orchidea �s a Var�zsk�nyvek c�m� k�preg�nyek mellett az Amerikai istenek, a Coraline (illusztr�lta Dave McKean), a Sosehol �s a Csillagpor c�m� reg�nyek, valamint a T�k�r �s f�st �s a T�r�keny holmik c�m� novell�sk�tetek �r�ja. T�bbek k�z�tt a Hugo-, a Nebula-, a World Fantasy-d�j �s a Bram Stoker-d�j kit�ntetettje.
Neil Gaiman Angli�ban sz�letett, jelenleg az Egyes�lt �llamokban �l.

Neil Gaiman t�bb mint t�z k�nyvb�l �ll� k�preg�nysorozata �gy �p�l fel, hogy a k�tetek �nmagukban is �lvezhet�k legyenek, �m az olvas� kedvet kapjon �ltaluk a t�bbi k�tet elolvas�s�hoz is.

BOU�KOV�, Tereza: A kakas �ve

Tereza Bou�kov� (1957) a kakas (cseh�l kohout) �v�ben sz�letett, �s ezt a k�nyv�t is a kakas �v�ben-�v�r�l �rta (2005). R�ad�sul a szerz� – maga is az egykori csehszlov�k szellemi ellen�ll�s, a Charta 77 kem�ny magj�nak tagja �s a let�nt rendszer kitasz�tottja – egy h�res cseh ellenz�ki �r�, Pavel Kohout l�nya. Nomen est omen.
A bevallottan �n�letrajzi ihlet�s� k�nyv egy �tven k�r�li n� egy �v�nek t�rt�net�t eleven�ti fel. Egy �rzelmi-alkot�i v�ls�gba ker�lt n��t, aki �gy �rzi, �lete menthetetlen�l kics�szott a kez�b�l. A csal�d rendes k�r�lm�nyek k�z�tt mentsv�r lehetne. De itt nincsenek rendes k�r�lm�nyek, �s ez nem egy rendes csal�d.
Merthogy vegyes: „feh�r” sz�l�kb�l �s saj�t gyermekb�l, valamint k�t fogadott roma fi�b�l �ll. A Pr�ga k�zeli �d�l�telep mag�ny�ban �l� feln�ttek �s kamaszok nap mint nap megk�zdenek egym�ssal: gy�keresen elt�r� �letst�lusukkal, erk�lcsi rendj�kkel, habitusukkal. A sz�l�k elkeseredett harcot v�vnak a kiskorukban �r�kbe fogadott, nagy t�relemmel �s nagy szeretettel nevelt gyerekek megtart�s��rt, akik azonban egyre jobban elidegenednek t�l�k, �s egyre lejjebb cs�sznak a lejt�n…
Korunk Eur�p�ja – mindenekel�tt Kelet- �s K�z�p-Eur�pa – el�tt �ll� egyik legnagyobb, gy�tr� kih�v�s: a roma–nem roma egy�tt�l�s. E probl�ma tragikus hangv�tel�, �m v�g�l felszabad�t� erej� megvil�g�t�sa ez a tabukat d�nt�get� k�nyv, amely egyszerre kavart hatalmas botr�nyt �s aratott hatalmas sikert Csehorsz�gban.
Pontosan az �r�n� sz�nd�kai szerint:
„Azt szeretn�m… Hogy �sse sz�ven �ket a t�rt�net. Hogy higgy�k el. Hogy h�borogjanak rajta. Hogy utas�ts�k el, vagy fogadj�k el, hogy �lj�k bele magukat, hogy ne akarj�k letenni a k�nyvet…”
Nem lehet letenni.

NICHOLLS, David: A beugr�

„Nora szeme most csukva volt, arc�val Stephen fel� fordult, �s Stephennek leesett, hogy szinte biztosan meg�szn�, ha megcs�koln�. Ebbe az�rt alaposabban belegondolt. Olyasmi t�n a cs�kol�z�s, amit „meg�szni” kell? K�ts�g sem f�rt a helyzet felkavar�, r�szeg erotik�j�hoz, �s b�r ez �ppens�ggel nem volt teljesen ellen�re, a doktor-viccek kezdtek az agy�ra menni, �s az sem esett j�l, hogy ezt a zavaros cs�b�t�si k�s�rletet sokkal ink�bb a whisky �s a tablett�k hat�s�nak, illetve egyfajta bossz��ll�snak �rezte, mintsem a ki nem mondott szexu�lis v�gy megnyilv�nul�s�nak.”

David Nicholls eddig h�rom reg�nyt �rt. A m�sik kett�b�l, A nagy kv�zv�laszt�b�l, illetve az Egy napb�l film is k�sz�lt. M�sodik reg�nye, A beugr� tal�n mindh�rom a k�z�l a legink�bb �n�letrajzi ihlet�s�, ugyanis Nicholls hossz� �veken �t maga is sz�n�sz volt, �s tapasztalatait remek ir�ni�val dolgozta fel ebben a reg�ny�ben.

JARRY, Alfred: K�t �B�-dr�ma

�B� PAPA Nos, bar�taim, legf�bb ideje, hogy kidolgozzuk az �sszeesk�v�s terv�t. Ki-ki mondja el b�tran a v�lem�ny�t; ha megengedik, els�nek �n mondom el a magam�t.
POSZOM�NY Besz�ljen, �b� papa.
�B� PAPA Nos, bar�taim, v�lem�nyem szerint, eccer�en m�rgezz�k meg a kir�lyt, arz�nt keverv�n az eb�dj�be! Alighogy bel�lefetyel, holtan lefordul, s att�l kezdve �n vagyok a kir�ly.
MIND Pfuj, a patk�ny!
�B� PAPA No, mi az? Nem tetszik? Akkor halljuk Poszom�ny v�lem�ny�t.
POSZOM�NY �n amond� vagyok, csapjunk r� karddal egy akkor�t, hogy feje b�bj�t�l a k�ld�k�ig hasadjon!
MIND �gy van! Ez m�r nemes �s vit�z dolog!
�B� PAPA De mi lesz, ha bel�tek r�g? Most jut eszembe, seregszeml�n mindig vascsizm�t hord, att�l sz�rnyen f�j a r�g�s! Ha ezt el�re tudom, szaladok s feljelentelek benneteket, hogy kih�zzam magam ebb�l a vesz�lyes kalandb�l. Gondolom, a kir�ly m�g p�nzt is adna nekem.
�B� MAMA Jaj, az �rul�, a pimasz, buta lator!

Alfred Jarry (1873-1907) dr�m�i sz�nh�zt�rt�neti jelent�s�g�ek. Olyan sz�vegek, melyek az elm�lt �vsz�zadban els�sorban nem dr�mak�nt, hanem sz�nh�zi m�toszk�nt foglaltak helyet kultur�lis eml�kezet�nkben. �b� rabelais-i monstrum, gyakran Faust, Lucifer, Don Juan figur�j�hoz hasonl�tj�k, olyan irodalmi karakterekhez, akik megteremtett�k saj�t m�toszukat, s ekk�nt �lnek tov�bb m�s irodalmi alkot�sokban. �b� m�tosza azonban sz�nh�zi m�tosz, tov�bb�rni vagy �jra�rni sz�vegszer�en senki nem pr�b�lta. Sz�npadra vinni azonban hamleti kih�v�st jelent minden rendez�nek.

J�kfalvi Magdolna

KUNNAS, Mauri: Kutya egy Kalevala

H�SEBEPOSZ, KALANDREG�NY, �SI M�TOSZOK �J KUTYAB�RBEN – MAURI KUNNAS �SSZET�VESZTHETETLEN ST�LUS�BAN.
Hajdan�ban, r�ges-r�gen, akkort�jt, mikor vil�gunk gyermekcip�ben szaladg�lt, �lt valahol messze f�ld�n, Kalevala h�za t�j�n egy vad, virgonc kutyafalka, Vejnem�jnen vad�c n�pe. Szomsz�dukban, Pohjol�ban h�z�ng�, hitv�ny farkasn�p, kuty�k s farkasok f�ldje k�zt pedig makacs macskan�ps�g �ldeg�lte h�t �let�t. Kuty�ink �s farkasaink nem �lhettek b�kess�gben, marakodtak bizony gyakorta, ki az �r az erd�k felett. Egym�s tork�nak azonban nem ugrottak, ha nem kellett. �ltek bele a vil�gba, kutya-macska bar�ts�gba’.

STILTON, Geronimo: Dinoszauruszok akci�ban

Sziasztok! Geronimo Stilton vagyok, a R�gcs�l� H�rek f�szerkeszt�je. Sz�vesen mes�lek nektek magamr�l �s az Eg�r-sziget t�bbi lak�j�r�l, valamint k�zdelmeinkr�l a fondorlatos kal�zmacsk�k ellen.
Ezek az eg�rszomor�t�k most a fej�kbe veszik, hogy egyszer s mindenkorra megszabadulnak Volt professzort�l. elrabolj�k �t, �s a t�rt�nelem el�tti m�ltba, a Kr�ta korba viszik, ahonnan rem�nyeik szerint t�bb� nem t�rhet vissza. Abban az id�ben f�lelmetes dinoszauruszok �s rep�l� �sh�ll�k uralt�k a f�ldet…

THOMPSON, Hunter S.: F�lelem �s reszket�s Las Vegasban

„A sportszerkeszt�kt�l kaptam tov�bb� 300 doll�rt k�szp�nzben, aminek nagy r�sze m�r el is ment rendk�v�l vesz�lyes drogokra. A kocsi csomagtart�ja �gy n�zett ki, mint egy mozg� rend�rs�gi nark�-labor. Volt k�t zacsk� f�v�nk, hetven�t meszkalin-pirul�nk, �t lap nyomott mint�s, nagyon er�s b�lyeg�nk, egy s�sz�r�nk f�lig tele kokainnal, valamint serkent�k, nyugtat�k, sikoltat�k �s nevettet�k eg�sz arzen�lja... emellett egy liter tequila, egy liter rum, egy karton Budweiser �s k�t tucat amil-nitrit.
Mindezt el�z� �jjel hajtottuk fel – mint az �r�ltek, kereszt�l-kasul sz�guldoztunk Los Angelesen, Topang�t�l Wattsig, �s magunkhoz vett�nk mindent, amit csak tal�ltunk. Na nem mintha ez mind sz�ks�ges lett volna az �tra, de ha az ember egyszer belekezd egy komoly droggy�jtem�ny beszerz�s�be, a tendencia az, hogy a v�gletekig elmegy.”

Hunter S. Thompson Kentuckyban sz�letett 1937-ben, �s 2005-ben halt meg Colorad�ban. �let�r�l sokat elmond, hogy �ngyilkoss�g�t k�vet�en hamvait egy �gy�b�l l�tt�k ki t�zij�t�k k�s�ret�ben, de term�szetesen – reg�nybe ill� – �let�t legink�bb a m�vein kereszt�l ismerhetj�k meg. Thompson �js�g�r�k�nt kezdte p�ly�j�t, �s munk�ja k�zben alak�totta ki saj�t st�lus�t, a gonz�t. Legismertebb �s legnagyobb hat�s� cikkeit a Rolling Stone-nak �rta, �s n�mi �tt�ttel e magazin felk�r�s�re sz�letett meg az a m�, amely m�r a szerz� �let�ben kultikuss� v�lt: a F�lelem �s reszket�s Las Vegasban.

VILLAMONT, Viviane: Egy feddhetetlen n�

Az 1942-ben sz�letett Viviane Villamont nev�t itthon �s vil�gszerte egyar�nt a francia �r�n� els�, n�lunk is t�bbsz�r kiadott, Kisdar�zs c�m� reg�nye tette ismertt�. A szerz� �jabb reg�ny�nek k�z�ppontj�ban a c�mszerepl� (Claire Dormentin, a „feddhetetlen n�”) �s egy szerencs�tlen sors� kisl�ny, Lucile k�l�n�s bar�ts�ga �ll, de az �r�n� kettej�k t�rt�net�nek h�tter�ben – egy nagy p�rizsi b�rh�z lak�inak �let�t bemutatva – rendk�v�l �rdekes k�rk�pet ny�jt a mai francia k�z�poszt�lyr�l, az egyes csal�dok vagy az egyed�l �l� f�rfiak �s n�k gondjair�l, v�gyair�l �s b�neir�l, illetve �ltal�ban a nagyv�rosi l�t saj�toss�gair�l, furcsas�gair�l is. Legyen sz� ak�r a templom szomsz�ds�g�ban megny�l� porn�butikokr�l, a rekl�m�gyn�ks�gekben foly� „kreat�v” munk�r�l, a rend�rs�g kihallgat�si m�dszereir�l, a gazd�j�t elhagy�, �s a k�zeli vend�gl�be �tk�lt�z� macsk�r�l vagy a h�z egyik fiatal lak�j�ba rem�nytelen�l szerelmes h�zmestern�nek a f�l�s kil�kkal folytatott hi�baval� k�zdelm�r�l, Viviane Villamont mondatai mindig sz�ven �tik �s/vagy elgondolkodtatj�k az embert.
A nagyv�rosi embereket hazugs�gok sz�vev�nye veszi k�r�l, mindenki m�snak akar l�tszani, mint ami, s majd’ mindenkinek van egy vagy t�bb s�t�t titka. A korosod� �zvegyasszony fiatal lovagja egy igazi �l�sk�d�, Lucile csodasz�p, eleg�ns �riasszonynak t�n� �desanyja egy sz�rnyeteg, a l�tsz�lag t�k�letes harm�ni�ban �l� id�s h�zasp�rt val�j�ban csak a tehetetlens�g tartja �ssze �s �gy tov�bb.
Claire, az �vek �ta egyed�l �l�, mag�ba �s munk�j�ba z�rk�z�, v�gletekig ped�ns v�nkisasszony �s az anyja �ltal eltasz�tott cs�ny�cska kisl�ny, Lucile bar�ts�g�nak t�rt�nete a szeretet �ltet� erej�nek p�ld�zata. A reg�ny maga pedig egy sejtelmes, a hazugs�gok �s az er�szak �lland� jelenl�te miatt id�nk�nt kifejezetten f�lelmetes, ugyanakkor l�lekemel� olvasm�ny.

MELNICK, Monte A., MEYER, Frank,: Ramones

Ha nem is volt szerencs�d a CBGB-ben l�tni a Ramonest, az�rt egy-k�t albumukat tal�n megvetted, s mik�zben hallgattad, vel�k egy�tt �nekelted az ›I Wanna Be Sedated‹-et. Minden bizonnyal volt Ramones-p�l�d is. A Ramones val�s�gos int�zm�nny� v�lt, �s a Spin magazin szerint �k a vil�g m�sodik legjobb zenekara. Bev�lasztott�k �ket a Rock & Roll Hall of Fames-be is, �s Grammy �letm�d�jjal ismert�k el zen�j�ket. A hetvenes �vekben azonban igazi k�v�l�ll�k voltak, val�di l�zad�k. J�llehet ma m�r a Ramonest tartj�k az eszm�nyi rock & roll zenekarnak, „f�nykorukban” sokan f�lre�rtett�k �ket, �s Amerik�ban a r�di�k bojkott�lt�k a band�t.
A Ramones tagjai viszont igazi amerikai zenekarnak tartott�k magukat: k�lv�rosi sr�coknak, akik a tin�dzserek elkeseredett �let�rz�s�t sz�laltatj�k meg. Radik�lisan �j, feszes hangz�s�, er�teljes, l�tsz�lag primit�v zen�j�k els�pr� er�vel sz�lalt meg koncerteken. A t�rsadalom kitasz�tottjai igaz�n otthon �rezhett�k magukat egy ilyen bulin.
Ezt a kis k�nyvet �tlapozva k�pekben �s szavakban elevenedik meg a korszak, amikor ezek a mindenre elsz�nt zen�szek egy teljesen �j hangz�st ismertettek meg a vil�ggal, de megsz�lalnak itt roadie-k, feles�gek, bar�tn�k, haverok �s rajong�k is. A sz�npadi �r�let m�g�tt azonban mindig ott volt a biztos h�tt�r, a megb�zhat�an m�k�d� rendszer – a szer�ny kezdetekt�l a tragikus v�gig. Ezek a fot�k, turn�dokumentumok, plak�tok �s interj�k tal�n seg�tenek meg�rteni, hogy mik�nt m�k�dhetett sikeresen egy ilyen, egy�bk�nt a mindennapi �let dolgaiban szinte teljesen �letk�ptelen t�rsas�g, mint a Ramones.

Monte A Melnick

MONTE A MELNICK 22 �ven �t volt a Ramones turn�menedzsere. Ma az audi�- �s videotechnik��rt felel�s munkat�rsk�nt dolgozik a New York-i Tudom�nyok H�z�ban.
FRANK MEYER zen�szk�nt, producerk�nt �s �r�k�nt is rendk�v�l term�keny; egy�tt dolgozott, zen�lt, turn�zott sz�mtalan m�v�sszel. Jelenleg a G4tv munkat�rsa.

BROWN, Dee: Wounded Knee-n�l temess�tek el a sz�vem

Dee Brown m�ra klasszikuss� lett, �tfog� tanulm�nya az amerikai indi�nok m�dszeres legyilkol�s�r�l, a Wounded Knee-n�l temess�tek el a sz�vem el�sz�r 1971-ben jelent meg – az�ta tizenh�t nyelvre ford�tott�k le, �s k�zel �tmilli� p�ld�nyban kelt el. Brown a legfontosabb dokumentumok – tan�cskoz�sok jegyz�k�nyvei, miniszt�riumi iratok, hivatalos levelek, �n�letrajzok, szemtan�k �r�sba foglalt besz�mol�i – felhaszn�l�s�val �rta meg m�v�t, s a k�nyv lapjain megsz�lalnak a dakota, jute, szi�, csejenn �s egy�b t�rzsek nagy f�n�kei �s harcosai is. Az indi�nok saj�t szavaikkal sz�molnak be a csat�kr�l, a m�sz�rl�sokr�l, a megszegett szerz�d�sekr�l – mindazokr�l a vesztes�gekr�l, melyeket a Vadnyugat „megh�d�t�sa” sor�n szenvedtek el.
A 2007-es amerikai kiad�s el�szav�ban Hampton Sides a k�vetkez�ket �rja: „A k�nyv elad�si mutat�i �nmagukban nem �rz�keltetik azt a hat�st, amelyet ez a m� az amerikaiak nemzettudat�ra gyakorolt, �s m�g ma is gyakorol. Ezzel a k�nyvvel Dee Brown »�t�ll�tott« valamit, �s Amerika keletkez�st�rt�net�nek lelki »vegy�rt�ke« az ellenkez�j�re fordult.” Dee Brown gazdagon illusztr�lt m�ve val�ban megv�ltoztatja l�t�sm�dunkat, �s a vadnyugati indi�nok tragikus t�rt�nete m�g napjainkban is leny�g�z� �s tanuls�gos olvasm�ny.

A Wounded Knee-n�l temess�tek el a sz�vem Magyarorsz�gon utolj�ra a hetvenes �vekben jelent meg A Vadnyugat t�rt�nete indi�n szemmel c�mmel. A jelenlegi kiad�s azonban nem a kor�bbi k�tet v�ltozatlan ut�nnyom�sa. Az 1973-as kiad�s sz�veg�nek �tdolgoz�s�n t�l a k�nyv k�t tov�bbi, a kor�bbi kiad�sokban nem szerepl� fejezettel eg�sz�lt ki. 2007-ben az HBO megr�z� filmet k�sz�tett a dokumentumreg�ny alapj�n Yves Simoneau rendez�s�ben.

„MEGD�BBENT�, LENY�G�Z�... EZEKET A SZ�VET T�P� SOROKAT OLVASVA AZ EMBER ELT�N�DIK, VAL�J�BAN KIK IS VOLTAK A VADEMBEREK.”

William McPherson, The Washington Post

LUPTON, Rosamund: Dr�ga Tess!

„De vannak m�s k�tel�kek is, melyek �sszek�tnek minket, melyeket a leger�sebb elektronmikroszk�ppal is hi�ba keresn�nek. Leo hal�l�ra gondolok, meg arra, hogy apu elhagyott benn�nket. Arra, amikor m�r �t perce indulnunk kellett volna a suliba, de m�g az elt�nt h�zi feladat ut�n kutattunk; a Skye sziget�n t�lt�tt nyarakra, meg a kar�csonyi szertart�sainkra…
Eml�kek sz�zai �s ezrei k�tnek �ssze minket, �s olyan m�lyre �lepedtek benn�nk, hogy m�r nem is eml�kek, hanem az egy�nis�g�nk r�sz�v� v�ltak. Ott �l bennem a lobog�, karamell haj� l�ny, aki a biciklij�n sz�guld, aki eltemeti a nyuszij�t, kicsattan� sz�neket fest a v�szonra, lelkesedik a bar�tai�rt, lehetetlen id�pontokban telefon�l, folyton ugrat, t�k�letess�gre viszi a jelen pillanat szents�g�t, �s bevezet az �let �r�meibe. �s mivel a testv�rem vagy, mindezek a r�szeimm� lettek.”

Rosamund Lupton 2010 �sz�n a teljes ismeretlens�gb�l robbant be a legend�s siker� bestsellerszerz�k vil�g�ba. Reg�nybe ill� sikert�rt�net az �v�: a Dr�ga Tess! a megjelen�s�t k�vet� h�ten m�ris az elad�si list�k �lmez�ny�be ker�lt, �s m�g b� egy �v eltelt�vel is megtal�lhat� minden fontosabb brit sikerlist�n. A reg�ny a 2010-es esztend� egyik legnagyobb p�ld�nysz�mban eladott bestsellere lett, �s vil�gszerte m�r harmincegy nyelven jelent meg.

STILTON, Geronimo: �rm�ny a Colosseumban

Sziasztok! Geronimo Stilton vagyok, a R�gcs�l� H�rek f�szerkeszt�je. Sz�vesen mes�lek nektek magamr�l �s az Eg�r-sziget t�bbi lak�j�r�l, valamint k�zdelmeinkr�l a fondorlatos kal�zmacsk�k ellen.
Ezek az eg�rfal�k �lland�an azon mesterkednek, hogy a m�ltba visszat�rve megv�ltoztass�k a t�rt�nelem menet�t. Ez�ttal az �kori R�m�ba utaznak, ahol az isteni Titus cs�sz�r arra k�sz�l, hogy felavassa a v�ros leg�jabb b�szkes�g�t, a Colosseumot. A gaz macsk�k �pp a megnyit� napj�ra f�ztek ki valami gal�d tervet…

ALMOD�VAR, Pedro: Patty Diphusa - Egy porn�szt�r vallom�sai

A hedonista Patty Diplus�ban t�lteng az �letkedv, sosem alszik; naiv, gyeng�d, groteszk, narcisztikus l�ny, aki az �sszes elk�pzelhet� f�ldi �r�met im�dja, meg�li, �s – �nn�n j�l felfogott �rdek�ben – igyekszik mindent a pozit�v oldal�r�l megk�zel�teni. Szem�lyis�gjegyei, szok�sai, �letszeml�lete a nyolcvanas �vek szellemi pezsg�se, a movida jellegzetes figur�j�v� teszik. Sz�kimond�, polg�rpukkaszt�, v�rb� besz�mol�iban a madridi �jszaka hajmereszt� t�rt�n�seit �s minden k�pzeletet fel�lm�l� szerepl�it t�rja el�nk, melyek k�z�l sokan a filmv�szonr�l k�sz�nnek majd vissza.
Hogy kicsoda Patty, a mag�t szexszimb�lumk�nt meghat�roz� provokat�v porn�szt�r? Nem m�s, mint Almod�var �r�i �lneve. A rendez� ugyanis h�sn�je b�r�be b�jva osztja meg h�napokon kereszt�l olvas�ival madridi �lm�nyeit, a La Luna c�m� alternat�v lap �lland� rovat�ban.
A sz�nes, egym�ssal laza kapcsolatban �ll�, komikus-groteszk �r�sokb�l pedig Pedro Almod�var ars poetic�ja rajzol�dik ki.

„V�gezet�l m�r csak arra szeretn�lek k�rni benneteket, hogy igyekezzetek ugyanolyan laz�n olvasni a k�nyvemet, mint ahogyan meg�rtam.”

HUXLEY, Aldous: Loudun �rd�gei

Aldous Huxley tal�n legjobb reg�nye – az 1952-ben megjelent Loudun �rd�gei – nem reg�ny, hanem t�nyirodalmi m�. A d�moni megsz�llotts�g �s boszork�ny�get�s egy h�rhedt, XVII. sz�zadi t�rt�net�t feldolgoz� k�tet val�s t�rt�nelmi szerepl�ket, megb�zhat�an dokument�lt esem�nyeket �s a t�rk�pen k�nnyed�n fellelhet� sz�nhelyeket felsorakoztat� �ttekint�s, a szakt�rt�n�szek meg�llap�t�saival l�nyegileg egybev�g� non-fiction k�nyv. M�gis, a b�s�ggel okadatolt alapanyagot l�pten-nyomon az eleven k�pzelet hozad�k�val kieg�sz�t� munk�nak legal�bb annyi k�ze van Walter Scott �s a nagy el�d k�vet�inek reg�nyeihez �s j�t�kfilmjeihez – p�ld�ul Ken Follett Katedr�lis�hoz vagy a Max Von Sydow f�szerepl�s�vel forgatott Az �rd�g�z�h�z –, mint a felhaszn�lt dokumentumok �s t�rt�neti feldolgoz�sok szik�rabb sz�vegvil�g�hoz.
Az Angus Wilson, Cs. Szab� L�szl�, S�k�sd Mih�ly �s m�g egy sor kiv�l� �r�-kritikus elismer�s�t is kiv�v� m� k�ts�gk�v�l az id�s Huxley egyik legizgalmasabb �r�sa. A Loudon �rd�gei egyszerre kult�rt�rt�neti csemege, h�tborzongat� r�mt�rt�net, miszticista-�kumenikus hitvall�s �s m�ig �rv�nyes int�s arr�l, hogy b�r igenis van �j a nap alatt, az �nmaga r�ms�geit ism�tl� t�rt�nelem a huszadik sz�zad v�g�vel sem �rt v�get...

LORE, Pittacus: A Hatok hatalma

Tal�n �ppen most s�t�lunk el melletted. Tal�n ebben a pillanatban is figyel�nk. Tal�n veled egy v�rosban lakunk. K�ztetek �l�nk. Hamarosan elj�n a nap, amikor egym�sra tal�lunk. �s akkor szembesz�llunk vel�k. Ha gy�z�nk, ti is megmenek�lt�k. Ha elbukunk, mindennek v�ge. Vad�sznak r�nk. De megk�zd�nk vel�k. Mert mi�nk… A Hatok hatalma.

Pittacus Lore a lorieni B�lcsek b�lcse. Tizenk�t �ve �l a F�ld�n, k�sz�l a bolyg� sors�t meghat�roz�, mindent eld�nt� h�bor�ra.
Tart�zkod�si helye ismeretlen.

IRVING, John: Foh�sz Owen Meany�rt

A John Irving-�letm�sorozat leg�jabb k�tet�t tartja kez�ben az olvas�. A Foh�sz Owen Meany�rt a szerz� mindm�ig egyik legn�pszer�bb reg�nye az 1978-as �tt�r�st hoz� vil�gsiker, a Garp szerint a vil�g mellett. Az eredetileg 1989-ben megjelent reg�ny a narr�tor John Wheelwright �s gyerekkori bar�tja, a furcsa hang�, gn�mszer� fi�, Owen Meany h�tk�znapinak kor�ntsem nevezhet� kapcsolat�t mes�li el, mik�zben v�gigkalauzolja az olvas�t az �tvenes-hatvanas �vek Amerik�j�nak viharos t�rt�nelm�n.
Owen Meany, ez a rendk�v�li intelligenci�val meg�ldott, t�rpe n�v�s� emberke a reg�ny kezdet�n egy baseball-m�rk�z�sen egy szerencs�tlen �t�sn�l eltal�lja legjobb bar�tja, John Wheelwright anyj�t, a sz�ps�ges �s mindig vid�m Tabitha Wheelwrightot, aki azonnal sz�rnyethal. Owen nem hisz a v�letlenekben: �gy tekint mag�ra, mint eszk�zre Isten kez�ben. Ami az 1953-as sz�rny� baleset ut�n a fi�kkal t�rt�nik, egyszerre k�l�n�s, r�miszt� �s megind�t�. V�gigk�vethetj�k, hogyan lesz Owen komikus alakj�b�l, ebb�l a mesteri �n�m�t�b�l egy isteni terv v�grehajt�ja, hogyan v�lik a majd’ mindenki �ltal kig�nyolt �s len�zett k�ly�kb�l tragikus sors� h�s. Tal�n nem t�lz�s kijelenteni, hogy Irving csodabogarakban nem sz�k�lk�d� �r�i univerzum�ban Owen Meany az egyik legk�l�n�sebb, legmegfejthetetlenebb jelens�g, olyan reg�nyalak, akinek furcsa hangja sok�ig visszhangzik majd az olvas�ban, j�val azut�n is, hogy kil�pett a t�rt�netb�l.

„John Irving a kedvenc amerikai �r�m.” – Haruki Murakami

THOMPSON, Hunter S.: Rumnapl�

„Volt valami nyugtalan�t� �s val�szer�tlen ebben a vil�gban, amibe belecs�ppentem. Egyszerre volt sz�rakoztat� �s megfoghatatlanul nyomaszt�. Egy f�l-latin� v�ros luxussz�ll�j�ban lakom, egy cs�t�nyszer� j�t�kaut�ban sz�guldozom, aminek akkora hangja van, mint egy vad�szg�pnek, sik�torokban settenkedek, a tengerparti f�venyen kef�lek, c�p�kt�l hemzseg� vizekben kutatok kaja ut�n, ismeretlen nyelven �v�lt�z� cs�rhe lohol a sarkamban, �s ez az eg�sz a j� �reg Puerto Ric�ban t�rt�nik, ahol mindenki amerikai doll�rral fizet, amerikai aut�kban furik�zik, az emberek sz�rj�k a p�nzt, �s �gy �ld�g�lnek a rulettasztalokn�l, mintha Casablanc�ban lenn�nek. A v�ros egyik fele �gy n�zett ki, mint Tampa, a m�sik fele meg mint egy k�z�pkori elmegy�gyint�zet. B�rkivel tal�lkoztam, �gy viselkedett, mint aki most t�rt vissza a sors�t v�glegesen eld�nt� pr�baforgat�sr�l.”

Hunter S. Thompson Kentuckyban sz�letett 1937-ben, �s 2005-ben halt meg Colorad�ban. �let�r�l sokat elmond, hogy �ngyilkoss�g�t k�vet�en hamvait egy �gy�b�l l�tt�k ki t�zij�t�k k�s�ret�ben, de term�szetesen – reg�nybe ill� – �let�t legink�bb a m�vein kereszt�l ismerhetj�k meg. Thompson �js�g�r�k�nt kezdte p�ly�j�t, �s munk�ja k�zben alak�totta ki saj�t st�lus�t, a gonz�t. Legismertebb �s legnagyobb hat�s� cikkeit a Rolling Stone-nak �rta, �s n�mi �tt�ttel e magazin felk�r�s�re sz�letett meg az a m�, amely m�r a szerz� �let�ben kultikuss� v�lt, a F�lelem �s reszket�s Las Vegasban.

STEVENSON, Robert Louis: Dr. Jekyll �s Mr. Hyde k�l�n�s esete

„Egyszerre csak k�t alakot l�ttam meg: az egyik egy kis ember volt, aki gyors l�ptekkel haladt kelet fel�; a m�sik egy k�r�lbel�l nyolc-t�z esztend�s l�nyka, aki l�lekszakadva futott v�gig egy keresztutc�n. Nos, ez a kett�, el�g term�szetes m�don, egym�snak szaladt a sarkon, �s itt k�vetkezik t�rt�netem irt�ztat� r�sze, mert a f�rfi nyugodtan kereszt�ltaposott a gyermek test�n, �s ott hagyta s�rva-r�va az utca k�v�n. Elmondva tal�n semmis�g, de l�tv�nynak pokoli volt. Nem is emberhez hasonl�tott az a f�rfi: olyan volt, mint valami puszt�t� d�mon. Felki�ltottam, ut�naeredtem, nyakon cs�ptem azt az urat, �s visszavittem a s�r� gyermekhez, aki k�r�l m�r val�s�gos csoportosul�s t�madt. Eg�szen nyugodt volt, nem ellenkezett, de olyan cs�nya pillant�st vetett r�m, hogy kir�zott t�le a hideg.”

Az el�sz�r 1886-ban megjelent Dr. Jekyll �s Mr. Hyde k�l�n�s esete – a h�rom �vvel kor�bban publik�lt ifj�s�gi kalandreg�ny, A kincses sziget mellett – Robert Louis Stevenson (1850–1894) legismertebb m�ve. Az �nmag�n k�s�rletez� orvosr�l �s az �ltala l�trehozott m�sodik – gonosz – �nj�r�l sz�l� r�mt�rt�net azon t�l, hogy rendk�v�l izgalmas olvasm�ny, nagyon fontos �s �rdekes k�rd�seket is felvet az orvosok – vagy �ltal�nosabban a tud�sok �s feltal�l�k – felel�ss�g�vel, illetve az ember kett�s term�szet�vel kapcsolatban. Stevenson e kisreg�nye igazi csemege azok sz�m�ra, akik t�bbre v�gynak a ma oly divatos – gyakran r�mesen bugyuta – horrort�rt�netekn�l.
Szerb Antal A vil�girodalom t�rt�net�ben a k�vetkez�k�ppen m�ltatja a szerz�t: „Aki meg�riz mag�ban annyi fiatals�got, hogy feln�tt kor�ban is sz�vesen olvassa J�kai reg�nyeit, annak Stevenson is nagyon kedves marad.”

VIAN, Boris: A holtaknak m�r mindegy

A Boris Vian-�letm�sorozat tizedik k�tete (az itthon 1991-ben Minden hulla fekete c�mmel megjelent reg�ny) a m�sodik volt a Vian �ltal Vernon Sullivan �ln�ven publik�lt k�nyvek sor�ban. A holtaknak m�r mindegy szorosan kapcsol�dik a Franciaorsz�gban annak idej�n hatalmas botr�nyt kiv�lt� els� Sullivan-m�h�z (K�p�k a s�rotokra), hiszen Boris Vian ebben a reg�ny�ben is az amerikai feket�ket s�jt� rasszizmus ellen emeli fel a szav�t, persze �gy, hogy – a sullivani hagyom�nyokhoz h�en – mindek�zben egy perg� cselekm�ny�, gyilkoss�gokkal �s buja erotik�val f�szerezett t�rt�nettel is megaj�nd�kozza az olvas�t.
B�r az els� Sullivan-reg�nyekben Vian az akkoriban rendk�v�l n�pszer� amerikai krimi�r�k st�lus�t parodiz�lja, ezek a pastiche-ok szerves r�sz�t k�pezik az �letm�nek, hiszen Boris – aki sz�mos m�s �ln�ven is publik�lt (novell�kat, �js�gcikkeket, kritik�kat stb.) – a Jo�lle Bausset-k�nt, Bison Ravik�nt vagy Vernon Sullivank�nt szign�lt m�veiben is bizonys�g�t adja k�l�nleges tehets�g�nek, �s ezen �r�sokban is t�kr�z�dik a szerz� saj�tos vil�gl�t�sa �s �rt�krendje. A Sullivan-reg�nyek m�gis k�l�nleges helyet foglalnak el a viani �letm�ben, mivel r�szben ezeknek az irodalmi tr�f�nak sz�nt �l-ford�t�soknak, illetve a hozz�juk kapcsol�d� botr�nyoknak �s pereknek „k�sz�nhet�”, hogy Boris Vian saj�t n�ven kiadott m�veit a kort�rs k�z�ns�g �s kritika egyar�nt elutas�totta, s �gy azok v�g�l csak a szerz� hal�la ut�n v�ltak „k�telez� olvasm�nny�”.

Tak�cs M. J�zsef

BUKOWSKI, Charles: Shakespeare ilyet nem csin�lt

CHARLES BUKOWSKI rajong�i most „h�rom az egyben” form�ban vehetik magukhoz kedvenc �r�jukat. A SHAKESPEARE ILYET NEM CSIN�LT rendhagy� darabja az �letm�sorozatnak. Amellett, hogy a k�nyvet gy�ny�r�, besz�des fekete-feh�r k�pekkel illusztr�lt�k, �s verseket is tartalmaz, a m� t�nyszer� besz�mol� az �r� �s bar�tn�je 1978-as eur�pai k�r�tj�r�l, �s itthon megjelent m�vei k�z�l ez a „legval�s�gh�bb” lenyomat a szerz� �let�r�l.

FORSTER, Edward Morgan: Ahol angyal se j�r

E. M. Forster gazdag �letm�vet hagyott az ut�korra. V�gig�lte csaknem a teljes 20. sz�zadot, hat reg�nyt �rt, t�bbk�tetnyi novell�t, �tirajzot, librett�t �s forgat�k�nyvet. Ismert �s sikeres r�di�s el�ad� is volt, de a cambridge-i Trinity College-ban is tartott el�ad�ssorozatot; ebb�l �llt �ssze k�s�bb A reg�ny aspektusai c�m� irodalomelm�leti munk�ja. Cambridge nemcsak szellemi �rtelemben, hanem a val�s�gban is az otthona volt, ennek k�sz�nhet� m�v�szi, intellektu�lis �s szexu�lis emancip�ci�ja. Egyetemi tanulm�nyai t�pl�lt�k vonz�d�s�t az �kori g�r�g �s r�mai kult�ra ir�nt. M�sik fontos �lettapasztalata �s k�t�d�se India: az 1920-as �vek elej�n Dewas maharadzs�j�nak szem�lyi titk�rak�nt dolgozott, itteni �lm�nyei inspir�lt�k �tirajzai egy r�sz�t �s az �t Indi�ba c�m� reg�ny�t. Forster �r�sai t�bb sz�llal k�t�dnek a sz�zadel�, az Edward-kor reg�nyirodalm�hoz, de szellemi rokons�gban �llnak a 18. sz�zadi el�d�k, els�sorban Jane Austen �s Laurence Sterne m�veivel. K�s�bb k�zel ker�lt a modernizmushoz, Virginia Woolf �s Lytton Strachey k�r�hez. Reg�nyei �s novell�i a modern l�lek�br�zol�s mestermunk�i, melyekben a t�rsadalmi l�tszat �s val�s�g, a konvenci�k �s egy�ni v�gyak, amb�ci�k �ssze�tk�z�s�nek dr�m�ja bontakozik ki.

Az Ahol angyal se j�r – E. M. Forster els� reg�nye – 1905-ben jelent meg. Forster olaszorsz�gi �ti �lm�nyei szolg�ltatt�k a helysz�nt, a figur�k �s a helyzetek egy r�sz�t.
A kertv�rosi angol polg�rcsal�dok sor�b�l n�mileg kil�g� �zvegy Lilia Herritont any�sa �s s�gora r�veszi, utazzon el Olaszorsz�gba a fiatal, de j�zan �s megb�zhat� Caroline Abbott-tal. �m � sem tudja megakad�lyozni, hogy Lilia szerelembe ess�k. Tet�zi a bajt, hogy a szerelemb�l h�zass�g is lesz, a h�zass�gb�l pedig gyermek sz�letik. Lilia a sz�l�sbe belehal, �s ett�l kezdve a Herriton csal�d �s Caroline Abbott egym�ssal versengve pr�b�lja megszerezni a gyermeket, hogy „m�lt�” k�r�lm�nyek k�z�tt, igazi angolk�nt, de szeretetlens�gben nevelj�k fel. Nekik csak az sz�m�t, mit gondolnak r�luk a szomsz�dok. Philip Herriton a n�v�r�vel elindul Olaszorsz�gba a gyermek�rt, ahol egyik f�lre�rt�s a m�sikat k�veti, a szerepl�k k�z�tt k�l�n�s viszonyok alakulnak ki, majd egy tragikus fordulat ut�n minden marad a r�giben. Vagy m�gsem?

LAMPSZOSZ, Pariszula, SWANBERG, Lena Katarina,: Bagdad hercegn�je - �letem Szadd�mmal

Pariszula Lampszosz �ppen bet�lt�tte a tizenhatodik �let�v�t, amikor megismerkedett Szadd�m Huszeinnel. 1968-at �rtunk. Pariszul�t a sz�ps�ge miatt „Bagdad hercegn�je”-k�nt ismert�k, �s egy Bagdadban �l�, vagyonos g�r�g csal�d egyetlen l�nygyermeke volt. A harmincas �veiben j�r� Szadd�m Huszein m�r ekkor befoly�sos ember volt az egyre nagyobb hatalommal b�r� Baath p�rtban.
Azonnal vonzalmat �reztek egym�s ir�nt, �s Pariszula sorsa megpecs�tel�d�tt. A bonyodalmas �s szenved�lyes kapcsolat a hossz� megszak�t�sok ellen�re harminc �ven �t tartott.
Lena Katarina Swanberg �js�g�r�n� sok id�t �ldozott a Pariszula Lampszosszal k�sz�tett interj�kra, majd meg�rta a rettegett dikt�tor �rny�k�ban t�lt�tt �vtizeddek izgalmas t�rt�net�t.

Lena Katarina Swanberg �js�g�r�n� t�bb remek �letrajz �r�ja. Feldolgozta t�bbek k�z�tt a tizenkilenc �ves, kurd sz�rmaz�s� sv�d n�, Pela Atroshi t�rt�net�t, akit egy iraki rokonl�togat�s sor�n a saj�t csal�dja �lt meg „becs�letb�l”. A thaif�ldi sz�k��rral az olvas�kat Pigge Werklin sv�d �zletember sors�n kereszt�l ismertette meg, aki az eg�sz csal�dj�t elvesztette a tragikus napon.
Ez�ttal Szadd�m Huszein Irakj�ba kalauzol minket a dikt�tor egyik �gyas�nak seg�ts�g�vel.

GREGORY, Philippa: A v�r�s kir�lyn�

SZERELEM, SZENVED�LY, HAL�L: A TUDOR-KOR NYIT�NY�NAK KR�NIK�JA.

„Az a k�ldet�sem, hogy megmentsem Angli�t a veszedelemt�l, a bizonytalans�gt�l, a h�bor�skod�st�l, �s hogy az igazi kir�lyt �ltessem az angol tr�nra. Tudom, hogy amikor Henrik kir�ly meghal – m�g ha a fia �letben marad is –, a m�hemben n�vekv� gyermek lesz majd az �r�k�se. Tudom. Biztos, hogy fi� lesz, ezt sugallja a l�tom�s. Az �n fiam fogja �r�k�lni Anglia tr�nj�t. Az �n fiam vet majd v�get a Franciaorsz�g elleni h�bor� borzalmainak. Az �n fiam teremti meg forrong� orsz�gunk b�k�j�t. Vil�gra hozom, tr�nra juttatom, �s vez�relni fogom Isten �tj�n, melyet �n mutatok meg neki. Ez az �n sorsom: Anglia tr�nj�ra kell �ltetnem a fiamat, s mindazok, akik csak nevettek a l�tom�saimon �s k�telkedtek az elhivatotts�gomban, �gy sz�l�tanak majd: fels�ges asszony, a kir�ly anyja.”

A Keny�ban sz�letett angol Philippa Gregory neves t�rt�n�szk�nt kezdett t�rt�nelmi reg�nyek �r�s�ba. Nemzetk�zileg ismertt� �s rendk�v�l n�pszer�v� 2001-ben megjelent reg�ny�nek, A m�sik Boleyn l�nynak k�sz�nhet�en v�lt, mely elnyerte az �v romantikus reg�nye d�jat, �s sok milli� p�ld�nyban kelt el szerte a vil�gon. �jabb bestsellere, A v�r�s kir�lyn� tal�n az �r�n� eddigi leg�lvezetesebb k�tete.

STILTON, Tea: A Szentj�nosbogarak Klubj�nak gy�zelme

Tea Angyalai a B�lna-szigeten l�v� h�res Cinnford Egyetem �s Szakiskola �t di�kl�nya. Vid�mak, �letteliek, �s mindannyian igazi �js�g�r�k akarnak lenni. Az �r�k mellett bar�ts�gok, szerelmek �s verseng�sek teszik izgalmass� az iskola �let�t.

A SZENTJ�NOSBOGARAK KLUBJ�NAK GY�ZELME
Elj�tt a di�keln�k-v�laszt�s ideje a Cinnford Egyetemen. A k�t di�kklub, a Z�ldgy�kok Klubja �s a Szentj�nosbogarak Klubja jel�lteket �ll�t, akik h�rom versenysz�mban m�rik �ssze a tud�sukat az eln�ki poszt�rt. A verseny alatt azonban egy titokzatos fekete haj� szennyezi a szigetet k�r�lvev� tengerszakaszt…

VILLAMONT, Viviane: Egy feddhetetlen n�

MORPURGO, Michael: Hadak �tj�n

Joeyt csik� kora �ta nagy szeretettel neveli gazd�j�nak fia, Albert. �m neh�z id�k j�nnek: kit�r a h�bor�, �s a gazda p�nzsz�ke miatt k�nytelen eladni a lovat a hadseregnek. Albert k�ptelen belenyugodni bar�tja elveszt�s�be, �s megfogadja, mindent megtesz az�rt, hogy egy nap �jra egy�tt lehessenek.
A deres belecs�ppen az els� vil�gh�bor� gyilkos kavalk�dj�ba. Ahogy fordul a hadiszerencse, hol az angolokat, hol a n�meteket szolg�lja, v�g�l egy �ld�kl� csata ut�n a senki f�ldj�r�l ism�t az angolok k�z� t�ved. Csakhogy megpr�b�ltat�sai ezzel m�g kor�ntsem �rtek v�get. J� �s rossz oldal�r�l egyar�nt megismerte m�r az embert: megtapasztalta a b�ke sz�ps�g�t, a bar�ts�g erej�t, majd a h�bor� r�ts�g�t.
De vajon tal�lkozik-e m�g valaha igaz bar�tj�val, Alberttel?

Michael Morpurgo megind�t� t�rt�nete az angol ifj�s�gi irodalom klasszikuss� �rett remekm�ve.

WHARTON, William: Apa

William Wharton (1925–2008) Albert Du Aime n�ven sz�letett Philadelphi�ban. Tizennyolc �vesen megj�rta a m�sodik vil�gh�bor� eur�pai hadsz�nter�t, majd a h�bor� ut�n m�v�szett�rt�netb�l �s pszichol�gi�b�l szerzett diplom�t a Kaliforniai Egyetemen. 1958-ban csal�dj�val Eur�p�ba k�lt�z�tt. Hosszabb-r�videbb ideig �ltek Olaszorsz�gban, N�metorsz�gban �s Spanyolorsz�gban is, v�g�l P�rizsban telepedtek le, �s feles�g�vel itt nevelt�k fel n�gy gyerek�ket.
Wharton els�sorban fest�nek tartotta mag�t, �s csak t�l az �tvenen kezdett �r�ssal foglalkozni. Els� reg�nye, a Mad�rka 1979-ben jelent meg, �s azonnal el is nyerte a legjobb els� reg�ny az �vi d�j�t. Angolul �sszesen t�z k�nyv�t adt�k ki: nyolc reg�nyt �s k�t �n�letrajzi m�vet. K�l�n �rdekess�g, hogy �lete utols� �vtized�ben is folyamatosan �rt, �m ezeket a m�veket kiz�r�lag Lengyelorsz�gban olvashatt�k rajong�i, m�s nyelven ugyanis nem jelentek meg.

Mint Wharton legt�bb reg�nye, az Apa is �n�letrajzi ihlet�s� m�. F�h�se az �tvenes �veiben j�r� John Tremont, a P�rizsban �l� fest�m�v�sz, aki anyja sz�vroham�nak h�r�re hazat�r Los Angelesbe. Az igazi probl�m�t nem is anyja eg�szs�gi �llapota jelenti, hanem az, hogy Johnnak gondoskodnia kell mag�ra maradt apj�r�l. Az elk�vetkez� n�h�ny h�nap sz�mos meglepet�ssel szolg�l sz�m�ra, t�bbek k�z�tt teljesen �j oldal�r�l ismeri meg apj�t, aki kiszabadulva feles�ge elnyom�sa al�l, felfedi fia el�tt titkos �let�t �s csod�latos, szeretetrem�lt� szem�lyis�g�t. Szak�llt n�veszt, kocogni kezd, fel�j�tja a ruhat�r�t, s�t m�g a marihu�n�t is kipr�b�lja. Az otthon t�lt�tt egyszerre �r�mteli, f�jdalmas �s megr�z� id�szak arra k�szteti Johnt, hogy �t�rt�kelje sz�leihez f�z�d� kapcsolat�t, �s ennek seg�ts�g�vel saj�t fia feln�tt� v�l�s�t is megk�nny�tse.

NICHOLLS, Geoff: Dobok k�nyve

A Dobok k�nyve a hangszer t�rt�net�nek utols� sz�z �v�t dolgozza fel. A modern dobszerel�s meghat�roz� szerepet j�tszott a jazz �s a rock fejl�d�s�ben, �s a Dobok k�nyve e t�rt�net bemutat�s�ra v�llalkozik.

Sorra veszi �s �rtelmezi a zene �s a dobosok vil�g�ban bek�vetkezett �sszes olyan v�ltoz�st, amely �j�t�sokra sarkallta a dobk�sz�t�ket.

Sz�nes fot�anyag seg�ts�g�vel megismerteti az olvas�t azokkal a szerel�sekkel, amelyeken Charlie Watts, John Bonham, Keith Moon �s m�s szt�rok j�tszottak, a n�vjegyz�kben pedig k�l�n-k�l�n is foglalkozik az �sszes nagy dobgy�rt�val �s sz�mos kis c�ggel.

A Dobok k�nyve alapos �s inform�ci�ban gazdag kr�nik�ja annak a folyamatnak, melynek sor�n kialakult a ma ismert dobszerel�s, �gy nem hi�nyozhat egyetlen dob-�r�lt �s zenerajong� k�nyvespolc�r�l sem.

„P�ratlan �s leny�g�z�! A k�panyag pedig szinte hihetetlen. K�telez� olvasm�ny.”
MODERN DRUMMER

„Ez a k�tet m�lt� m�don �nnepli a dobok t�rt�net�nek elm�lt sz�z �v�t.”
RHYTHM

„A legolvasm�nyosabb t�rt�nelmi �ttekint�s, amit a dobszerel�sr�l �rtak.”
NOT SO MODERN DRUMMER

PALAHNIUK, Chuck: K�rhozott

Chuck Palahniuk legfrissebb – angolul 2011-ben megjelent – reg�ny�t tartja kez�ben az olvas�. A Harcosok klubj�nak szerz�je ez�ttal sem k�m�l senkit �s semmit: a K�rhozott f�h�se, Maddy Spencer, a tizenh�rom �ves, halott, k�v�r kisl�ny a pokol t�jain bolyong a Nulladik �ra c�m� film szerepl�ire felt�n�en eml�keztet� kis csapat�val, s k�zben a S�t�nhoz c�mzett mes�j�ben osztja az �l�ket �s a holtakat, boldog-boldogtalant. Lassan visszat�rnek az eml�kei arr�l, hogyan halhatott meg, s igyekszik kital�lni, milyen „�let” is v�r r� a hal�l ut�n.
A Dante �s Swift nyomdokaiban j�r�, fergeteges palahniuki szat�ra c�lpontja az imm�r szok�sos kultur�lis vissz�ss�gok mellett ez�ttal az elbizakodott hit – �nmagunkban –, melyet Maddynek is fel kell adnia, ha belesz�l�st szeretne saj�t sorsa alakul�s�ba, �s vissza akar t�rni evil�gi szeretteihez. Ehhez azonban nem kisebb ellenf�llel kell szemben�znie, mint mag�val a S�t�nnal...

MEE, Benjamin: Az igazi kaland

Benjamin Mee, a szabad szellem�, �llatbar�t �js�g�r� egy r�g�ta d�delgetett �lomt�l vez�relve londoni lak�s�t �s a nagyv�rosi m�kuskereket egy d�l-franciaorsz�gi tanya nyugalm�ra cser�li. Gy�ny�r� feles�g�vel �s k�t gyermek�kkel sz�nes �l�vil�g lakta, idilli k�rnyezetben telnek mindennapjaik, �m a harm�nia egy szempillant�s alatt szertefoszlik: Mee feles�g�n�l, Katherine-n�l s�lyos betegs�get diagnosztiz�lnak.
A ros� illat� idill nyugalm�t nemcsak a gyilkos k�r form�j�ban felbukkan� �tok vesz�lyezteti, hanem egy ingatlank�zvet�t�i bros�r�ban rejt�z� �ld�s is, eg�sz pontosan egy hirdet�s, amely a Dartmoor Vadasparkot k�n�lja elad�sra.
A csal�di k�rben m�k�dtetett �llatkert l�tom�sa szinte a teljes Mee fam�li�t rabul ejti – t�bbek k�z�tt a hetvenes �vei k�zep�n j�r�, szafarit�r�kon oroszl�nokat simogat� �desany�t, aki m�g a tetemes csal�di �r�ks�get is hajland� fel�ldozni az �llatkert�rt.
Persze a siker �s az �llatkert megnyit�sa fel� vezet� �ton akad�lyok t�mege tornyosul Benjamin �s h�s�ges seg�t�i el�: bor�l�t� b�rokrat�k, fukar bankok, szabads�gv�gyt�l f�t�tt farkasok, valamint v�get nem �r� fel�j�t�si munk�latok nehez�tik a c�lba �r�st.

A Guardian egykori munkat�rs�nak els� k�nyv�ben a sz�pirodalmi, dokumentarista, illetve tudom�nyos elemek Gerald Durrell m�veit id�z� egyveleget alkotnak: Benjamin Mee g�rd�l�keny, humoros st�lusa letehetetlenn� teszi a Dartmoor Vadaspark �jj�sz�let�s�nek t�rt�net�t.

DICKENS, Charles: London aranykora �s m�s karcolatok

Id�utaz�sra cs�b�tjuk az olvas�t: ha elm�lyed ebben a k�nyvben, egy j� szem�, csillog� humor� fiatal �js�g�r�, Charles Dickens lesz az �tikalauza, akit�l megtudhatja, milyen volt London a magyar reformkor idej�n, k�zvetlen�l Vikt�ria kir�lyn� kor�nak k�sz�b�n, az ugr�sszer� ipari fejl�d�snek �s a gyarmatos�t�snak k�sz�nhet� sz�d�letes n�veked�s kapuj�ban.
E finoman megrajzolt londoni �letk�pek megmutatj�k, hogyan �ltek az egyh�zk�zs�gek finom, intrikus h�lgyei, a nyomornegyedek szeg�ny munk�sai �s a „boltosok nemzet�nek” boltosai. Londont a szerz�vel bej�rva l�thatjuk, hogyan sz�rakozott a cirkuszok �s v�s�rok k�z�ns�ge, hogyan teng�d�tt a z�logh�zak�, hogyan s�nyl�dtek a h�rhedt Newgate b�rt�n rabjai.
Mik�zben megismerked�nk a v�ros jellegzetes karaktereivel �s int�zm�nyeivel, utc�inak mindennapi �let�vel, felfedezhetj�k azt is, hogy mit�l volt olyan radik�lisan �j a karcolatait „Boz” �ln�ven publik�l� ifj� Dickens l�t�sm�dja, st�lusa �s humora, ami oly �szt�nz�en hatott nemcsak a magyar irodalmi �js�g�r�s megteremt�ire, az „�letk�p�r�kra” – Nagy Ign�cra, Kuthy Lajosra –, hanem reg�ny�r�inkra is: J�sika Mikl�sra, E�tv�s J�zsefre vagy az ifj� J�kai M�rra.

A k�tetben olvashat� – magyar ford�t�sban most el�sz�r megjelen� – karcolatok z�m�t Dickens A Pickwick Klub kirobban� siker�t megel�z� k�t �v sor�n k�z�lte a Monthly Magazine, a Morning Chronicle �s az Evening Chronicle, valamint a Bell’s Life in London c�m� lapok has�bjain. K�tetben el�sz�r k�t h�nappal azel�tt jelentek meg, hogy Pickwick �r vil�gh�d�t� �tj�ra indult 1836 �prilis�ban. V�logat�sunk annak az �tvenhat karcolatb�l �ll� kompoz�ci�nak alapj�n k�sz�lt, melyet Dickens h�rom �vvel k�s�bb – akkor m�r h�rom reg�ny vil�gh�r� szerz�jek�nt – �ll�tott �ssze.

MORO, Javier: Indiai szenved�ly

„Haidar�b�d niz�mja „tizenegyezer szolga felett rendelkezik, k�z�l�k harmincnyolcan kiz�r�lag azzal foglalatoskodnak, hogy a gyertyatart�kat porolgass�k. Saj�t p�nzt veret, s legend�s vagyona csup�n legend�s f�sv�nys�g�hez m�rhet�. A Koh-i-Noor-on, a sosem l�tott gy�m�nton k�v�l, melyet pap�rnehez�knek haszn�l, egy olyan fantasztikus �kszerkollekci� birtokosa, amelyr�l azt mondj�k, az eg�sz Piccadillyt ki lehetne rakni vele. B�r�ndsz�m �rzi a tem�rdek, �js�gpap�rba csomagolt r�pi�t, doll�rt �s fontsterlinget. A patk�nyok hada, melynek e bankjegyhalom a kedvenc csemeg�je, �vente milli�kkal cs�kkenti a vagyon�t. ”
„[Gv�jlor maharadzs�ja] olyannyira rajongott a vonatok�rt, hogy legy�rtatott egyet kicsiben, �s a mozdonyok �s vagonok egy sz�nez�st s�nen k�zlekedtek a palot�ban, a konyh�k �s a hatalmas �tkez�asztal k�z�tt. A kezel�pult ott volt, ahol � �ppen helyet foglalt. A maharadzsa k�l�nb�z� rudak, botkorm�nyok, gombok �s szir�n�k seg�ts�g�vel ir�ny�totta a vonatok forgalm�t, amelyek �telt, italt, szivart �s �dess�get sz�ll�tottak.”

Javier Moro Lapierre spanyol ap�t�l �s francia any�t�l sz�letett 1955-ben Madridban. M�r gyermekkor�ban megfordult Afrik�ban, �zsi�ban �s Amerik�ban, s ez a t�ny meghat�rozta k�s�bbi irodalmi �zl�svil�g�t. 1973 �s 1978 k�z�tt t�rt�nelmet �s antropol�gi�t tanult P�rizsban. P�lyafut�s�t �js�g�r�k�nt kezdte, majd 1992-ben megjelent els� reg�nye, a Senderos de la libertad (A szabads�g �sv�nyei). K�vetkez� m�v�nek, az El pie de Jaipur-nak (Dzsaipur l�ba, 1995) egy francia l�ny �s egy kambodzsai fi� kapcsolata a kiindul�pontja. 1997-ben publik�lta a Las montañas de Buda (Buddha hegyei) c�m�, tibeti t�m�j� k�nyv�t, melyet h�rom, az olvas�t Indi�ba elkalauzol� m� k�vetett: az 1984-es bhop�li katasztr�f�r�l �rt Era medianoche en Bhopal (�jf�l volt Bhop�lban, 2001); az Indiai szenved�ly (2005), �s a Ghandi csal�d t�rt�net�t elbesz�l� El sari rojo (A v�r�s sz�ri, 2008).

JOYCE, James: Ifj�kori �narck�p

James Joyce els� reg�nye, az Ifj�kori �narck�p semmik�pp sem tekinthet� zseng�nek: fontoss�g�t nem csak az a szerep jel�li ki, amelyet a szerz� szem�lyes fejl�d�s�ben a Dublini emberek novell�i �s az Ulysses k�z�tt bet�lt, �s nem is csak az a seg�ts�g, amit az olvas�nak ny�jt az Ulysseshez val� eljut�s �tj�n. K�ts�gtelen, hogy ez a k�nyv ugyanannak a narrat�v univerzumnak egy t�ja, mint Joyce-nak szinte minden m�ve, �s ha az olvas� ezt felismeri, arra is hamar r��bred, hogy itt nem egy line�ris t�rt�net kiboml�s�ra, hanem egy sz�vegben �p�l� vil�g gazdag �s finom �sszef�gg�seire �rdemes figyelnie. De az Ifj�kori �narck�p egyben Joyce apol�gi�ja �s hitvall�sa is: annak a b�lcs �s dr�mai magyar�zata, hogy mi�rt t�lt�tte �nk�ntes sz�m�zet�sben szinte teljes alkot� �let�t.

OBREHT, T�a: A tigris asszonya

T�a Obreht a volt Jugoszl�vi�ban, Belgr�dban sz�letett 1985-ben. 1992-ben csal�dj�val egy�tt Ciprusra, majd onnan Egyiptomba k�lt�z�tt. 1997 �ta az Egyes�lt �llamokban �l. A D�l-kaliforniai Egyetemen szerzett diplom�t, majd kreat�v �r�st tanult a Cornell Egyetemen. �r�sait megjelentette a New Yorker, az Atlantic, a Harper’s �s a Guardian. Novell�it bev�logatt�k a Best American Short Stories �s a Best American Nonrequired Reading antol�gi�kba. A New Yorker bev�lasztotta a h�sz legjobb, negyven �v alatti amerikai reg�ny�r� k�z�, �s felker�lt a National Book Foundation harminc�t �v alatti �r�inak �t�s toplist�j�ra. Els� reg�ny�vel, A tigris asszony�val 2011-ben elnyerte a legjelent�sebb brit n�i irodalmi d�jat, az Orange Prize-t. Az 1996-ban alap�tott d�j t�rt�net�ben � az eddigi legfiatalabb gy�ztes.

„Ekkor Marek megsz�lal: – Uraim, �j helyzet �llt el�. – Arra sz�m�tok, hogy most az j�n: s�lyosbodott a j�rv�ny, m�g t�bben meghaltak, kit�rt a t�meghiszt�ria. R�szben igazam is van, f�leg ami a hiszt�ri�t illeti.
A k�vetkez� der�l ki: meghalt egy f�rfi, el akart�k temetni. A temet�sen a f�rfi, bizonyos Gavo, fel�l a kopors�j�ban, �s vizet k�r. Sz�p kis meglepet�s. H�rom �rakor a menet �tban van a s�rg�d�r fel� a templomkertben. El�sz�r annyit hallani, hogy a tetem elmozdul a kopors�ban, azt�n lecs�szik a fed�l, �s ott van ez a fick�, Gavo fak�n, elk�k�lt arccal, ahogy annak idej�n r�tal�ltak egy k�zeli t� felsz�n�n lebegve. Gavo fel�l a vasalt �lt�ny�ben, kez�ben kalappal, �sszehajtogatott b�bor zsebkend�vel a zseb�ben. Sz�p kis meglepet�s! Mintha cs�nakban �lne, a kopors�b�l len�z a menetre, v�reres szemmel k�rbepillant, s csak annyit mond: – Vizet! – Mire a kopors�viv�k felfogj�k, mi t�rt�nt, �s elejtik a kopors�t, �s mint az �r�ltek v�gtatnak a templomba, Gavo m�r vissza is hanyatlott a hely�re.”

SISKIN, Mihail: Lev�lreg�ny

Mihail Pavlovics Siskin orosz �r� 1961. janu�r 18-�n sz�letett Moszkv�ban. Apai nagyapja egy szib�riai �p�tkez�sen halt meg, nagyanyja k�t fi�val a f�v�rosban takar�t�sb�l �lt. Borisz a h�bor�ban fogs�gba esett, s 1942-ben hamis feljelent�s alapj�n agyonl�tt�k. Mihail – az �r� �desapja – bevonult, tengeralattj�r�-tiszt lett, k�tszer is kit�ntett�k a V�r�s Z�szl� �rdemrenddel, de emberileg megt�rte a h�bor�. Az �r� iskolaigazgat� �desanyj�t Andropov f�titk�rs�ga alatt elbocs�tott�k �ll�s�b�l.
Mihail Siskin volt h�zmester, aszfaltoz� munk�s, majd elv�gezte a Moszkvai �llami Pedag�giai F�iskola germanisztika szak�t. H�rom �ven �t a Rovesznyik c�m� foly�irat munkat�rsa volt, k�s�bb �t �vig tan�rk�nt dolgozott. 1995 �ta Sv�jcban lakik, itt ismerte meg m�sodik feles�g�t, a szlavista Franziska St�cklint. Az ut�bbi �vekben kiz�r�lag irodalmi munk�ss�g�b�l �l. 2011-ben ism�t megn�s�lt, feles�ge Jevgenyija Frolkova fot�m�v�sz.
1993-ban a Zn�mja foly�irat legjobb els�k�tetes �r�ja. Az Izmail bev�tele 2000-ben megkapja a K�nyvkiad�k D�j�t, a V�nusz hajtincse 2005-ben nemzeti bestseller, egy �vre r� a Nagy K�nyv d�jjal jutalmazz�k. N�met�l �rt essz�k�tete, a Montreux-Missolunghi-Astapowo, Auf den Spuren von Byron und Tolstoj 2002-ben az �v legjobb k�lf�ldi k�nyve Franciaorsz�gban.

Mihail Siskin reg�ny�ben els� pillant�sra minden egyszer�: egy fi� �s egy l�ny – �s levelek. Nyaral�. Az els� szerelem. �m a sors nem szereti az egyszer� t�rt�neteket. Egy beh�v� felforgatja a vil�g rendj�t, megszakad az id�k kapcsolata. A m�lt v�lik jelenn�: Shakespeare �s Marco Polo, egy sarki rep�l� kalandjai �s orosz katon�k r�szv�tele Peking bev�tel�ben. A kiz�kkent id�ben a szerelmesek a levelekben keresik egym�st, s mik�zben a k�l�nb�z� id�s�kok �sszekapcsol�dnak, az olvas�ban meg�rlel�dik a felismer�s: a hal�l ugyanolyan adom�ny, mint a szerelem.
A Lev�lreg�ny, mely 2011-ben az �v k�nyve lett Oroszorsz�gban, az id�tlen id�kbe ny�l�, �r�k szerelem megkap�an l�rai, kegyetlen�l �szinte dokumentuma. A fi� r�szt vesz a XX. sz�zad els� nagy, v�res h�bor�j�ban, a bokszerl�zad�st lever� nemzetk�zi „b�kefenntart�” hadj�ratban. A boldogs�g�t, az �letben a hely�t keres� l�ny sokszor csal�dik, eltemeti sz�leit, pr�b�lja rendezni mag�n�let�t. Vajon viszontl�tja-e egym�st a nagy trag�di�kat �s apr� diadalokat meg�l� f�rfi �s n�? Egyik�k a reg�ny elej�n magabiztosan azt �ll�tja, hogy ha a Vil�gmindens�g egyik fel�t elosztjuk a m�sikkal – „Az eredm�ny �n leszek. �s te, velem.” Rem�nykedj�nk h�t, �s higgy�nk biztat� szavainak: „A vil�gon minden mindennel �sszecseng, r�mel. Ezek a r�mek f�zik egybe, tartj�k �ssze a dolgokat, mint a t�vig bevert sz�gek, hogy sz�t ne hulljon a vil�g.”

WALLENTIN, Jan: Strindberg csillaga

Sarkvid�ki j�gmez�k a tizenkilencedik sz�zad v�g�n. H�rom sv�d sarkkutat� elt�nik egy vesz�lyes l�ghaj��t sor�n. A holttest�k b� harminc �v m�lva ker�l el�.
Senki nem tudja biztosan, hogyan halt meg Andr�e �s k�t seg�dje. �s nagyon kevesen vannak tiszt�ban az exped�ci� val�di c�lj�val, kevesen tudj�k, hogy a Nils Strindberg nev� ifj� fizikus poggy�sz�ban ismeretlen eredet� kereszt �s csillag lapult.
T�bb mint egy �vsz�zaddal Andr�e l�ghaj�s exped�ci�ja ut�n egy amat�r b�v�r �rdekes �s h�tborzongat� felfedez�st tesz egy dalarnai b�ny�ban. Egy holttestre bukkan, amit senki nem keres. A lapok n�h�ny napig intenz�ven figyelemmel k�vetik az esem�nyeket, de amikor kider�l, hogy a b�ny�ban tal�lt f�rfi a huszadik sz�zad elej�n halt meg, lanyhul az �rdekl�d�s�k.
Ezzel szemben �pp ett�l v�lik izgalmass� az eset n�h�ny titkos szervezet �s titokzatos egy�n sz�m�ra. Ugyanis a lapok besz�mol�i szerint a tetem egy r�gi keresztet szorongatott merev kez�ben. Don Titelman t�rt�n�sz v�letlen�l hall a keresztr�l, �s akarata ellen�re belecs�ppen a csillag ut�ni hajsz�ba.
Strindberg keresztje. �s Strindberg csillaga.
M�g a beavatottak sem tudj�k, hova t�ntek.
Eg�szen mostan�ig. Ami nem sok j�t �g�r Don Titelman sz�m�ra.
A Strindberg csillaga egy l�legzetel�ll�t�an izgalmas, a Da Vinci-k�dot �s Indiana Jonest id�z� kalandreg�ny. T�rt�net az �si tud�sr�l, az emberi gonoszs�gr�l �s a XX. sz�zad h�bor�ir�l.

Jan Wallentin (1970) stockholmi �js�g�r�. A Strindberg csillaga az els� reg�nye. M�g a sv�dorsz�gi megjelen�s el�tt tizenn�gy orsz�gba adt�k el a jogokat.