Cartaphilus Kiad� �jdons�gai

SHADWICK, Keith: Led Zeppelin 1968-1980

A Led Zeppelint a Yardbirds ambici�zus git�rosa, Jimmy Page alap�totta 1968-ban. A vele, valamint Robert Planttel, John Bonhammel �s John Paul Jonesszal fel�ll� n�gyes egyetlen �v leforg�sa alatt ismertt� �s elismertt� v�lt Amerik�ban �s Nagy-Britanni�ban, valamivel k�s�bb pedig a vil�g t�bbi t�j�n is. Eg�szen 1980-as feloszl�s�ig a hard rock m�faj legnagyobbjai k�z� tartozott.
Keith Shadwick, aki kor�bban a Jimi Hendrixr�l �rt k�nyv�vel szerzett nevet, a Led Zeppelin p�lyafut�s�nak bemutat�sa k�zben arra keresi a v�laszt, hogy a csapat mi�rt �s hogyan gyakorolhat komoly hat�st a rockzen�szek �s rajong�k egym�st k�vet� gener�ci�ira, emellett alapos elemz�snek veti al� a Zep lemezeit, az azokon hallhat� dalokat. A komoly, �sszefoglal� jelleg�, alapos m�vet az egy�ttes tagjainak nyilatkozataib�l sz�rmaz� r�szletek teszik m�g �lvezetesebb�, m�g teljesebb�.

Keith Shadwick sz�mos, zenei t�m�j� m� szerz�je, k�nyvet �rt p�ld�ul Jimi Hendrixr�l, Bill Evansr�l, a jazz t�rt�net�r�l, a klasszikus zen�r�l �s �ltal�ban v�ve a muzsik�r�l is. Az Independent c�m� lap �lland� zenei szak�rt�je �s �js�g�r�ja volt, de olyan jelent�s sajt�term�kekben is jelent meg a klasszikus zen�vel, a blues-zal, a jazz-zel �s a rockkal kapcsolatos �r�sa, mint a Daily Mail �s a Daily Telegraph. Kor�bban a BBC Radio �s a Classic FM m�sorvezet�jek�nt dolgozott, sz�mos esetben szaktan�csad�k�nt seg�tette a m�di�val, a lemezkiad�ssal foglalkoz� c�gek munk�j�t. A zenei magazinok rendszeresen k�z�lt�k �r�sait. Egy�bk�nt � maga is zen�sz volt: kor�bban profi szaxofonosk�nt m�k�d�tt, de �lete v�ge fel� m�r csak kedvtel�sb�l muzsik�l.

LEWIS, Ted: �ld meg Cartert!

Jack Carter Londonban �l �s dolgozik. Egy gyermekporn�t gy�rt� c�g f�n�k�nek piszkos �gyeit int�zi. Egy nap hazal�togat sz�l�v�ros�ba, Doncasterbe. L�togat�s�nak azonban szomor� aprop�ja van: a testv�re temet�se. Frank aut�j�t egy szakad�kban tal�lt�k meg – Frank holttest�vel egy�tt. A v�r�ben annyi alkohol volt, hogy ak�r az is v�gezhetett volna vele. Jack azonban gyan�snak tal�lja b�tyja hal�l�nak k�r�lm�nyeit. Frank ugyanis sosem ivott. Elhat�rozza, hogy ut�naj�r a dolognak, felkeres n�h�ny helyi pasast, �s elbesz�lget vel�k. Hamarosan Doncaster �sszes alvil�gi alakj�val �sszer�gja a port, mivel Frank v�ratlan hal�la mindenkinek sok kellemetlens�get okoz. M�g a londoni porn�c�g emberei is meg�rkeznek a v�rosba, hogy f�n�k�k utas�t�s�t k�vetve le�ll�ts�k az egyre elsz�ntabb Jacket. E brut�lis alvil�gi figur�k azonban Jack szem�ly�ben ember�kre akadnak. Frank Carter nem volt er�s egy�nis�g, mindig azt tette, amit mondtak neki. �m Jacket m�s f�b�l faragt�k…

Ted Lewis reg�nye, amely el�sz�r Jack hazat�r (Jack’s Return Home) c�men jelent meg, hiperrealisztikus k�pet fest a hatvanas �vek Angli�j�nak legs�t�tebb oldal�r�l, a bili�rdtermek, massz�zsszalonok �s mocskos iparv�rosok d�szletei k�zt kegyetlen, hal�los j�tszm�kat folytat� alvil�gi figur�kr�l, a gyermekporn� gyomorforgat� vil�g�r�l. A reg�ny els�, 1971-es filmadapt�ci�ja �ld meg Cartert! c�men ker�lt a mozikba, a f�szerepet Michael Caine alak�totta. A brut�lis jelenetekkel telezs�folt film sokkolta a k�z�ns�get, k�s�bb azonban kultuszfilmm� v�lt, el�k�pe �s ihlet�je lett a kilencvenes �vekbeli, k�nnyedebb hangulat� gengszterfilmhull�m legjobban siker�lt alkot�sainak, t�bbek k�zt Quentin Tarantino �s Guy Ritchie filmjeinek. A reg�ny, a filmhez hasonl�an, Jack Carter fesz�lts�ggel teli, kegyetlen mes�j�n kereszt�l hitelesen �br�zolja az alvil�g �s a vonz�sk�r�ben �l�, a b�n�z�s �s a tisztess�ges �let k�z�tti keskeny hat�rmezsgy�n lav�roz� t�rsadalmi r�teg �let�t.

ROLLING STONE: Minden id�k 500 legjobb albuma

A k�nyvet kiad� Rolling Stone magazin szerkeszt�i 237 megk�rdezett „illet�kes” (rockzen�szek, zenekritikusok �s lemezkiad�k) szavazatai alapj�n �ll�tott�k �ssze minden id�k legfontosabb albumainak list�j�t. A szavazatokat az Ernst & Young c�g dolgozta fel a s�lyozott �rt�kel�s m�dszer�vel, az eredm�ny pedig ez a sz�nes k�tet, amely nem csup�n a f�lezer legfontosabb �s legnagyobb hat�s� nagylemezt ismerteti, hanem h�tt�rrel is szolg�l az el�ad�kr�l, st�di�kr�l �s a felv�telek megsz�let�s�nek k�r�lm�nyeir�l.
A k�tetben szerepl� albumok l�nyeg�ben a rockzene teljes t�rt�net�t lefedik a Mississippi delt�j�ban megfogant bluest�l a Beatlesen, a Byrds�n �s a Led Zeppelinen �t eg�szen a U2-ig �s Radioheadig. Azon persze vitatkozhatunk, hogy ami az amerikaiaknak fontos – p�ld�ul Bruce Springsteen, a Blondie vagy �pp a Black Flag –, az Eur�p�ban tal�n nem j�tszott annyira meghat�roz� szerepet.
Ha azonban elfogadjuk a kisebb-nagyobb, �hatatlanul szubjekt�v �zl�sbeli k�l�nbs�geket, a k�tet b�rki sz�m�ra �tmutat�k�nt szolg�lhat ahhoz, hogy mivel �rdemes megismerkednie a rock imm�r t�bb mint f�l �vsz�zados term�s�b�l. �m egyszer� csemeg�z�sre �pp�gy alkalmas ez a k�nyv, melyet k�ts�gtelen�l �rdemes �jra meg �jra felvenni �s lapozgatni.

JOE LEVY, e k�tetet �ssze�ll�t�ja, a Rolling Stone f�szerkeszt� helyettese 1997 �ta a magazin zenei rovatainak felel�se. A Details, a Spin �s a Village Voice egykori szerkeszt�je gyakran k�zrem�k�dik a VH1 �s az MTV m�soraiban is. Levy a Pavement Wowee Zowee c�m� korongj�t jel�lte meg saj�t kedvencek�nt.

TARANTINO, Quentin: Becstelen brigantyk

Hans Landa ezredes, a „Zsid�vad�sz” /Christoph Waltz/
„...im�dom ezt a nem hivatalos elnevez�st, m�ghozz� �ppen az�rt, mert ki�rdemeltem.”

Aldo Raine hadnagy /Brad Pitt/
„...a mi kis boz�tharcos gerillacsapatunknak egyetlen feladata lesz: n�cikat kell gyilkolni (...) Szembes�lni fognak kegyetlens�g�nk bizony�t�kaival, amikor megtal�lj�k a kom�ik kibelezett, f�ltrancs�rozott, sz�tdarabolt hull�it.”

Donny Donowitz �rmester /Eli Roth/
„Ha m�r egyszer a szabads�g nev�ben kell �ld�sn�m az embert�rsaimat, akkor azok az embert�rsak n�metek lesznek.”

Adolf Hitler, a F�hrer /Martin Wuttke/
„A Harmadik Birodalom katon�i, akik t�rdre k�nyszer�tett�k a vil�got, most �gy k�r�lnak �s kotkod�csolnak, mint a csirk�k.”

Shosanna Dreyfus /M�lanie Laurent/
„Ez �lethal�lharc: vagy te eszed meg a farkast, vagy a farkas fal fel t�ged. Ha v�gezni akarunk a n�cikkal, az � taktik�jukat kell alkalmaznunk.”

Quentin Tarantino

A fel�lm�lhatatlan �s t�lz�s n�lk�l korszakalkot� Ponyvareg�nnyel robbant be a k�ztudatba. Azt�n a Kill Bill-lel tal�n m�g magasabbra tette a l�cet. Minden m�ve filmt�rt�neti klasszikus. A popkult�ra laza zsenije �, kultikus istenkir�ly a hollywoodi szt�rrendez�k k�z�tt.
Elsz�nt �s k�m�letlen.
A modern fylmvyl�g v�rbely brygantyja.

PADMASZAMBHAVA -: Tibeti Halottask�nyv - A bard� �tmutat�s nagyk�nyve

MAILER, Norman: A bokszmeccs

Lehet-e egyszerre k�t f�rfit szeretni? Norman Mailer v�lasza hat�rozott igen – az �vsz�zad �k�lv�v�-m�rk�z�s�r�l tud�s�t� vil�gh�r� �r� mindk�t ellenf�llel, Muhammad Alival �s George Foremannel is rokonszenvez. T�ny, hogy a szerz� bevallottan Ali szurkol�ja, s�t m�r-m�r bar�tja, de Foreman szem�lyis�g�ben sem rest megkeresni mindazt, ami szeretetre m�lt� �s p�ldamutat�. Mailer reg�nyes riportja (riportszer� reg�nye) nemcsak att�l �lvezetes olvasm�ny, hogy a boksz �rt�je �s szerelmese �rta, hanem att�l is, hogy r�szletes k�pet rajzol Zaire-r�l Mobutu egyeduralma idej�n, �s eg�szen finoman �rnyalt l�lektani �s testi portr�t fest a kor k�t legend�s sportol�j�r�l. Hiszen Muhammad Alit k�s�bb a 20. sz�zad legjobb sportol�j�nak v�lasztott�k az Egyes�lt �llamokban, Foreman pedig m�g negyven�t �ves kor�ban is k�pes volt a neh�zs�ly� bajnoki c�m megszerz�s�re.
1974. okt�ber 30-�n Kinshas�ra, az Ali–Foreman meccsre figyelt a f�l vil�g. A magyar telev�zi� nem k�zvet�tette az �sszecsap�st, de az �k�lv�v�s �s az irodalom rajong�i minden t�v�k�zvet�t�sn�l eml�kezetesebb �lm�nyt, teljes �rt�k� k�rp�tl�st kapnak ezzel a k�nyvvel.

MUHAMMAD ALI:
Aki azt �lmodja, hogy legy�z, �bredjen fel, �s k�rjen bocs�natot �rte.

GEORGE FOREMAN: H�l�t adok Istennek, �s h�l�t adok George Foremannek is az�rt, hogy megvan bennem a val�di kitart�s.

BURGESS, Anthony: Enderby fekete h�lgye

Enderby hal�lh�re, mint l�tjuk, n�mileg elt�lzottnak bizonyult. Igaz, keveseknek adatik meg, hogy �let�k utols� h�napjait �jra�lhess�k. Hab�kos po�t�nk m�sodik – vagy t�n els�? – amerikai �tja sor�n azonban pontosan �gy tesz. �m ahelyett, hogy bronxi, harlemi �s m�s t�lkoros jenki nebul�kat szel�d�tene, ez�ttal a gazdag, de kietlen K�z�p-Nyugat megh�d�t�s�t t�zi ki c�lul – Shakespeare eml�ke �s saj�t amb�ci�i sz�m�ra. Ugyan mindebben m�rs�kelt sikereket arat, menet k�zben aff�le libid�-liber�tork�nt felfedezi �nn�n elfelejtett v�gyait, Indiana �llam sz�nh�zi mell�khelyis�geit �s a sci-fi m�faj�t.
Az �gy tetral�gi�v� b�v�lt sorozat v�g�re �rve a B�rdot is versenyre h�v� k�lt� lelkes h�vek�nt az olvas� csak azt k�v�nhatja, b�rcsak igazat mondana az alc�m, mely szerint Enderbynek v�ge – nincs. B�zzunk h�t benne, hogy ha nem is tucatj�val, az�rt l�teznek „alternat�v univerzumok”.

ISHIGURO, Kazuo: Napok romjai

„…nem volna szabad ennyit foglalkozni a m�lttal, pozit�vabb �letszeml�letet kellene kialak�tani, �s megpr�b�lni min�l jobban kihaszn�lni azt, ami sz�momra m�g h�travan a napb�l, �p�teni valamit a romjaib�l. Hisz’ v�geredm�nyben mif�le haszonnal j�rhat egy�ltal�n, ha az ember �r�k�sen a m�ltba n�z, �s szemreh�ny�sokat tesz mag�nak, ami�rt az �lete nem eg�szen �gy alakult, ahogy tal�n szerette volna?
(…) Mi �rtelme azon r�g�dni, hogy mit tehetett vagy mit nem tehetett volna az ember, hogy ura legyen a saj�t sors�nak? K�ts�gtelen�l az is el�g, ha az ilyen emberek, mint �n�k meg �n, legal�bb megpr�b�lj�k a maguk kis hozz�j�rul�s�t valamely igaz �s nemes �gy szolg�lat�ba �ll�tani.”

A Nagaszakiban sz�letett, �m hat�ves kor�t�l Angli�ban �l� Kazuo Ishiguro sz�rmaz�sa dac�ra az egyik legjelent�sebb �s legelismertebb kort�rs angol pr�za�r� napjainkban. N�pszer�s�g�t megalapoz� remekm�v�r�l, a Napok romjair�l �gy nyilatkozott egy interj�ban:
„A f�szerepl�k voltak�pp tudj�k, mit kell elker�lni�k, �s ez meghat�rozza �tjukat az eml�kezet �s a m�lt labirintus�ban. Nem v�letlen, hogy t�bbnyire gondot okoz nekik a m�ltjuk. Az�rt aggodalmaskodnak miatta, mert �rz�kelik, hogy a m�ltban valami nincs eg�szen rendben. De persze az eml�kezet borzaszt� ingov�nyos terep, ahol az eml�kek bizonytalans�ga b�s�gesen t�pl�lja az �n�ltat�st.”

GRANT, Adrian: Michael Jackson - A leghitelesebb �letrajz k�pekben

M�TLEY CR�E, STRAUSS, Neil,: M�tley Cr�e - The Dirt

Nikki Sixx, Tommy Lee, Vince Neil, Mick Mars – err�l a n�gy rockerr�l m�r mindent meg�rtak az �js�gok, nekik igaz�n nincsenek f�ltve �rz�tt titkaik, �k nem rettegnek att�l, hogy kider�l r�luk valami k�nos �gy. Ami t�rt�nt vel�k, az m�r eddig is kider�lt. Ami�rt el lehet �t�lni valakit, azt �k m�r r�ges-r�gen bevallott�k. Ennek ellen�re a k�nyv, a M�tley Cr�e „�n�letrajza” valami olyasmit k�n�l, amit eddig ritk�n kaphatott meg a k�z�ns�g: a fi�k megmutatj�k emberi arcukat.
Neil Strauss neh�z feladatra v�llalkozott, amikor �gy d�nt�tt, hogy ezekkel a fenegyerekekkel mes�lteti el a kezdeti undergroundos id�szak, a f�lig-meddig eredm�nyes �vek, majd a fantasztikus sikerek, a vil�gh�r�v� v�l�s t�rt�net�t. A szerz� fogta a hatalmas inform�ci�halmazt, darabokra szedte, majd sz�pen, az id�rendi sorrendre �gyelve, ism�t �sszerakta az elemeket, �s furcsa p�rhuzamba �ll�totta a n�gy zen�sz �letrajz�t – vagyis fel�p�tette a Dirt�t.

FOER, Jonathan Safran: R�m hangosan �s irt� k�zel

Mit tegyen az ember, ha Manhattanben �l, kilenc�ves, �s feltal�l�, �kszertervez�, �kszerk�sz�t�, amat�r entomol�gus, frankom�n, vega, origamista, pacifista, dobos, amat�r csillag�sz, sz�m�t�g�p-tan�csad�, amat�r r�g�sz, tov�bb� ritka p�nz�rm�k, term�szetes hal�lt halt pillang�k, miniat�r kaktuszok, Beatles-kegyt�rgyak, f�ldr�gak�vek �s egyebek gy�jt�je?
Mit tegyen az ember, ha kilenc�ves, �s 2001. szeptember 11-e �ta nem l�tta az apj�t? Ha nincs m�s fog�dz�ja, csak a r�gi holmik, �s az �zenetr�gz�t� magn�szalagja apja utols� telefonh�v�saival, amit el kell rejtenie az anyja el�l? Mit tegyen, ha tal�l egy titokzatos bor�t�kot az apja szekr�ny�ben, amelyben csak egy kulcs lapul, �s a pap�ron egyetlen sz�: Black?
Viszonylag egyszer�: fel kell keresni az �sszes Black nev� embert New Yorkban, �s megtudakolni, hogy milyen z�rat nyit a kulcs. Ami 216 lak�sc�m. Vagy megkeresni a z�rat, b�r minden 2777-ik m�sodpercben egy �jabb z�r sz�letik New Yorkban. Kiss� bonyol�tja a dolgot, hogy h�s�nk betegesen retteg a t�megk�zleked�st�l, ez�rt mindenhova gyalog megy.
�s persze sz�mos m�s megv�laszoland� k�rd�s akad. Vajon szerelmes lesz-e m�g egyszer a mama? Ki a titokzatos b�rl�, aki bek�lt�z�tt a nagyihoz? Mit rejt a magn�szalag, amin a papa utols� �zenetei vannak? Erre ad v�laszt Jonathan Safran Foer, a vil�gsikert aratott Minden vil�ngol �r�j�nak �j, t�bb nemzed�ken �t�vel� csal�dt�rt�nete, amelyb�l megtudhatjuk, hogy n�ha m�g az se seg�t, ha az ember feltal�l „egy sp�ci v�zelvezet�t, amelyik v�gigmegy minden New York-i p�rna alatt, �s a v�zt�roz�ba vezet. Amikor az emberek �lomba s�rj�k magukat, a sok k�nny mind ugyanoda folyik, �s reggel az id�j�r�s-jelent�sben bemondhatj�k, hogy a K�nnyek V�zgy�jt�j�ben cs�kkent vagy n�tt a v�zszint, �s akkor mindenki tudn�, hogy New Yorkban az emberek milyen szomor�ak.”
Megrend�t� t�rt�net, egy elk�peszt� intelligenci�j� �s k�pzel�erej� kisfi� odisszei�ja, aki a World Trade Center �sszeoml�sakor elt�nt pap�j�t keresi.

ARCUDI, John, CORBEN, Richard, RISSO, Eduardo, STEPHENS, Jay,: ALIENS: Szemf�nyveszt�s �s K�s�rtet

Ahogy az ember �jabb �s �jabb bolyg�kat hajt uralma al� szerte a galaxisban, �gy kell szembes�lnie azzal a t�nnyel, hogy az Idegenek „elk�s�rik” �t a vil�g�r legt�volabbi zug�ba is. �s b�r a tal�lkoz�s eddig m�g mindig katasztr�f�ba torkollott, a kev�lys�g, a moh�s�g �s
a hatalomv�gy �jra meg �jra arra sarkallja az embert, hogy a saj�t c�ljaira, vagy �ppen m�sok ellen pr�b�lja meg kihaszn�lni a xenomorf l�nyeket.
Ebben a j�tszm�ban egyvalamit nem szabad sem elfelejteni, sem al�becs�lni: az Idegenek soha nem csitul�, el nem apad�, k�ny�rtelen v�rszomj�t, �s az ember �r�k, elvakult, monument�lis ostobas�g�t.
V�gs� soron ez a t�m�ja a jelen k�tetben szerepl� k�t – egy hosszabb �s egy r�videbb – Aliens-t�rt�netnek is, melyeket a k�preg�nyes szakma elismert alkot�i �rtak �s rajzoltak.

WHARTON, William: B�cs� a szerelemt�l

William Wharton (1925–2008) Albert Du Aime n�ven sz�letett Philadelphi�ban. Tizennyolc �vesen megj�rta a m�sodik vil�gh�bor� eur�pai hadsz�nter�t, majd a h�bor� ut�n m�v�szett�rt�netb�l �s pszichol�gi�b�l szerzett diplom�t a Kaliforniai Egyetemen. 1958-ban csal�dj�val Eur�p�ba k�lt�z�tt. Hosszabb-r�videbb ideig �ltek Olaszorsz�gban, N�metorsz�gban �s Spanyolorsz�gban is, v�g�l P�rizsban telepedtek le, �s feles�g�vel itt nevelt�k fel n�gy gyermek�ket.
Wharton els�sorban fest�nek tartotta mag�t, �s csak t�l az �tvenen kezdett �r�ssal foglalkozni. Els� reg�nye, a Mad�rka 1979-ben jelent meg, �s azonnal el is nyerte a legjobb els� reg�ny az �vi d�j�t. Angolul �sszesen t�z k�nyv�t adt�k ki: nyolc reg�nyt �s k�t �n�letrajzi m�vet. K�l�n �rdekess�g, hogy �lete utols� �vtized�ben is folyamatosan �rt, �m ezeket a m�veket kiz�r�lag Lengyelorsz�gban olvashatt�k rajong�i, m�s nyelven ugyanis nem jelentek meg.
Wharton ker�lte a nyilv�noss�got. „Nem akarok amerikai h�ress�g lenni, m�g egy apr�cska irodalmi celebrit�s sem” – mondta azok ut�n, hogy m�veit t�bb mint tizen�t nyelvre ford�tott�k le, h�romb�l pedig (Mad�rka, Apa, �jf�lre kitisztul) film is k�sz�lt.
Reg�nyeit, mint a legnagyobb �r�k�t �ltal�ban, neh�z volna b�rhova is besorolni. Kiv�teless� Wharton egy�ni humora, m�ly embers�ge �s b�mulatos mes�l�kedve teszi �ket. F�szerepl�i b�keszeret�, a f�ggetlens�get �s a szabads�got mindenn�l t�bbre �rt�kel�, m�gis v�gtelen�l emberi alakok. A kev�s �ltala adott interj� egyik�ben Wharton �gy nyilatkozott r�luk: „Szeretem a gy�va embereket. A gy�v�k nem b�ntanak senkit, nem akarnak leny�g�zni vagy meggy�zni m�sokat. A h�s�k unalmas bolondok, akik csak magukkal vannak elfoglalva.”

HUXLEY, Aldous: Pont - ellenpont

Huxley a 20. sz�zadi angol irodalom klasszikus, eg�szen egy�ni utat k�vet� alakja. A Pont – ellenpont �rzi a 19. sz�zadi angolsz�sz realizmus hagyom�nyait, de a modern pr�za, Joyce, Proust, Gide hat�sa is felfedezhet� benne. Reg�ny�ben az �rtelmis�get vonultatja fel – mindig is az �rtelmis�gi l�t volt f� �lm�nyanyaga –, de az angol intelligencia ez�ttal nem szerepj�tsz� m�v�szut�nzatok, �nmagukba r�v�lt holdk�rosok, val�di �s �l-kret�nek szem�lyis�g�ben jelentkezik, hanem sok�g� �s �tgondoltan �rv�nyes magatart�s-v�ltozatokban. A figur�k sokas�g�t bonyolultan tudatos szerelmi, politikai, gondolkod�sbeli kapcsolatok f�zik �ssze �s t�vol�tj�k el egym�st�l. A nagyform�tum� reg�ny negat�v hitvall�s a vil�gr�l a „rohadt h�szas �vek” v�g�n, amelyet t�rsadalmi mozgalmak, politikai p�rtok nem menthetnek meg t�bb�, �s amelyben maga az ember is romm� lett.

„Agyunk �s �gy�kunk k�zt szakad�k t�tong – �sszegezte egyszer a k�rd�st Rampion Spandrell jelenl�t�ben. – Min�l magasabban sz�rnyal az el�bbi, az ut�bbi ann�l m�lyebbre s�llyed.”

SEBOLD, Alice: Komfortos mennyorsz�g

„A F�lddel kapcsolatban az volt a legfur�bb, hogy mindent l�ttunk, amikor len�zt�nk. Amellett, hogy ott az el�re sejthet� »hangy�k a felh�karcol�b�l« perspekt�va t�rult el�nk, a vil�g minden szeglet�ben lelkek sz�lltak f�l a testekb�l.
[…] Mint amikor cs�sz�r�l cs�sz�re j�r a v�z, �gy t�lt�gett�k egym�sba b�natunkat. Valah�nyszor elmondtam a t�rt�netemet, egy kicsit, egy apr� f�jdalomcseppet mindig elvesz�tettem bel�le. Akkor �bredtem r�, hogy el akarom mondani a csal�dom t�rt�net�t. Mert a borzalom a F�ld�n k�zzelfoghat� �s mindennapos. Olyan, mint a vir�g vagy mint a nap: visszafoghatatlan.”

Alice Sebold k�nyve az amerikai megjelen�st k�vet�en – 2002-ben – r�c�folt mindazokra, akik a sz�pirodalom ir�nti �rdekl�d�s hanyatl�s�t�l tartottak: nemcsak a horror �s a krimi m�faj�nak nagy�gy�it utas�totta maga m�g� az elad�si list�kon, hanem m�g a fel�lm�lhatatlannak hitt Potter-gy�roson is t�ltett. Az �r�n� els� reg�ny�t egy f�jdalmas di�kkori trauma ihlette, a t�rt�net annak �tt�teles, m�v�szi feldolgoz�sa.

CANTER, Marc: Guns N'Roses - Reckless Road

„Marc a legjobb bar�tom, azon kevesek k�z� tartozik, akik kitartanak mellettem. � a legmegfelel�bb szem�ly arra, hogy elmondja a Guns N’ Roses t�rt�net�t.”

SLASH

„Amikor a Guns N’ Roses megalakult, Marc olyan volt, mintha a banda hatodik tagja lenne. Kezdett�l fogva hitt benn�nk, �s m�r akkor jobban l�tta, mi lesz a zenekarb�l, mint mi magunk.”

DUFF McKAGAN

Amikor az amat�r fot�s Marc Canter 1982-ben �gy d�nt�tt, hogy dokument�lja legjobb bar�tja, Saul Hudson git�ross� v�l�s�t, m�g nem sejtette, hogy a korszak k�vetkez� nagy rock n’ roll band�j�nak genezis�t �r�k�ti meg.
Miut�n bar�tj�b�l Slash n�ven legend�s git�ros lett, Mr. Canter r��bredt, hogy tan�ja volt a Guns N’ Roses megalakul�s�nak, valamint a nagy siker�, Appetite For Destruction c�m� album felv�teli munk�latainak. Jack Lue seg�ts�g�vel annak idej�n v�gigfot�zta a banda els� fell�p�seit; t�bbek k�z�tt jelen volt az 1985. j�nius 6-�n tartott legels� bulin, illetve ’87-ben az els� vil�g k�r�li turn�t k�zvetlen�l megel�z� Sunset Strip-i koncerten is. Siker�lt elcs�pnie a hol er�lk�dve, hol laza lend�lettel lej�tszott koncertek legjobb pillanatait, �s n�h�ny intim jelenetet is.
A Reckless Road „a vil�g legvesz�lyesebb band�ja” c�met ki�rdemelt egy�ttes felemelked�s�t mutatja be; a k�pek k�zelebb hozz�k a rajong�khoz azt az �t zen�szt, akik azzal v�gtak neki az �tnak, hogy megv�ltoztatj�k a rock n’ roll vil�g�t.
A fot�k mellett a k�nyvben megtal�lhat�k az eredeti sz�r�lapokr�l, jegyekr�l, sz�msorrendekr�l, �js�gkiv�g�sokr�l �s dalsz�vegekr�l k�sz�lt felv�telek – Mr. Canter gy�jtem�nye valamennyi darabj�t bemutatja, �s k�zz�teszi az egykori videofelv�telek egy-egy kock�j�t is, valamint azokat az interj�kat, amelyeket rajta k�v�l senki m�s nem tudott volna elk�sz�teni a Guns N’ Roses tagjaival.

Marc Canter amat�r fot�s, a Los Angelesben tal�lhat�, Canter’s Deli n�ven fut� rock n’ roll klubot �zemeltet� csal�d egyik tagja. K�zel h�rom �vtizede �ll k�zeli bar�ts�gban Slash-sel �s a Guns N’ Roses tagjaival. Eg�szen az Appetite For Destruction c�m� album megjelen�s�ig f�radhatatlanul dokument�lta a Guns N’ Roses megalakul�s�t �s felemelked�s�t.

Jason Porath szerz�k�nt, filmrendez�k�nt �s v�g�k�nt a vizu�lis eszk�z�kkel t�rt�n�, dokumentumjelleg� t�rt�netmes�l�ssel foglalkozik. Dokumentumfilmeken dolgozott New Yorkban �s Londonban, rendez�k�nt t�bb r�vidfilmet jegyez; k�sz�tett anyagokat a Discovery Channelnek, a Learning Channelnek, a National Geographicnek �s a BBC-nek.

ARCUDI, John, CORBEN, Richard, RISSO, Eduardo, STEPHENS, Jay,: ALIENS: Szemf�nyveszt�s �s K�s�rtet

CAVE, Nick: Bunny Munro hal�la

Bunny Munro h�zal� �gyn�k, felel�tlen apa, alkoholista, szoknyavad�sz k�jenc…
�let�nek monoton l�lektelens�g�t egy nap csal�di trag�dia robbantja sz�t, �s ezzel kezdet�t veszi k�l�n�s pokolra sz�ll�sa. Bunny k�nytelen mag�val vinni vig�ck�r�tjaira kisfi�t, �s ezzel val�ban pokoli kalandok sorozata veszi kezdet�t, melyek sor�n m�rlegre ker�l kapcsolata a fi�val, feles�g�vel, apj�val – szinte mindenkivel, akit ismer. Az esem�nyek k�rlelhetetlen, �rd�gi l�ncolata hol k�s�rteties, hol sz�vbemarkol�, hol sz�rakoztat� jelenetekben bontakozik ki, �s a fesz�lts�get csak fokozz�k az egyre szaporod� balj�s el�jelek, amelyek mintha Bunny v�gzet�t vet�ten�k el�re. De vajon az egy�tt t�lt�tt id� �sszekov�csolja ap�t �s fi�t, vagy �pp ellenkez�leg, v�gleg sz�tv�lasztja �ket?
Cave pr�z�ja �gy sz�l, ahogy balladaszer� dalsz�vegei: mintha k�nk�, v�r �s vill�m vezetn� a toll�t. A reg�ny ak�r Az �gyn�k hal�la XXI. sz�zadi, modern �jra�rtelmez�sek�nt, a mai kisember verg�d� l�lekkeres�s�nek kr�nik�jak�nt is felfoghat�.
Nick Cave sokak szem�ben kultikus rang�, ausztr�l �nekes-zen�sz, a Grinderman �s a Nick Cave and the Bad Seeds ausztr�l sz�rmaz�s� frontembere – ut�bbi band�j�val t�bb alkalommal is koncertezett Magyarorsz�gon. �m �r�k�nt sem ismeretlen n�lunk: el�z� reg�nye, a k�t �vtizede sz�letett �s megl�t� a szam�r az �rnak angyal�t szint�n megjelent magyarul.

HA�EK, Jaroslav: A szerencs�tlen rend�rf�n�k

Jaroslav Ha�ek (1882–1923) sz�rakoztat� elbesz�l�seib�l, karcolataib�l ny�jt v�logat�st a k�tet. A k�nnyed hangv�tel� �r�sok pelleng�rre �ll�tj�k a porosz katonatisztet, a cseh rend�rt �s a hivatalokat. A groteszk l�t�sm�d k�vetkezt�ben nevets�gess� v�lnak a szerelmesek, az �js�g�r�k, a tan�rok �s az iskol�sok. A ha�eki humor azonban nem k�m�li a magyarorsz�gi viszonyokat, a rom�niai t�rsadalmat �s az amerikai emberi kapcsolatokat sem.

COTT, Jonathan: Bob Dylan - Interj�k

A messzi K�z�pnyugatr�l sz�rmaz� fi� New York boh�mnegyed�n, Greenwich Village-en kereszt�l jutott el a vil�gh�rig �s addig, hogy manaps�g m�r a zenei �let meghat�roz� egy�nis�gek�nt tekintsenek r�. �r�k�s nyughatatlans�ga r�v�n jutott el New Yorkba, �s d�bbentette meg rajong�it k�s�bb, 1965-ben azzal, hogy „egy sz�l” git�rj�t lecser�lte egy elektromos hangszereken j�tsz� k�s�r� zenekarra. Mindig valami �jjal lepte meg k�z�ns�g�t; k�sz�tett vitathat� sz�nvonal� filmeket, vezetett r�di�m�sort, de volt megt�rt kereszt�ny, majd megt�rt zsid� is. A hatvanas �vekben hossz� id�re szinte teljesen elt�nt az emberek szeme el�l, viszont imm�r t�bb mint h�sz �ve sz�ntelen�l tart a „soha v�get nem �r� turn�”. Az �r�k v�ltoz�s azonban itt is jelen van, hiszen folyton m�sk�pp �s m�s hangszerel�ssel �nekli dalait. Egyesek szerint nem is tud �nekelni, de abban szinte mindenki egyet�rt, hogy minden id�k egyik legnagyobb dalk�lt�je. A Rolling Stone magazin sz�zas list�j�n, amelyen minden id�k legnagyszer�bb zen�szeit gy�jt�tt�k �ssze, a m�sodik helyre, mindj�rt a Beatles m�g� ker�lt.
A k�tetben szerepl�, gondosan v�logatott interj�k kirajzolj�k a szipork�z�an szellemes, az emberi butas�got �s sz�kl�t�k�r�s�get m�lys�gesen megvet� m�v�sz szem�lyis�g�t, akir�l sosem lehet tudni biztosan, mikor viccel �s mikor nem, b�r a k�nyvet olvasv�n az embernek az az �rz�se t�madhat, hogy soha �s mindig.

MOORE, Alan, GIBBONS, Dave,: Watchmen - Az �rz�k, 3. k�tet

Alan Moore �s Dave Gibbons m�rf�ldk�nek sz�m�t� k�preg�ny�nek harmadik, befejez� k�tete m�lt� lez�r�sa e joggal nagyra tartott remekm�nek.

A WATCHMEN p�ratlan alkot�s – jellemezte a k�preg�nyt sz�mos m�ltat�ja. „Letehetetlen!” – �radoztak m�sok, �s t�ny, hogy a m� olyan lehengerl� hat�ssal van az olvas�ra, ami al�l csak kevesen tudj�k kivonni magukat.

A WATCHMEN siker�nek titk�t m�r sokan pr�b�lt�k megfejteni. Azon k�v�l, hogy a t�rt�net a felsz�nen is rettent�en olvasm�nyos �s mag�val ragad�, a m�lyben olyan jelent�sr�tegek, ezerarc� szimb�lumok h�z�dnak meg, melyek csak t�bbsz�ri olvas�s ut�n ismerhet�k fel.

A WATCHMEN nem v�letlen�l nyert el sz�mos d�jat, �s nem v�letlen�l vezeti vil�gszerte a n�pszer�s�gi list�kat imm�r t�bb mint h�sz �ve. A befejez� k�tetben a lebilincsel� t�rt�net egyre gyorsabban halad a megh�kkent� v�gkifejlet fel�, �ssze�llnak az eddig elvarratlan sz�lak, �s �rtelmet kap sok apr� mozzanat, melyek jelent�s�g�re csak most d�bben r� az olvas�.

Aki figyelemmel k�s�rte a tizenk�t r�szes k�preg�ny eddig megjelent r�szeit, az garant�ltan nem fog csal�dni az utols� n�gy fejezetben sem.

GROSSMAN, David: A vill�mk�ly�k

Titkos jelsz�val kell kiv�lasztania �tit�rs�t kalandos sz�let�snapi utaz�s�hoz Nonnynak, a tizenh�rom �ves sr�cnak, s amikor el�sz�r kimondja a jelsz�t – Ki vagyok �n? –, sok fontos k�rd�sre nem tudja m�g a v�laszt. Az utaz�s r�sztvev�i krimibe ill� kalandokba keverednek, utaznak vonaton, a r�gi id�k �lomaut�j�n, motorbiciklin �s gyalog, s ezenk�zben a legmeglep�bb helysz�neken fordulnak meg. Nonny, aki a vil�g legjobb detekt�vj�nek k�sz�l, hihetetlen t�rt�neteket hall, m�g hihetetlenebbeket tapasztal meg szem�lyesen, �s t�bb rejt�ly kulcs�t is megtal�lja. Megsejti azt is, hogy a „ki vagyok �n?” k�rd�sre nemcsak �, a kamasz keresi a v�laszt, de sok feln�tt is, n�melyik egy �leten �t. David Grossman izraeli �r� fordulatos, izgalmas, gondolat- �s �rzelemgazdag, kedves humor� reg�nye kamaszokhoz, feln�ttekhez egyar�nt sz�l.
A szerz� 1954-ben sz�letett Jeruzs�lemben. Amos Ozzal �s A. B. Yehoshu�val Izrael legjelent�sebb �r�i k�z�tt tartj�k sz�mon, m�veit sz�mos nyelvre leford�tott�k.

ROLLING STONE: Interj�k

A Rolling Stone interj�sorozata 1967 �ta a gener�ci� legfontosabb amerikai foly�irat�nak f�nypontja. Kultur�lis jelent�s�g�, hiszen legnagyobb rockszt�rjaink, filmcsillagaink �s b�lv�nyaink �gy fedik fel benne val�di l�ny�ket, ahogy sehol m�shol. Pete Townshend, Truman Capote, George Lucas, Jack Nicholson, Axl Rose, Kurt Cobain, Bono �s sokan m�sok vallottak �let�kr�l �s a m�v�szet�k h�tter�ben megh�z�d� titkokr�l a Rolling Stone has�bjain. �s most, els� alkalommal, egyetlen k�tetbe �sszegy�jtve olvashat� a magazin figyelemre m�lt�, negyven�ves t�rt�net�nek legjobb negyven interj�ja.
John Lennon felt�rja a Beatles feloszl�sa m�g�tt rejl�, mindent els�pr� f�jdalmat; Mick Jagger a legnagyobb Rolling Stones-dalok sz�let�s�r�l mes�l; Jack Nicholson elbesz�li, milyen volt, amikor megtudta, ki az igazi anyja; Francis Ford Coppola elmondja, hogyan lehet �sszeroskadni az Apokalipszis most �r�lt s�lya alatt; Bill Clinton �szint�n t�rja nyilv�noss�g el� eln�ks�g�nek magaslatait �s buktat�it; Bono rendezi �nmag�ban az apj�val val� bonyolult kapcsolat�t. Ezek az interj�k teljesen kend�zetlen�l mutatj�k be az eg�t �s az alkot�s t�boly�t, a melank�li�t �s az ekszt�zist, a tragikus buk�st �s a dics� gy�zelmet. �gy A Rolling Stone-interj�k sokkal t�bb, mint gy�jtem�ny; kult�rt�rt�net, amely korunk �s a kort meghat�roz� szem�lyis�gek portr�j�t ny�jtja.

Jann S. Wenner a Rolling Stone magazin alap�t�ja, szerkeszt�je �s kiad�ja, valamint a Wenner Media tulajdonosa. New York Cityben �l.
Joe Levy a Rolling Stone felel�s szerkeszt�je. Emellett a New York Egyetem Clive Davis Zenei Tansz�k�nek adjunktusa.

A Cartaphilus Kiad� 250. k�tete a Rolling Stone, egy imm�r t�bb mint n�gy �vtizedes m�lttal rendelkez� magazin t�rt�net�nek legjelent�sebb nagyinterj�it adja k�zre. Egy olyan magazin�t, amelynek jelent�s�ge a popul�ris kult�r�ban, annak dokument�l�s�ban �s alak�t�s�ban egyar�nt felbecs�lhetetlen. �s nem csup�n az�rt, mert a Jim Morrisonhoz, John Lennonhoz �s Kurt Cobainhez hasonl� rock-ikonok mellett korszakos filmrendez�ket, fontos politikusokat �s k�z�leti szem�lyis�geket faggattak elk�pzel�seikr�l, vil�gfelfog�sukr�l �s �lm�nyeikr�l, hanem az�rt is, mert gyakran a mikrofon „innens�” oldal�n is Andy Warholhoz vagy Cameron Crowe-hoz hasonl� h�ress�gek �lltak. E kett�s bennfentess�gnek k�sz�nhet�, hogy a k�tetben olvashat� negyven besz�lget�s minden m�sn�l hitelesebb k�pet ad e korszakr�l, sok hely�tt egym�sb�l kifejl�, egym�sra utal� r�szletekben.

ELLROY, James: Szigor�an bizalmas

„Amerika sosem volt �rtatlan.”

Los Angeles a h�bor� ut�n. Mindenki egyet akar: befutni. Ellis Loew, a fiatal, ambici�zus zsid� �gy�sz, Ed Exley, a j� csal�db�l sz�rmaz� rend�rtiszt, Bud White, az izomember, Jack Vincennes, a hajdani �rvagyerek, Pierce Patchett, a legexluz�vabb callgirl-h�l�zat feje, Sid Hudgens, a Pszt! magazin szt�rriportere, Ray Dieterling, a filmc�z�r – valamennyien a cs�csra t�rnek.
Nincsenek csod�k. Mindent az alvil�g p�nze mozgat. Lehet sz� szerelemr�l, �zletr�l, m�v�szetr�l, politik�r�l, heroinr�l vagy b�rmi egy�br�l. Minden t�nd�kletes karrier m�g�tt hazugs�gok, �rul�sok, csal�sok, megalkuv�sok sora rejt�zik. �s legal�bb egy hulla.
A szerepl�k sorsa �sszefon�dik. Bar�ts�gok, sz�vets�gek k�ttetnek �s bomlanak fel, az �lmok beteljes�lnek �s szertefoszlanak, sz�zszor is fel kell �llni a padl�r�l, �s m�gse lehet abbahagyni. El�bb vagy ut�bb mindenki r�l�p a palacsint�ra, de b�rmely pillanatban lehet�s�g van tiszta lappal kezdeni. Van, aki elkopik ebben a j�t�kban, van, aki bedobja a t�r�lk�z�t, �s olyan is akad, akit megedz a folyamatos, gyilkos k�zdelem.
Semmit sem adnak ingyen. James Ellroy pedig pontosan tudja, mi mennyibe ker�l, �s kinek mennyi az �ra. Ahogy a reg�ny mott�ja is mondja: „A dics�s�g val�j�ban semmit se jelent, �s m�gis mindent meg�r.”

James Ellroy 1948-ban sz�letett Los Angelesben. H�t�ves, mikor a sz�lei elv�lnak. �desanyja h�rom �vvel k�s�bb brut�lis gyilkoss�g �ldozata lesz. A fiatal Ellroy t�bbsz�r �ssze�tk�z�sbe ker�lt a t�rv�nnyel: sz�mos rabl�s, bolti lop�s, bet�r�s volt a sz�ml�j�n. Kem�nyen ivott �s nark�zott. Gyakran hajl�ktalank�nt �lt. Testk�zelb�l ismeri a rend�rs�gi fogd�kat �s az amerikai b�rt�nviszonyokat.
Egy s�lyos t�d�gyullad�st k�vet�en abbahagyta az iv�st, a nark�z�st, �s egy golfp�ly�n kezdett dolgozni. Ezt a munk�t nagyon szerette, mert ad�mentes, �s d�lut�n kett�kor hazamehetett. Eg�szen az �t�dik reg�nye megjelen�s�ig ebb�l �lt.
Mag�r�l ezt nyilatkozta: „A reg�ny�r�s mestere vagyok: a legnagyobb krimi�r� a vil�gon. Az vagyok a krimi m�faj�ban, mint Tolsztoj az orosz irodalomban vagy Beethoven a zen�ben.”

TROJANOW, Ilija: Vil�gok gy�jt�je

Ilija Trojanow 1965-ben sz�letett Sz�fi�ban. A csal�d 1971-ben Jugoszl�vi�n �s Olaszorsz�gon kereszt�l N�metorsz�gba emigr�l, majd egy �v m�lva Nairobiba k�lt�zik, mert az �r� �desapja ott kap m�rn�ki �ll�st. Trojanow 1984-t�l jogot tanul M�nchenben. 1998-ban Bombay-be k�lt�zik. Rendszeresen �r essz�ket a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, a S�ddeutsche Zeitungnak �s a Neue Z�rcher Zeitungnak. K�s�bb val�ra v�ltja gyermekkori �lm�t – a terv az, hogy v�gigk�veti a Weltensammler (a Vil�gok gy�jt�je) h�s�nek �tvonal�t –, s Sir Richard Francis Burton nyom�n gyalog indul el, hogy bej�rja a mes�s Keletet. A h�rom h�napos �t sor�n, reg�nyh�s�hez hasonl�an, n�h�nyszor � maga is �lruh�t �lt.
Trojanow m�veit m�r sz�mtalan nyelvre (arab, bolg�r, k�nai, angol, francia, holland, katal�n, olasz, orosz, spanyol, cseh) leford�tott�k, s most v�gre a magyar k�z�ns�g is megismerkedhet a vil�gh�r� szerz�vel.

Sir Richard Francis Burton (1821﷓1890) brit katonatiszt, Ilija Trojanow reg�ny�nek h�se egyike a 19. sz�zad jellegzetes, excentrikus alakjainak. A magukat minden meger�ltet�st�l megk�m�l� angol gyarmati tisztvisel�k szok�sait�l elt�r�en, megsz�llottan tanulja a Birodalomban besz�lt nyelveket, belem�lyed az idegen vall�sok tanulm�nyoz�s�ba, s a bennsz�l�tt hat�s�gok legnagyobb r�m�let�re �lruh�ban kereszt�l-kasul beutazza a britek uralta orsz�gokat. �gy p�ld�ul – miut�n �tt�r az iszl�m hitre – az eur�paiak k�z�l szinte els�k�nt l�togatja meg Mekka �s Medina szent helyeit, azt�n a N�lus forr�svid�k�hez utazik, s ez a mind testileg, mind lelkileg rendk�v�l megterhel� v�llalkoz�sa az �sszeoml�shoz vezet.
Vajon mi hajtotta ezt az embert, aki Indi�ban, mik�zben egy kurtiz�nnal �lt egy�tt, �jszak�nk�nt szent iratokat tanulm�nyozott, Afrik�ban pedig olyan neh�zs�geket v�llalt, melyeket m�g a bennsz�l�ttek is sokalltak? Trojanow kalandreg�nye rendk�v�l aktu�lis, hiszen megk�s�rli elmagyar�zni, mi�rt nem �rti a Nyugat m�ig sem m�s vil�gok titkait �s dinamizmus�t.

MARKS, Howard: Mr. Nice

Howard Marks, aki 1945-ben egy kis walesi b�ny�szfaluban, Kenfig Hillben sz�letett, az Oxfordi Egyetem elv�gz�se �s a brit titkosszolg�lattal val� r�vid egy�ttm�k�d�s ut�n „minden id�k legrafin�ltabb drogb�r�jak�nt” (Daily Mirror) h�res�lt el. Howard 1996-ban �rta meg �n�letrajz�t, a Mr. Nice-ot, amit t�bb nyelvre is leford�tottak, �s vil�gszerte a k�nyvelad�si list�k �lmez�ny�ben szerepel, 2001-ben pedig �ssze�ll�totta a Howard Marks drogt�rt�netei c�m� k�tetet.
Marks 1997-ben szerepelt el�sz�r �l�ben a nagy nyilv�noss�g el�tt, �s Nagy-Britannia-szerte kiv�l� kritik�kat kapott. M�ra m�r legend�ss� v�lt egyszem�lyes kabar�-el�ad�sa, az An Audience with Mr. Nice (Egym�s k�zt Mr. Nice-szal) mindenfel� telt h�zakat vonz.
Howard Marks n�pszer� weboldalt (www.mrnice.net), lemezt�rsas�got (Bothered) �s indiai kendermag-forgalmaz� c�get (Mr Nice Seed Bank) tart fenn. Ezenk�v�l havi rovatot vezet a Loaded magazinban, de �rt vez�rcikkeket az Observer, az Evening Standard, a Time Out �s a Guardian sz�m�ra is, melyekben a k�nny� drogok legaliz�l�sa melletti �rveit fejti ki.
Az 1980-as �vekben Howard Marks negyvenh�rom �lnevet, nyolcvankilenc telefonvonalat haszn�lt, �s huszon�t, a vil�g k�l�nb�z� pontjain bejegyzett kereskedelmi v�llalat tulajdonos�nak mondhatta mag�t.
Karrierje cs�cs�n k�zel harminctonn�s marihu�na-sz�ll�tm�nyokat csemp�szett �t hat�rokon, �s olyan szervezetekkel �llt kapcsolatban, mint az MI6, a CIA, az IRA �s a maffia. Az USA K�b�t�szerellenes �gyoszt�ly�nak (a DEA-nak) az eg�sz vil�gra kiterjed� akci�ja eredm�nyek�nt Marksot v�g�l elkapt�k, �s az indianai Terre Haute fegyint�zetben let�ltend� huszon�t �v b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k. A humoros, kedves �s �szinte Mr. Nice-ban Howard Marks saj�t �lett�rt�net�t mes�li el.

MILES, Barry: Paul McCartney

A Beatlesr�l �vtizedeken �t tudni v�lt�nk ezt-azt. Rengeteg forr�sb�l szerezhett�nk inform�ci�t, �m a sajt� nem tartozik a hiteles forr�sok k�z�, �s a Beatlesr�l k�sz�lt filmek t�bbs�ge is mese habbal. F�leg ezek a filmek felel�sek az�rt is, hogy oly k�nnyed�n beskatuly�ztuk a Beatles-tagokat: Johnt az �r�k l�zad�nak, a cinikus odamondogat�nak, Pault pedig a babaarc� sz�pfi�nak �ll�tott�k be. Sejthett�k azonban, hogy a helyzet enn�l j�val bonyolultabb, �s ez a monogr�fia tov�bbi bizony�t�kokat szolg�ltat erre. A m� legf�bb er�nye, hogy a dalok �s az albumok keletkez�st�rt�nete �ll a k�z�ppontj�ban. Sz� sincs azonban arr�l, hogy Paul mondja el a lapokon a maga „�nz�” verzi�it. Egyr�szt nem �nz�: olykor tal�n t�lzott szer�nys�ggel mes�li el, eml�kei szerint hogyan sz�letett egy-egy dal, John �s � milyen ar�nyban j�rult hozz� a k�z�s szerzem�nyek zen�j�hez, sz�veg�hez, ki melyik sz�lamot �nekelte, milyen hangszeren j�tszott a st�di�ban. M�sr�szt a k�nyv gyakran John Lennon interj�ib�l is k�z�l egy-egy, az adott dalokra, t�rt�netekre vonatkoz� reflexi�t. Term�szetesen a m�sik k�t Beatle, tov�bb� a zseni�lis hangm�rn�k, George Martin �s a nem kev�sb� zseni�lis menedzser, Brian Epstein is megsz�lal e k�nyv lapjain, mely �gy joggal olvashat� a Beatles t�rt�netek�nt is.

GURALNICK, Peter: Elvis - Az utols� vonat Memphisbe

Korunk egyik modern mes�je Elvis Presleyr�l, az amerikai D�len felcsepered� szeg�nyleg�nyr�l sz�l, akib�l nemcsak „kir�ly” lett, de nev�t a t�rt�nelembe is �r�kre be�rta. M�r �let�ben mitikus alakk� v�lt, s nev�t ma orsz�ghat�rokt�l, vall�sokt�l, politikai rendszerekt�l f�ggetlen�l legal�bb m�sf�l milli�rd ember ismeri.
Peter Guralnick k�nyve az�rt szenz�ci�s, mert nemcsak egy �j glob�lis m�tosz sz�let�s�t mutatja be, de k�s�rletet tesz a legenda m�g�tti „igazi Elvis” bemutat�s�ra is. M�ve Elvis Presley �let�nek els� huszonn�gy �v�t, a „tr�nra ker�l�s” �llom�sait �br�zolja �gy, hogy ez a maga nem�ben p�ratlan t�rt�net a csal�dtagok, bar�tn�k, haverok, �zlett�rsak, ellenfelek elbesz�l�se alapj�n bontakozik ki. T�bb sz�z interj� esszenci�ja ez a k�nyv, amely �rz�kletesen mes�li el, hogyan sz�letik az Amerikai �lom, mik�nt volt k�pes egy „vid�ki senki” befoly�solni a t�rt�nelem menet�t, sz�zmilli�k �let�t.

Peter Guralnick k�nyve egy olyan vil�gba vezeti el az olvas�t, amelyr�l a kor�bbi Elvis-�letrajzok csak nagyon h�zagosan �rtak. Egyszerre rengeteg emp�ti�val �s humorral meg�rt „nagy sztori”, ugyanakkor a kr�nik�s alaposs�g�val meg�rt korrajz is az �tvenes �vek Amerik�j�r�l. A k�nyv teljes joggal sorolhat� az amerikai kult�ra t�rt�net�r�s�nak klasszikus alkot�sai k�z�.

CLARKE, MARTIN: Pearl Jam

Az 1990-ben Seattle-ben megalakult Pearl Jam a popt�rt�nelem leggyorsabban elterjed�, ugyanakkor leggyorsabban ki is m�l� zenei ir�nyzat�nak, a grunge-nak egyik legprominensebb zenekara volt (a Nirvana mellett), �m jelent�s�g�k nemcsak abban mutatkozik meg, hogy mindenkit t�l�ltek abb�l a korszakb�l.
A Pearl Jam egyike azon kev�s zenekarnak, amelyek m�r legels� lemez�kkel (eset�kben ez a Ten volt) vil�gm�ret� hiszt�ri�t v�ltottak ki, �s egyike azon nagyon keveseknek, amelyek nem rokkantak bele a n�pszer�s�gbe. (B�r, mint e k�nyvben l�tni fogjuk, t�bbsz�r k�zel j�rtak ehhez.) Ak�rmennyire is patetikusnak hangzik, a Pearl Jam t�l�l�si technik�ja az volt, hogy mindig igyekeztek �szint�k maradni, �s saj�t elveikhez ragaszkodva int�zni dolgaikat. B�r sok t�mad�s �rte �ket, valamit m�gis j�l csin�ltak, hiszen 19 �vvel megalakul�suk – �s 60 milli� eladott lemez – ut�n m�g mindig akt�vak, �rtelmes �s �rzelmes zen�j�k a mai napig relev�ns, koncertjeik pedig m�g mindig kiv�teles �lm�nynek sz�m�tanak.

SEUNG SAHN: A zen ir�nyt�je

Seung Sahn (Szung Sz�n) koreai zen mester (1927–2004) saj�t lesz�rmaz�si �g�nak hetvennyolcadik p�tri�rk�ja az els� koreai zen tan�t� volt, aki Nyugaton (els�sorban az Egyes�lt �llamokban) sokak sz�m�ra el�rhet�v� tette a zen buddhizmus tanait; megalap�totta a Zen Kvanum iskol�t, melynek Magyarorsz�gon is m�k�dik k�z�ss�ge. K�zvetlen st�lus�nak �s karizmatikus egy�nis�g�nek k�sz�nhet�en tan�tv�nyai �s h�vei megtal�lhat�k szinte az eg�sz vil�gon. A zen szellem�ben nem ragaszkodott dogm�khoz, sem formas�gokhoz, hogy m�s hagyom�nyban nevelkedett, nyugati h�vei sz�m�ra is befogadhat�v� tehesse Buddha tan�t�s�t. Egyszer� p�ld�zatok seg�ts�g�vel bontotta ki a buddhizmus m�lyebb, olykor bonyolult filoz�fi�j�t, de mindig figyelmeztetett, hogy csak gondolkod�s, racion�lis tud�s �ltal senki nem juthat el a megvil�gosod�sig. E k�nyv szellemes, �l� st�lusa a k�zvetlen jelenl�t �rzet�t kelti az olvas�ban, seg�ts�g�vel a buddhizmussal ismerkedni v�gy�k �s m�lyebb tud�st keres�k egyar�nt igazi �lm�nyre lelnek, megtal�lhatj�k saj�t igazi �nj�ket.

GROENING, Matt: Simpson csal�d - Rivaldaf�ny

Hurr�! Matt Groening citroms�rga teremtm�nyei �jra itt vannak k�z�tt�nk; folytat�dnak Simpson�k �s az �lmos Springfield polg�rainak k�preg�nyes kalandjai! M�sodik k�tet�nkben �jabb nyolc bizserget� �s humoros t�rt�net �g�r felh�tlen sz�rakoz�st: megtudjuk t�bbek k�zt, mik�nt ker�lt Lisa �s Otto egy�tt a rivaldaf�nybe, mi�rt zsugorodott Hom�r mikroszkopikus m�ret�v� Mr. Burns em�szt�si zavarainak k�vetkezt�ben, valamint milyen kalamajk�t okozott Bart, amikor kiss� „feljav�totta” kish�ga napl�j�t...
K�tet�nk a Simpsons Comics 6–9. sz�mait adja k�zre. Folytat�s hamarosan!

GREER, Andrew Sean: Max Tivoli vallom�sai

Max Tivolit kett�s �tok s�jtja: eg�sz �let�ben egy �s csakis egy n�t szeret, �regemberk�nt, ifj�k�nt, gyerekk�nt… sajnos sz�vet t�p�en ebben a sorrendben. A m�sik �tok ugyanis az, hogy �regemberk�nt l�tja meg a napvil�got, s att�l fogva fiatalodik visszafel�. �s ami a l�nyeg: teste a lelk�vel soha, egyetlen percig sincs szinkronban. Hihetetlen sors, csak keveseknek adatik meg, h�la legyen Istennek. De akivel megesik, annak van mit megosztania kort�rsaival �s az ut�korral.

Andrew Sean Greer k�t tud�s gyermeke. A Brown Egyetemen tanult kreat�v �r�st. Miut�n �vekig dolgozott New Yorkban taxisk�nt, nevel�tan�rk�nt, t�v�sk�nt �s sikertelen �r�k�nt, a Montana �llambeli Missoul�ba k�lt�z�tt, �s �jabb diplom�t szerzett a Montana Egyetemen. Innen Seattle-be, majd San Francisc�ba telep�lt �t, ahol jelenleg is �l, b�r a New York Public Library Cullman Center munkat�rsa. A 2004-ben megjelent Max Tivoli a m�sodik reg�nye – ezzel robbant be az irodalmi k�ztudatba.

„Elb�v�l� reg�ny. Olyan nagyszer�, ak�r Proust �s Nabokov, de mindehhez a m�lys�ges ki�br�ndults�g parf�m�s, eleg�ns st�lusa t�rsul… Max �gy �r: »Az �let r�vid �s keser�, de szerettem.« Megrend�t�en fon�k l�t�t kifejez�en, �rnyaltan �br�zolja, �s �t�t� er�vel jelen�ti meg az emberi sors k�l�n�s volt�t �s elfojtott diszharm�ni�j�t.”

John Updike a reg�nyr�l, a The New Yorkerben

GAIMAN, Neil, KIETH, SAM,: Sandman, az �lmok Fejedelme - Prel�d�k �s nokt�rn�k

Neil Gaiman t�bb mint t�z k�nyvb�l �ll� k�preg�nysorozat�nak els� k�tete t�k�letes nyit�nya
e sok sz�lon fut�, szerte�gaz� �s lebilincsel� m�nek.

A m�gus �s okkultista Roderick Burgess 1916-ban, Angli�ban, k�l�n�s szertart�sra k�sz�l. C�lja, hogy megid�zze �s csapd�ba ejtse a hal�lt. �m a k�s�rlet balul �t ki, �s Hal�l helyett testv�re, az �lmok Fejedelme, Sandman esik a m�gus fogs�g�ba; �gy indul az ut�bbi id�k legn�pszer�bb, t�bbsz�r�sen d�jnyertes k�preg�nysorozata. A SANDMAN borong�s hangulat�, zseni�lis eposz, Neil Gaiman v�laszt�kos pr�z�j�ban �s a k�preg�nyszakma legkeresettebb rajzol�inak �rt� tolm�csol�s�ban t�lalva, a modern m�toszok �s a balj�s hangulat� fantasy kever�ke, amelyben a kort�rs irodalom, a t�rt�nelmi dr�ma �s az �si legend�k szinte �szrev�tlen�l fon�dnak �ssze.
A PREL�D�K �S NOKT�RN�K a m�tosz, a var�zslat �s a fekete humor p�ratlan elegy�vel mutatja be a f�bb szerepl�ket, �s ind�tja �tj�ra ezt az egyed�l�ll�, a k�preg�nyek vil�g�ban semmihez sem hasonl�that� t�rt�netfolyamot, amelyet sosem fog elfelejteni az, aki egyszer olvasta.

Neil Gaiman
A Fekete orchidea �s a Var�zsk�nyvek c�m� k�preg�nyek mellett az Amerikai istenek, a Coraline (illusztr�lta Dave McKean), a Sosehol �s a Csillagpor c�m� reg�nyek, valamint a T�k�r �s f�st �s a T�r�keny holmik c�m� novell�sk�tetek �r�ja. T�bbek k�z�tt a Hugo-, a Nebula-, a World Fantasy-d�j �s a Bram Stoker-d�j kit�ntetettje. Neil Gaiman Angli�ban sz�letett, jelenleg az Egyes�lt �llamokban �l.

BACON, Tony, MOORHOUSE, Barry,: Basszusgit�rok k�nyve

A Basszusgit�rok k�nyve az elektromos basszusgit�rok t�rt�net�t mutatja be az els�, kezdetleges, m�ra legend�ss� v�lt p�ld�nyokt�l a leg�jabb, speci�lis ig�nyek szerint �p�tett modellekig.
Leo Fender 1951-ben mutatta be a vil�gnak a Fender Precision Basst, majd alig egy �vtizeddel k�s�bb megalkotta a m�sik, szint�n klasszikuss� v�lt modellt, a Jazz Basst is. Akkor m�g nem is sejthette, de ezeknek a hangszereknek a megjelen�se val�s�gos forradalmat ind�tott el a popul�ris zene hangz�svil�g�ban.
A klasszikus, „k�t git�r, basszus, dob” fel�ll�s az �tvenes �vekben, a basszusgit�r megjelen�s�vel egy id�ben v�lt jellemz�v� a popzen�ben. A k�vetkez� �vtizedek sor�n ez volt az alap, amelyre a modern zene legnagyobb r�sze fel�p�lhetett.
A basszusgit�r a legjelent�sebbek k�z� tartozik a 20. sz�zadban megjelent hangszerek k�z�l; a Basszusgit�rok k�nyve az els� tanulm�ny, amely a legfontosabb gy�rt�k t�rt�nete mellett bemutatja a legnagyobb hat�s� basszusgit�rosokat is.
A hangszer t�rt�net�nek r�szleteit a git�r�p�t�kkel �s szakemberekkel, illetve a jelent�s zen�szekkel – p�ld�ul Paul McCartneyval – k�sz�tett interj�k vil�g�tj�k meg. A k�tet szerz�i bemutatj�k az els� modelleket, illetve a hangszer k�l�nb�z� v�ltozatait.
A r�szletes ismertet�ket gazdag, sz�nes k�panyag eg�sz�ti ki; kiv�l� min�s�g� fot�kon tanulm�nyozhatjuk a ritkas�gokat, a szokatlan p�ld�nyokat. A referenciafejezetben a Fender modellek adatb�zis�n k�v�l az Alembict�l a Yamah�ig pontos inform�ci�kat tal�lhatunk tizenhat legfontosabb gy�rt� basszusgit�rjair�l.
Minden, amit tudni kell a basszusgit�r t�rt�net�r�l, a gy�rt�kr�l, a modellekr�l.

BUNKER, Edward: A vad�llatban is van sz�nalom

Edward Bunker k�zel h�sz �vet h�zott le k�l�nb�z� amerikai b�rt�n�kben, t�bbek k�z�tt fegyveres rabl�s miatt. A b�rt�n falai k�zt kezdett �rni, teljesen autodidakta m�don. V�rad�ssal szerzett p�nzt, hogy el tudja k�ldeni els� reg�ny�nek k�zirat�t egy kiad�hoz. Szabadul�sa ut�n hollywoodi filmekben szerepelt, t�bbek k�z�tt Dustin Hoffmannal a Pr�baid�ben, amely A vad�llatban is van sz�nalom feldolgoz�sa. Bunker j�tszotta a hallgatag, szivaroz� Mr. Blue szerep�t Quentin Tarantino kultikus Kutyaszor�t�j�ban. Michael Mann r�la mint�zta a Szemt�l szemben Jon Voight alak�totta szerepl�j�t. Ez ut�bbi filmben Bunker tan�csad�k�nt m�k�d�tt k�zre, a rendez� pedig elolvastatta A vad�llatban is van sz�nalom c�m� reg�nyt a film f�szerepl�ivel, hogy pontosan tudj�k, milyen egy szabadult fegyenc �lete a „kinti” vil�gban.

Max Dembo nyolc �vet h�zott le a sitten. T�l�lte. Most, szabadul�sa el�tt, elhat�rozza, mindent megtesz, hogy beilleszkedjen a falakon t�l �l�, „norm�lis” emberek k�z�, hogy soha t�bb� ne kelljen visszat�rnie a b�rt�n�k kegyetlen �s siv�r vil�g�ba. A t�rsadalom azonban nem fogadja vissza, �s Max – paradox m�don – k�nytelen ism�t a b�n�z�k vil�g�ban �s a b�n mocsar�ban mened�ket keresni. Edward Bunker �n�letrajzi ihlet�s�, fesz�lts�ggel teli reg�ny�ben h�tborzongat�an hiteles k�pet fest Los Angeles alvil�g�r�l, �s ugyanilyen hiteless�ggel mes�l a szabads�g rettenet�r�l, a k�nny� zs�km�ny okozta borzong�sr�l �s a zsigeri gy�l�letr�l, amely r�veszi az embert, hogy megh�zza a ravaszt a fegyveren.

VILLAMONT, Viviane: Az �rd�g parf�mje

Viviane Villamont-t nem kell bemutatni a magyar olvas�k�z�ns�gnek, hiszen Kisdar�zs c�m�, t�bb kiad�st is meg�rt reg�nye megjelen�se �ta n�lunk is egyike a legn�pszer�bb kort�rs francia �r�knak. Akik olvast�k a m�vet, bizony�ra ma is eml�keznek Claude-ra, a kov�csra, Viviane-Kisdar�zs apj�ra, feles�g�re, a fest�szetet a csal�dn�l t�bbre tart�, f�rj�t s l�ny�t elhagy�, majd mindkettej�ket t�nkretenni igyekv� Madelaine-re, az �rvah�zbeli L�onie n�v�rre vagy a „gy�ngyvir�gsz�lnak” is bec�zett kisl�ny Mirci macsk�j�ra.
Az �rd�g parf�mje nemcsak sz�mos rokon von�st mutat az eml�tett reg�nnyel, de r�szben annak ikerdarabja �s folytat�sa is, hiszen f�h�se, Muguet (a n�v jelent�se: gy�ngyvir�g) nyilv�nval�an a szerencs�tlen sors� Kisdar�zs altereg�ja, mint ahogy Richard-ban, Clotilde-ban, Francine n�v�rben �s Cilik�ben sem neh�z felismerni Claude, Madelaine, L�onie n�v�r �s Mirci cica pandanjait. A t�rt�net ez alkalommal is az 1940-es �vekben kezd�dik, a kisl�ny most is megj�rja az �rvah�z pokl�t, a sz�l�k ugyan�gy t�pik egym�st – �m az ismer�snek hat� szerepl�k �s jelenetek ellen�re sem besz�lhet�nk �nism�tl�sr�l. A t�ma ugyanaz, de �j, �thangszerelt �s gyorsabb ritmus� vari�ci�ban sz�lal meg, mivel mindez csak r�vid bevezet�s a reg�nyhez, olyasmi, mint a filmsorozatok �j epiz�djai el�tt vet�tett felvezet� („az el�z� r�sz tartalm�b�l”), ugyanis Muguet igazi t�rt�nete ott (az �rvah�zb�l val� szabadul�ssal) kezd�dik, ahol Kisdar�zs� v�get �r. Lesz m�g ugyan egy �jabb, �rdekes visszacsatol�s, amikor Muguet – apja hal�la ut�n – nekil�t, hogy meg�rja gyermekkora t�rt�net�t (vagyis a Kisdar�zst), de a t�rt�netnek ez csak egy mell�ksz�la. A nagy k�rd�s az, hogyan �llja meg a hely�t feln�ttk�nt �s anyak�nt egy olyan n�, aki a Kisdar�zs-f�le gyermekkor terh�t cipeli mag�val. Hogyan szabadulhat az „�rd�g” mark�b�l az, akinek term�szetes �llapota a megal�zotts�g, a szeretetlens�g �s a kiszolg�ltatotts�g?
Viviane Villamont ez alkalommal is remek�l vegy�ti a t�vols�gtart�, t�rgyilagos st�lust a finom humorral, s az anyai szeretet mindent legy�z� erej�t p�ld�z� reg�nye m�lt� p�rja els�, vil�gsikert aratott m�v�nek.

VIAN, Boris: Pekingi �sz

A Vian-�letm�sorozat olvas�i imm�r �j, jav�tott kiad�sban vehetik kez�kbe a magyarul el�sz�r 1971-ben megjelent Pekingi �szt, s ez a k�tet, sorozatunk hetedik darabja most – rem�nyeink szerint – �jabb �rveket szolg�ltat azoknak, akik m�r eddig is ezt a reg�nyt tartott�k a legjobb Vian-m�nek. (Legyen! De ha a Pekingi �sz a legjobb, akkor a Tajt�kos napok a legszebb!)
A Pekingi �sz bonyolult, tal�nyos, filozofikus �s ezoterikus m� – szerencs�re mindemellett rendk�v�l sz�rakoztat� is. Legf�bb er�nye, hogy minden sor�n �rz�dik az �r�s �r�me. Ez Vian jutalomj�t�ka, s l�that�an apait-anyait belead ebbe a k�nyvbe. Mondatai k�nnyedek �s eleg�nsak, s a voltak�ppen tragikus t�rt�net szomor�s�g�t kell�k�ppen ellens�lyozza Boris ir�ni�ja �s �nir�ni�ja, �gy azt�n e m� komoly kih�v�s el� �ll�tja az olvas�k hasfal�t. A reg�ny ugyanakkor b�lcs s egy�ttal vit�ra ingerl� meg�llap�t�sok t�rh�za, az abszurd humor �s a jellegzetesen viani nyelvi lelem�nyek kincsest�ra. A harcos feminist�k tal�n fennakadnak majd Boris egy-k�t – finoman sz�lva – „udvariatlan” mondat�n (itt szeretn�m lesz�gezni, hogy a n�knek igenis van agyuk!), de az igazi n�k bizony�ra kacagva lapoznak majd tov�bb a k�nyvben, s nem esnek abba a hib�ba, hogy nem l�tj�k meg a f�t�l az erd�t. Pontosabban a sivatagot, ahol a vas�t�p�t�k, a r�g�szek, a rep�l�modellez�k �s a remet�k j�tssz�k – mint gyermekek a homokoz�ban – a maguk hal�los j�t�kait az ez�ttal papi �lruh�t �lt� �rnagy vez�nylet�vel. Ellenben egy m�sik fontos reg�nyalak, a Pekingi �sz kor�bbi kiad�saiban Nyeletnyeli tan�r �rk�nt szerepl� orvosprofesszor �ppen most dobja le �lruh�j�t, s a Tajt�kos napokb�l m�r ismert Fr�szpirin professzork�nt �ll el�nk. (Merthogy egyazon orvosr�l van sz�, �m mivel az eml�tett reg�nyek kor�bbi magyar nyelv� kiad�saiban – sajn�latos m�don – k�t k�l�nb�z� n�ven szerepelt, ez nem der�lhetett ki.)
A sorozat eddigi k�teteihez hasonl�an most is arra t�rekedt�nk, hogy az itt-ott sz�ks�gesnek bizonyult pontos�t�sok eredm�nyek�ppen olyan sz�veget adjunk az olvas�k kez�be, mely egyfel�l jobban l�that�v�, �rthet�bb� teszi a viani �letm�vet �tsz�v� keresztutal�sokat, m�sfel�l pedig – �ltal�nosabb szinten – nyelvezet�ben is j�l illeszkedik a Vian-�letm�sorozat kor�bbi k�teteihez.

Tak�cs M. J�zsef

WINTON, Tim: Hajsza

Tim Winton 1960-ban sz�letett a nyugat-ausztr�liai Perthben. M�g sz�l�v�rosa egyetem�nek reg�ny�r� kurzus�ra j�rt, amikor tizenkilenc �vesen belefogott els� reg�ny�be, amely m�ris egy rangos nemzeti irodalmi d�jat hozott neki. Feln�tteknek sz�l� reg�nyei mellett �r gyermekk�nyveket �s t�bb r�szes ifj�s�gi fejl�d�sreg�nyeket is. Ez ut�bbiak egyik�b�l t�v�sorozat k�sz�lt, s t�bb m�s m�v�t filmv�ltozatban is megismerhette a k�z�ns�g. Munk�i azt a meggy�z�d�s�t t�kr�zik, hogy az ember meghat�roz� �lm�nyei z�m�kben a serd�l�korb�l sz�rmaznak.
Winton reg�nyeinek �s novell�inak helysz�ne t�bbnyire az �ltala j�l ismert Nyugat-Ausztr�lia, sz�mos, a kontinens-orsz�gr�l sz�l� �tik�nyv t�rsszerz�je �s tev�keny r�sztvev�je az ausztr�liai k�rnyezetv�delmi mozgalmaknak.
A Hajsza 1995-ben jelent meg. Fred Scully, az egyetemi tanulm�nyokba is belek�stolt ausztr�l k�tkezi munk�s a csal�dj�val egy�tt kiv�lasztott �j otthon elk�sz�lte ut�n egy �rorsz�gi rep�l�t�ren v�rja feles�g�t �s kisl�ny�t, de csak az anyja �ltal mag�ra hagyott h�t�ves Billie �rkezik meg – az �t �rt sokkt�l hossz� id�re n�mas�gba z�rk�zva. A k�nyv kettej�k �tj�t mutatja be a kor�bban Eur�p�ban t�lt�tt �vek kedves eml�kekkel teli helysz�nein �t, az utaz�st, melynek sor�n az apa mind jobban besz�k�l� tudattal keresi feles�g�t. A v�ls�gos pillanatokban nagyszer� jellemr�l tan�bizonys�got tev� kisl�nya tartja benne a lelket: � az, aki v�g�l meg�vja a f�rfit szem�lyis�g�nek teljes sz�tes�s�t�l.

PALAHNIUK, Chuck: L�thatatlan sz�rnyek

A L�thatatlan sz�rnyeket, Chuck Palahniuk sorrendben harmadik reg�ny�t egyik kritikusa tal�l�an a Harcosok klubja n�i v�ltozat�nak nevezte. �s val�ban, a szerz� mintha a Szex �s New York csillog� vil�g�t vegy�ten� Bret Easton Ellis v�res horrormes�ivel. Egy eszel�s t�rt�netet olvashatunk a divat �s a modellek csillog�, de �res vil�g�r�l, szerelmes betegekr�l �s a beteges szerelemr�l, valamint a mindent els�pr� gy�l�letr�l.

Shannon McFarland karrierj�t der�kba t�ri egy sz�rny� „baleset”: egy sz�p napon �ppen hazafel� hajt, amikor valaki r�l� az aut�j�ra. A l�v�s k�vetkezt�ben Shannon elvesz�ti az als� �llkapcs�t, a munk�j�t �s a v�leg�ny�t. Sz�rnyeteg lesz, akire senki nem mer r�n�zni. A k�lvil�g t�bb� nem vesz r�la tudom�st: l�thatatlann� v�lik. A k�rh�zban, a besz�dterapeuta rendel�j�ben megismerkedik Brandy Alexanderrel, aki az utols� m�t�tj�re v�r, hogy v�gre-valah�ra igazi n�v� v�lhasson. Brandy, a kir�lyn�k kir�lyn�je val�j�ban f�rfi, de tal�n � az egyetlen, aki meg�rti, milyen szenved�sen megy kereszt�l Shannon. Saj�tos, sokkter�pi�ra eml�keztet� m�dszer�t alkalmazva kezel�sbe veszi Shannont, �s egy�tt v�gnak neki az orsz�got �tszel�, �r�lt utaz�snak, amelynek sor�n milliomos �regl�nyok gy�gyszerk�szleteit fosztogatj�k, felfedezik �s elpuszt�tj�k a m�ltat, hogy �jrateremts�k nem l�tez� j�v�j�ket.

Chuck Palahniuk, szok�s�hoz h�ven, ez�ttal is a Harcosok klubja �ta v�djegy�v� v�lt, graffiti-t�m�rs�g�, szik�r pr�z�ban ostorozza a divatipar talmi csillog�s�t, �s egy sz�rre�lis t�rt�neten kereszt�l t�rja olvas�i el� a fogyaszt�i t�rsadalomr�l alkotott les�jt� v�lem�ny�t. Nem csak h�lgyeknek, de csakis er�s idegzet� olvas�knak.

BOCKRIS, Victor: Lou Reed - Transformer

Lou Reed mindig a saj�t m�v�szi elk�pzel�seihez igaz�totta a rockzene k�l�nb�z� ir�nyzatait, s munk�ss�g�ban a legv�ltozatosabb kifejez�si form�kkal tal�lkozhatunk: a hangos, els�pr� erej� kakof�ni�t�l a valaha �rt leg�rzelmesebb dalsz�vegekig. Legels� doo-wop-kislemeze, a tin�dzserkor�ban kiadott So Blue �ta j�tszott m�r mindent: gar�zs- �s pszichedelikus rockot a Velvet Undergrounddal, majd sz�l�ban glam rockot, punkot, diszk�t, alternat�v �s „j�zan-rockot” – �gy lett a k�nny�zene vil�g�nak kiemelked� vez�ralakja, �j�t� �s trendeket dikt�l� zen�sz. M�ra �ltal�nosan elfogadott, hogy a 60-as �vekben a Velvet Undergroundn�l csak egyetlen fontosabb, m�ig hat� zenekar volt: a Beatles.
Amikor 1972-ben sz�l�karrierbe kezdett, David Bowie-val �s Marc Bolannel egy�tt a glam rock �lvonal�ba ker�lt, majd egy m�ra klasszikuss� lett punklemezzel, a Metal Machine Musickal jelentkezett. B�mulatos alkot�kedv�t j�l mutatja, hogy �sszesen h�sz sz�l�lemezzel teljes�tette ki a Velvet-albumokkal, vend�gszerepl�sekkel �s koncertlemezekkel m�r megalapozott legend�j�t.
Victor Bockris k�nyv�ben hangs�lyozza, hogy Lou Reed zsenialit�sa �s k�s�rletez� kedve legink�bb dalsz�vegeiben mutatkozik meg, ez�rt is n�hetett fel olyan nagys�gok mell�, mint Bob Dylan vagy Neil Young. Reed eddig csak t�red�kesen feldolgozott �let�tj�nak elmes�l�se k�zben Bockris le�s a legkor�bbi �lm�nyekig: felid�zi a sokkter�pi�s kezel�st, amit Reed az 50-es �vekben a Creedmore �llami Pszichi�triai Int�zetben kapott, �s r�szletesen besz�mol viharos szerelmi kapcsolatair�l is, melyeket egyszerre jellemez a kedvess�g �s a kegyetlens�g. A Transformer izgalmas �s hiteles adal�k a rock ’n’ roll t�rt�net�nek irodalm�hoz.

BURROUGHS, William S.: Meztelen eb�d

„Olyan ez a k�nyv, hogy minden lapja sz�tfr�ccsen minden ir�nyba, t�vlatok kaleidoszk�pja, dallamok, utcai zajok, fingok, zavarg�sok egyvelege, �s benne a kereskedelem p�nc�lszekr�nyajtainak d�ng�se, a f�jdalom, a p�tosz sikolyai, a csak szenvelg� sikolt�sok, p�rz� macsk�k, f�szk�kb�l kivert madarak rikolt�sa, szerecsendi�t�l transzba esettek profetikus makog�sa, reccsen� nyakak �s vis�t� mandrag�r�k, orgazmusliheg�s, a heroin hajnaln�mas�ga a tikkad� sejtekben, a kair�i r�di� �v�lt�se, mint egy doh�ny�rver�s, ahol elszabadult a pokol, �s a Ramad�n fuvol�i, melyek �gy legyezik a beteg nark�st, ahogy a pi�sokra szakosodott, finom markeces kutatja �rz�kenyen tapogat� ujjaival a sz�rke metr�hajnalban a kett�hajtott, z�ld has� ropog�st…”

William S. Burroughs (1914–1997) �lete reg�nyesebb volt, mint �sszes �r�sa egybev�ve. A Harvardon diplom�zott. B�csi g�zf�rd�kben fi�kat cs�pett f�l. Jugoszl�vi�ban h�zasodott. Mexik�v�rosban v�letlen�l lel�tte az �lett�rs�t. Yag� ut�n kutatott D�l-Amerik�ban. Marokk�ban h�napokig lakott egy f�rfibord�lyban. P�rizsban el�t�lt�k �piumcsemp�sz�s�rt. L�that� a Beatles egyik lemezbor�t�j�n. Neki tulajdon�tj�k a „heavy metal” zenei c�mke ki�tl�s�t.
A reg�nye nyom�n k�sz�lt kultuszfilmet David Cronenberg forgatta 1991-ben.

„…volt cs�t�nyirt� Chicag�ban, csapos New Yorkban, t�rv�nysz�ki k�zbes�t� Newarkban. P�rizsban k�v�h�zi asztala mell�l figyelte a mogorva franci�kat, Ath�nban ouz�j�t szopogatva �llap�totta meg, hogy a g�r�g a vil�g legramatyabb fajt�ja. Isztambulban �piumsz�v�k �s sz�nyeg�rusok k�z�tt kereste a sarkalatos igazs�got. Angol sz�llod�kban Spenglert �s Marquis de Sade-ot olvasott, Chicag�ban eltervezte, hogy kirabolja az egyik g�zf�rd� p�nzt�r�t, de egy kupica felett elspekul�lt k�t �rt�kes percet, �s v�g�l menek�lnie kellett k�tdoll�ros zs�km�ny�val.”

Jack Kerouac – �ton

VIAN, Boris: A k�k liba (novell�k 2)

A Boris Vian-�letm�sorozat e hatodik – a szerz� hal�l�nak �tvenedik �vfordul�ja alkalm�b�l �ssze�ll�tott – k�tet�ben olvashat� novell�k t�bbs�ge most el�sz�r jelenik meg magyar nyelven. Az el�z� novellagy�jtem�ny, a Blues egy fekete macsk��rt kedvez� fogadtat�sa ut�n tal�n nem is kell enn�l t�bbet mondanunk ahhoz, hogy az olvas�nak kedvet csin�ljunk ezen �jabb v�logat�shoz. Rem�lhet�leg nem sz�ks�ges bizonygatni, hogy azoknak, akik megv�s�rolj�k e k�tetet, nem kell azzal f�radniuk, hogy helyet szor�tsanak neki a k�nyvespolcukon, hiszen �gyis folyton k�lcs�nk�rik majd t�l�k – �s az istennek sem akarj�k visszaadni! De ha m�gis akadna n�h�ny, m�g ezek ut�n is t�tov�z� olvas�, az � kedv�k�rt �lljon itt n�h�ny sz� az �jabb Vian-novell�kr�l:

A Venyigesz� �s a planktonb�l m�r j�l ismert �rnagy egy 1927-es Renault �s k�t utas alkotta g�pes�tett alegys�g �l�n k�s�rletet tesz a d�lvid�k megh�d�t�s�ra. �tjukat ny�pic aktakukacok �s k�v�r ty�kok tetemei szeg�lyezik. (A d�li hadj�rat)

Vajon mit mondanak az �lmosk�nyvek arr�l, ha valaki gy�ny�r�, sz�ke l�nyr�l �lmodik, majd �bred�skor egy �ti csig�t tal�l a nagyl�bujj�n? Val�sz�n�leg semmit. Nos, ez�rt hasznosabb az �lmosk�nyvek helyett Boris Viant olvasni, akit�l megtudhatjuk, hogy ez az �lom egy gy�ny�r�, v�r�s haj� l�nnyal val� tal�lkoz�st �g�r. (Meglepet�s-parti L�obille-n�l)

Mindenki ismeri a robotika Asimov-f�le h�rom alapt�rv�ny�t. Azt azonban kevesen tudj�k, hogy Boris Vian m�r egy �vtizeddel Asimov el�tt megfogalmazta a maga kibernetikai t�rv�nyeit, melyek k�z�l a legfontosabb �gy sz�l: „A robot ne olvasson G�raldyt.” (Veszedelmes klasszikusok)

A Biblia szerint K�int az irigys�g �s a f�lt�kenys�g k�sztette arra, hogy meg�lje �rtatlan fiv�r�t, �belt. Most megismerhetj�k a t�rt�net egy m�sik verzi�j�t, melyet a katolikus egyh�z bizony�ra nem habozik majd gyors�tott elj�r�s keret�ben apokrifnak nyilv�n�tani. (A gyilkos)

Ha egy papnak nincsenek titkolt b�nei, ha nem celebr�l fekete mis�ket, �s nem vonzza sem a s�t�nizmus, sem az anarcho-mazochizmus, k�nnyen kider�lhet, hogy az illet� egyh�zfi val�j�ban nem i s l�tezik. (A f�rd�z� csuh�s)

McNEIL, Legs, McCAIN, Gillian,: Please Kill Me - A punkzene cenz�r�zatlan t�rt�nete

Hajlamosak lenn�nk azt hinni, hogy a punk elnevez�s ugyan�gy brit elm�k sz�lem�nye, mint a punkzene maga. Nem az. Bosszankodva vessz�k tudom�sul, hogy a tenger t�lpartj�n n�h�ny entellekt�el eszelte ki az eg�szet. Ne a st�lus el�fut�rainak tekintett, s e k�tet lapjain is s�r�n emlegetett Lou Reedre, Iggy Popra �s Patti Smithre gondoljunk: az � zen�j�ket sem illett�k a kort�rsak ezzel a jelz�vel. E k�nyv szerz�je s n�h�ny szellemt�rsa alap�totta meg a 70-es �vekben a Punk c�m� magazint, �s egy j�kora fricsk�t helyeztek el az akkor m�r idolk�nt tisztelt Lou Reed orr�n, amikor interj�t k�sz�tettek vele, �s olyan szemenszedett baroms�got k�rdeztek t�le, hogy mi a kedvenc hamburgere. Ugyanezt megcselekedt�k Patti Smithszel is. Siker�lt j�l felbosszantaniuk a k�lt�n�t.
Miut�n Sid Vicious meghalt, Patti pedig megt�rt, a magazin is �rtelmetlennek l�tta tov�bbi m�k�d�s�t. Persze az�rt rengeteg sz� esik e k�tet lapjain – mely nem csup�n a fanzine t�rt�nete – Dee Dee Ramone-r�l, ahogy elment az alakul� Television zenekar meghallgat�s�ra, melyen Richard Hell �s Tom Verlaine k�v�ncsian figyelt�k k�ts�gbeesett er�lk�d�s�t, v�g�l nem vett�k fel, mert m�g egy rendes kvintet sem volt k�pes lefogni, amihez k�t ujj kell, � pedig csak egy ujjal tudott „akkordozni”: �gy lett bel�le ink�bb a The Ramones basszusgit�rosa.
Ahogy sz� esik Joey Ramone-r�l is, aki az els� zenekari pr�b�juk v�g�re sem tudta �ssze�ll�tani a dobszerel�s�t: �gy lett bel�le a zenekar �nekese. Az viszont rejt�ly, hogyan tudta a Ramones p�r �v m�lt�n, 1977 v�g�n lej�tszani a londoni Rainbow-ban az It’s Alive c�m� klasszikust. Please Kill Me, ha �n ezt �p �sszel fel tudom fogni.

GAIMAN, Neil: Sandman, az �lmok Fejedelme - A babah�z

Az �lmok Fejedelm�re �j kih�v�sok v�rnak a hossz� rabs�g ut�n: helyre kell �ll�tania birodalm�t, meg kell f�keznie n�h�ny elszabadult alattval�j�t, �s egy k�zelg� �lom�rv�nnyel is szembe kell n�znie. A SANDMAN-eposz m�sodik k�tet�nek f�szerepl�je Rose Walker, aki mik�zben hozz�tartoz�it keresi, egyre jobban belebonyol�dik az �lomvil�gba, ahol n�ha igencsak bizarr �s k�l�nleges l�nyek tany�znak, valamint furcsa �s r�miszt� esem�nyek t�rt�nnek.
A BABAH�Z lapjain k�t nagyszer�, novellisztikus fejezet is olvashat�: Nada, a gy�ny�r� kir�lyn� legend�ja, �s a hal�lt�l megk�m�lt Hob Gadling sz�zadokon �t�vel� t�rt�nete.
E mes�k kiemelik az �lom�r id�tlen volt�t, �s megmutatj�k jellem�nek gyarl� �s emberi von�sait is.

NEIL GAIMAN
A Fekete orchidea �s a Var�zsk�nyvek c�m� k�preg�nyek mellett az Amerikai istenek, a Coraline (illusztr�lta Dave McKean), a Sosehol �s a Csillagpor c�m� reg�nyek, valamint a T�k�r �s f�st �s a T�r�keny holmik c�m� novell�sk�tetek �r�ja. T�bbek k�z�tt a Hugo-, a Nebula-, a World Fantasy-d�j �s a Bram Stoker-d�j kit�ntetettje. Neil Gaiman Angli�ban sz�letett, jelenleg az Egyes�lt �llamokban �l.

Neil Gaiman t�bb mint t�z k�nyvb�l �ll� k�preg�nysorozata �gy �p�l fel, hogy a k�tetek �nmagukban is �lvezhet�k legyenek, �m az olvas� kedvet kapjon �ltaluk a t�bbi k�tet elolvas�s�hoz is.

WHITE, Timothy: Bob Marley - Catch a Fire

A f�lv�r Robert Nesta Marley kamaszkora elej�n ker�l Kingstonba. Csak messzir�l n�zheti a fels� �s k�z�poszt�lybelieket; neki nem jut m�s, csak Trench Town, a gett�, ahol az udvarokon k�z�sen f�znek az asszonyok, egy�tt vedelik a rumot a f�rfiak; ahol a sik�torokban t�bbsz�r villan penge, mint p�nz�rme.
A f�ggetlens�g��rt k�zd� Jamaica akkoriban nem j� hely a feket�k sz�m�ra. A gett�kban �l� fiatalok nem sok mindenben tal�lhatnak vigaszt: futballoznak, band�kba ver�dve verekszenek, zen�lnek �s t�ncolnak, ganj�t sz�vnak.
Bob �gy �rzi, csak a zene seg�ts�g�vel juthat ki a nyomorb�l. �ssze�ll k�t sr�ccal, Peterrel (Tosh) �s Bunnyval (Livingston), megalak�tj�k a Wailerst, �s az aktu�lis sl�gereket �neklik. Egy k�nai-jamaicai producer kiadja els� kislemez�ket.
Jamaica f�ggetlenn� �s ezzel egy�tt a hatalomra �hes p�rtok k�zd�ter�v� v�lik. Bobot a kislemezek olyan sikeress� tett�k, hogy a p�rtok vezet�i keresik a kegyeit, � azonban ink�bb a saj�t �tj�t j�rja. Sok olyan csapat van, amely az akkoriban divatos rockabillyt �s ska-t j�tssza, �s az amerikai sz�mok�ra eml�keztet� sz�vegeket �nekel r�. Bob ebben is �j�t: �j tartalommal t�lti meg a reggae-nek elnevezett muzsik�t.
Zen�je a k�z�poszt�lybeli feh�rek k�reiben is egyre n�pszer�bb� v�lik. Mi�rt is ne? Hiszen kellemes, napf�nyes muzsika ez, olyan laza �s vid�m… Igen. Eg�szen addig, m�g oda nem figyel�nk a sz�vegekre: rabszolgas�g, nyomor �s szenved�s. Nem tinglitangli, „szeretlek, szeretsz” marcip�n, hanem: „…m�g az ember b�rsz�n�nek nagyobb jelent�s�ge van, mint a szeme sz�n�nek, addig h�bor� lesz.”
M�rt�r lett. P�ldak�p. Val�di ikon – Afrik�ban a sz� legszorosabb �rtelm�ben v�ve az. Fekete – �s feh�r – fiatalok nemzed�kei tisztelik.

YOUNG, Toby: Hogyan vesz�ts�k el bar�tainkat...

1995-ben egy sz�prem�ny� angol �js�g�r�, Toby Young elhagyja Londont, �s New Yorkba k�lt�zik, hogy a Vanity Fair munkat�rsa legyen. Annyi honfit�rs�nak siker�lt m�r megh�d�tania Manhattant, mi�rt pont � vallana kudarcot?
New Yorkban azonban semmi sem �gy alakul, ahogy eltervezte. K�t �v leforg�sa alatt kir�gj�k a Vanity Fairt�l, elhagyja a bar�tn�je, �s �r�kre kitiltj�k a v�ros legmen�bb b�rj�b�l, mik�zben hi�ba hajkur�ssza a n�ket �s a sikert. R�ad�sul m�g azt a megal�ztat�st is el kell viselnie, hogy bar�tj�nak, Alexnek, aki vele egy�tt �rkezett Amerik�ba, t�retlen�l �vel felfel� a karrierje.
A Hogyan vesz�ts�k el bar�tainkat �s legy�nk mag�nyosak Toby Young vicces, okos �s meghat� besz�mol�ja arr�l az �t �vr�l, amelyet a siker �s �nmaga keres�s�vel t�lt�tt New Yorkban. Megtudhatjuk bel�le, hogyan k�zd�tte egyre lejjebb mag�t a New York-i t�pl�l�kl�ncban a vil�g egyik legismertebb magazinj�nak szerkeszt�j�b�l interakt�v szexj�t�kok �nk�ntes tesztel�j�v�. De ez a reg�ny t�bb, mint �nironikus anekdotagy�jtem�ny Toby Young �let�nek legk�nosabb pillanataib�l; l�zad� r�pirat a celebkult�ra ellen – egy bennfentes toll�b�l.
Graydon Carter, a Vanity Fair f�szerkeszt�je a reg�ny megjelen�se ut�n �gy nyilatkozott a szerz�r�l: „Akik nem tudnak tan�tani, azok �rnak. Akik �rni sem tudnak, azok saj�t magukr�l �rnak – Toby folyamatosan ezt csin�lja.”

Toby Young 1963-ban sz�letett. Oxfordban szerzett diplom�t, de megfordult a Harvardon �s Cambridge-ben is. P�lyafut�sa sor�n sz�mos nagynev� napilapt�l �s magazint�l r�gt�k m�r ki, t�bbek k�z�tt a Timest�l, a The Guardiant�l, az Independentt�l �s a Vanity Fairt�l. Jelenleg Londonban �l feles�g�vel �s n�gy gyerek�kkel.

BUKOWSKI, Charles: A semmit�l d�lre

Charles Bukowski (1920–1994) egy kicsit „kil�g” a 20. sz�zad amerikai irodalm�b�l. Versei alapj�n a beatk�lt�k k�z� sorolt�k, de � soha nem volt harcias. �n�letrajzi ihlet�s� reg�nyeiben, amelyeknek f�szerepl�je altereg�ja, Henry Chinaski, nagyr�szt az amerikai t�rsadalom lecs�szott figur�ir�l �rt, nyersen, �szint�n, h�sba v�g� humorral �s saj�tos b�lcsess�ggel. Alkoholista, napr�l napra �l�, kompromisszumokat nem ismer� �letm�dja miatt sokan rajongtak – �s rajonganak – �rte, de � k�sz�nte, nem k�rt bel�le, s�t, ha lehetett, ker�lte a rajong�it (kiv�ve, ha azok n�k voltak), az embereket, �s f�leg az �r�kat. �gy az � arck�pe m�g v�letlen�l sem ker�lt fel m�anyag poharakra, mint p�ld�ul Hemingway�, a Key West-i Sloppy Joe’s kocsma legkedveltebb t�rzsvend�g��. Charles Bukowski k�v�l�ll� volt �s az is maradt.

A Charles Bukowski-�letm�sorozat leg�jabb darabja egy novell�sk�tet, aminek csak egyik nagy el�nye, hogy ez�ttal egy helyett huszonkilenc t�rt�netet kapunk az embert�l, aki �ltal�ban csak onnan tudta, milyen nap van, hogy lement az �js�goshoz, �s megn�zte. A semmit�l d�lre �jabb bepillant�st enged a 20. sz�zad egyik legnagyobb �r�j�nak �let�be, amit – b�r messzir�l �gy t�nhet – �lni sem lehetett k�nny�, h�t m�g meg�rni. H�t m�g �gy.

KEROUAC, Jack: Gerard l�tom�sai

Jack Kerouac rengeteg reg�nyt �rt. L�tsz�lag. Val�j�ban eg�sz �let�ben k�t �n�ll� m�vet adott k�zre: az egyikb�l a Wake Up c�m�, nemr�g el�ker�lt k�zirat alapj�n k�sz�lt a Buddha �letrajz�t feldolgoz� m�, a m�sik pedig az, amelyet ak�r Kerouac-legend�riumnak is nevezhetn�nk.
Az ut�bbi gigantikus opus sz�mos fejezetb�l �ll – ezeket az olvas�k �n�ll� reg�nyekk�nt ismert�k meg. A feldarabol�s egyik oka, hogy Kerouac nem egyszerre, nem logikai �s/vagy kronol�giai sorrendben �rta meg saj�t �let�nek t�rt�net�t: mindig azon a r�szleten dolgozott, amelyik �ppen �rdekelte. A m�sik ok term�szetesen az amerikai kiad�kn�l �s persze az olvas�kn�l keresend�. Vajon ki v�llalkozna arra, hogy egyetlen �ri�si k�tetben jelentessen meg/olvasson el egy h�rom-n�gyezer oldalnyi anyagot?
A „Legend�rium” n�h�ny ismertebb „fejezet�nek” c�me:

�ton
Az elhagyatotts�g angyalai
�tutaz�ban
Tristessa
A sz�ke bomb�z�
Dharma hob�k
A mag�nyos utaz�
Dr. Sax
Cody l�tom�sai

Jack Kerouac �let�nek egyik meghat�roz�, megr�z� �lm�nye volt b�tyja hal�la. A gyermekk�nt elt�vozott Gerard alakja Jack valamennyi reg�ny�ben felbukkan. Minden esetben � a tisztas�g, a sz�ps�g, az angyalis�g megtestes�t�je; � a jin-jang szimb�lum feh�r szelete – Jack �nmag�t �ltal�ban a megelevenedett fekete szeletnek l�tta.
Sok�ig tartott, m�g Kerouac r�sz�nta mag�t, hogy meg�rja a legend�ss� nemes�lt, titokzatoss� v�lt Gerard r�vid �let�nek �s f�jdalmas elveszt�s�nek t�rt�net�t, de ennek is elj�tt az ideje.

MYERS, Ben: System Of A Down - Hollywood aluln�zetben

Az 1994-ben alakult Los Angeles-i System Of A Down k�l�nleges egyed a rock n’ roll �llatkertj�ben. A fel�letes szeml�l� sz�m�ra csak egy brut�lis bestia, �m akik k�zelebb mer�szkednek hozz�, l�thatj�k, hogy a zord k�ls� �s a m�g zordabb hang csak a figyelem felkelt�s�re szolg�l, mert ez az „�llat” emellett rendk�v�l intelligens, kifinomult �s �rz�keny is.
Az �rm�ny sz�rmaz�s� tagokb�l �ll� System Of A Down egyike azon kev�s rockzenekarnak, amelyek amellett, hogy egy koncerten az agyunkat is eldobhatjuk t�l�k, bizonyos „�zenetet” is eljuttatnak a hallgat�s�ghoz, s teszik ezt an�lk�l, hogy kellemetlen vagy ciki lenne �ket hallgatni.
B�r �ltal�ban nem szerencs�s a rockzen�t a politik�val �tv�zni – sokan elv�reztek m�r ebben –, a System Of A Down ezt fenn�ll�sa sor�n mindv�gig olyan �szt�n�sen, ugyanakkor olyan fok� intelligenci�val m�velte, hogy nem lehetett nem komolyan venni �ket. Emellett viszont nem estek az �nc�l�s�g csapd�j�ba, �s sosem felejtett�k el, hogy a rock n’ roll alapvet�en a sz�rakoztat�sr�l sz�l.
A brit �js�g�r�, �r� �s k�lt� Ben Myers k�nyve egy rajong� szemsz�g�b�l �s egy rajong� alaposs�g�val taglalja a zenekar t�rt�net�t, amely, mint minden rendes rock n’ roll banda, nagyon m�lyr�l indult, �s a cs�cson hagyta abba – igaz, hivatalosan nem oszlottak f�l, csak felf�ggesztett�k tev�kenys�g�ket.

SEBOLD, Alice: Komfortos mennyorsz�g

MERCURY, Freddie: Freddie Mercury �lete - saj�t szavaival

Mint minden val�ban nagy jelent�s�ggel b�r� m�v�sznek, a Queen ut�nozhatatlan �s halhatatlan �nekes�nek, Freddie Mercurynak az �lete is tele volt ellentmond�sokkal. Legend�san kicsapong� �letet �lt ugyanakkor z�rk�zott volt; a sz�npadon excentrikus, g�tl�stalan rockszt�r, k�zvetlen bar�tai k�r�ben pedig szeretet�hes kisfi�. Vagy kisl�ny. Hangj��rt milli�k rajongtak, holott m�g karrierje cs�cs�n bevallotta: m�r az sem a r�gi. �s csak�gy, mint �let�t, hal�l�nak ok�t is – eg�szen annak bek�vetkezt�ig – tal�lgat�sok �vezt�k. Egyetlenegy dolog volt nyilv�nval� mindenki sz�m�ra: szenved�lyesen szeretette azt, amit csin�lt: a zen�l�st. E k�tetben, melyben mag�r�l mes�l saj�t szavaival, sz�mtalan k�rd�s tiszt�z�dik a XX. sz�zad egyik legnagyobb el�ad�j�val kapcsolatban.

M�LLER, Herta: L�legzethinta

Herta M�ller 1953-ban sz�letett a b�n�ti Niczkyfalv�n, Rom�ni�ban. 1987 �ta Berlinben �l. M�vei�rt sz�mos n�met �s nemzetk�zi d�jjal t�ntett�k ki. 2009-ben Nobel-d�jat kapott.

L�legzethinta c�m� reg�ny�t Oskar Pastior k�s�-dadaista k�lt�vel egy�tt tervezte meg�rni. Pastior a saj�t l�ger�lm�nyeit osztotta meg vele, de 2006-ban bek�vetkezett hal�la v�get vetett a k�z�s munk�nak. Herta M�ller a jegyzetek felhaszn�l�s�val, egyed�l �rta meg a reg�nyt, amely �ri�si visszhangot v�ltott ki haz�j�ban �s k�lf�ld�n. A k�nyv hozz�j�rul annak az �vtizedekig elhallgatott traum�nak a feldolgoz�s�hoz, amelyet a n�met polg�ri lakoss�g �lt �t a m�sodik vil�gh�bor� ut�n.

Leo Auberg nagyszebeni kamaszfi� m�g nem tudja, mit jelent, ha valakit elvisznek az oroszok. Egyet akar csup�n: min�l messzebb utazni a kisv�rosb�l, ahol, �gy t�nik, mindenki az � homoerotikus kalandjait figyeli.
�t �vet t�lt egy kelet-ukrajnai l�ger pokl�ban. Megismeri az �hs�get �s a tetveket, megtanul szenet lap�tolni �s koldulni. Meg�rti a kegyetlens�g �s j�s�g bonyolult egyens�ly�t. �s megtapasztalja a l�gerboldogs�got.
Leo Auberg K�ves Gyuri n�met testv�re a Sorstalans�g ikerk�nyv�ben.
A L�legzethinta a Nobel-d�jas n�met �r�n�, Herta M�ller megr�z�, k�lt�i erej� �s dokumentum-hiteless�g� reg�nye.

CLEVENGER, Craig: A gumiember

A gumiember John Dolan Vincent, a fiatal, tehets�ges okirat-hamis�t� t�rt�nete, aki k�b�t�szeres m�morban b�v�li a sz�mokat. Elhib�zott �ngy�gy�t�si k�s�rletei, hogy lek�zdje s�lyos migr�nj�t, elmegy�gyint�zetbe juttatj�k, ahol pszichi�triai diagn�zisra v�rakozik – ugyanis nem el�sz�r ker�l az akaratlan �ngyilkoss�g hat�r�ra. Tudja, ha m�sodszor jutna vissza ugyanazzal a t�nettel ugyanoda, �nvesz�lyess�g miatt z�rt oszt�ly v�rna r�. �gy azt�n egy-egy k�rh�zi kezel�st k�vet�en hasznos�tja „gumiemberi” k�pess�geit – �j m�ltat, �j identit�st tal�l ki, �s �j �letet gy�rt mag�nak.
Ez�ttal azonban a kock�zat sokkal nagyobb: Johnt �s bar�tn�j�t, Kear�t alvil�gi gengszterek fenyegetik (akik hamis okiratforr�suk elveszt�se miatt d�h�ngenek), �s a gumiember fikt�v szem�lye a sz�thull�s perem�re ker�l. Johnnak szembe kell n�znie a r�miszt� pszichi�terrel, �s csak bl�ffel tudja kiv�gnia mag�t, miel�tt les�jt r� a biztos v�gzet.
John Dolan Vincent vil�g�ban az igazs�g nem szabadul�st hoz, hanem r�cs m�g� juttat – vagy �l.

Craig Clevenger a Texas �llambeli Dallasban sz�letett, �s D�l-Kaliforni�ban nevelkedett, ahol irodalmat tanult a Kaliforniai �llami Egyetemen, Long Beachen. Nagy utaz�, �lt Dublinban �s Londonban is. Ki�br�ndulva, visszavonult a cs�cstechnol�gia-ipart�l, hogy �r�i p�ly�ra l�pjen. Els� reg�nye, A gumiember hatalmas visszhangot v�ltott ki kritikusokb�l �s olvas�kb�l egyar�nt. Jelenleg Santa Barbar�n �l, �s m�sodik reg�ny�n dolgozik.

PHILLIPS, Marie: Csintalan istenek

A g�r�g mitol�gi�b�l ismert istenek, Aphrodit�, Apoll�n, Ar�sz, Artemisz... – �s m�g csak az A bet�n�l tartunk –, ma is �lnek: Londonban. Ez, ugye, az�rt egy-k�t dolgot megmagyar�z? Van egy kis h�zuk, melynek �llapot�r�l nem sok j�t mondhatunk: l�nyeg�ben az �sszed�l�s k�sz�b�n �ll. M�g szerencse, hogy �telre nem kell k�lteni�k, Dion�szosz bora pedig mit sem vesz�tett hajdani min�s�g�b�l. T�rsas�gnak ott van a t�bbi isten, nem csoda h�t, ha lassan egym�s agy�ra mennek. A haland�k sem dobj�k fel �ket: Apoll�nt nem h�vja vissza az �gyn�ke, �s Aphrodit� szextelefon-kuncsaftjai sem �ppen a legrokonszenvesebb figur�k.
Alice �s Neil is Londonban �li csendes �s t�relmes �let�t. Hogy f�l�nk, szem�rmes bar�ts�gukb�l valaha szerelem legyen, ahhoz bizony isteni beavatkoz�sra lenne sz�ks�g, �m az ol�mposzi istenek nem igaz�n seg�t�k�szs�g�kr�l h�resek, hiszen lek�tik �ket saj�t konfliktusaik, a bossz��ll�s, melyet �jabb bossz��ll�s k�vet. �gy megy ez m�r �vezredek �ta, nek�nk, haland�knak azonban terveink megval�s�t�s�hoz nem �llnak rendelkez�s�nkre �vezredek. Szerencs�re (?) felgyorsulnak az esem�nyek...
A Csintalan isteneket, a fiatal angol �r�n�, Marie Phillips els� reg�ny�t m�ris sz�mos nyelvre leford�tott�k. El�zetes mitol�giai ismeretek n�lk�l is fogyaszthat� csemege, de szinte biztos, hogy az olvas� tud�sa e t�ren is gazdagodik, miut�n v�gigkacagta a b�jos t�rt�netet.

AMBROSE, Hugh: The Pacific - A h�s alakulat

HUGH AMBROSE neves t�rt�n�sz �s A b�ke �ra c�m� dokumentumfilm egyik szak�rt�je, melynek �gyvezet� producere Steven Spielberg �s Stephen Ambrose. K�zrem�k�d�tt apja k�nyveinek meg�r�s�ban, s az HBO The Pacific – A h�s alakulat c�m� minisorozat�nak t�rt�n�sz-szak�rt�je. Ambrose egyben a Nemzeti M�sodik Vil�gh�bor�s M�zeum egykori aleln�ke is, aki t�r�kat vezetett Eur�pa �s a csendes-�ce�ni t�rs�g csatatereire. A Montana �llambeli Helen�ban �l.

A The Pacific – A h�s alakulat az HBO minisorozata, mely a Playtone �s a DreamWorks produkci�j�ban k�sz�lt. Az �gyvezet� producerek Tom Hanks, Steven Spielberg �s Gary Goetzman. Ugyanez a csapat k�sz�tette az Emmy- �s Golden Globe-d�jas HBO-minisorozatot, az Elit alakulatot. A t�zr�szes sorozat epikus �vben tekinti �t h�rom amerikai tenger�szgyalogos – Robert Leckie (James Badge Dale), Eugene Sledge (Joe Mazzello) �s John Basilone (Jon Seda) – �sszefon�d� sors�t. A h�tteret a Csendes-�ce�n t�gas, de most kor�ntsem csendes horizontja adja a m�sodik vil�gh�bor�ban. A The Pacific a jap�nokkal v�vott els�, guadalcanali csat�t�l sz�vi a cselekm�ny sz�lait, s k�veti nyomon a kiszemelt tenger�szgyalogosok �s bajt�rsaik k�zdelmeit. Ezut�n a Gloucester-fok dzsungele, Peleliu korall-er�dje, majd Ivo Dzsima �s Okinava v�res homokja k�vetkezik, legv�g�l pedig a diadalmas hazat�r�s a b�kek�t�s ut�n, ami azonban nem mindenkinek hoz b�k�t. A The Pacificet 2010 m�rcius�t�l kezdi sug�rozni az HBO.

GROENING, Matt: Simpson csal�d - Simpsor�ma

Tal�n a feje tetej�re �llt a vil�g?
Flanders bankot rabol. Bartnak �pk�zl�b �tlete t�mad. Jimbo nekil�t fizik�t �s k�mi�t magolni. Hom�r �l�be milli�rdokat �r� �r�ks�g hullik. �s m�g tov�bbi k�ptelens�gek t�rt�nnek a Simpson csal�d kalandjait bemutat� k�preg�nysorozat harmadik k�tet�ben, mely nem fog csal�d�st okozni se kicsinek, se k�zepesnek, se nagynak.
�lj h�t fel a var�zssz�nyegre, �s figyeld, ahogy felt�rul alattad a Simpsonpanor�ma, m�s sz�val Simpsor�ma…
K�tet�nk a Simpsons Comics 11–14. sz�mait adja k�zre.

McIVER, Joel: Metallica

Mint minden zenekart, amely valaha vil�gsikert �rt el, a Metallic�t is az tette naggy�, hogy nem hallgatott sem a rajong�kra, sem a lemezelad�si mutat�kra, csak arra, hogy a tagok mit szeretn�nek csin�lni. Ha nem �gy lett volna, a Metallica ma egy sz�nalmas, �nism�tl� thrash metal zenekar lenne, �gy viszont a vil�g legnagyobb metalzenekara lett. Ak�rcsak nagynev� p�lyat�rsaikat, a Metallica tagjait is sz�mos trag�dia �rte, annyi metamorf�zison mentek �t karrierj�k sor�n, mint sz�z lepke, �s mindig talpra �lltak.
Ma, 29 �vvel a megalakul�suk ut�n �gy t�nik, hogy az er� kontra er�szak meccsb�l eset�kben az er� ker�lt ki gy�ztesen, mert �jra �s �jra szembe tudtak n�zni �nmagukkal, �s b�rmit beismertek, m�g akkor is, ha milli�k �rtetlenkedtek minden egyes l�p�s�k ut�n.

McIVER, Joel: Slayer

Amikor m�r �gy t�nt, a vil�g �r�kre a diszk�zene mocsar�ba s�llyed, a Los Angelesben, valamint a San Francisco k�rny�k�n megalakul� band�knak k�sz�nhet�en a ’80-as �vek elej�n kialakult a heavy metal egy �jszer� form�ja, amelyben a power metal, a black metal, valamint a hardcore punk agressz�vabb form�i �s jellemz�i elegyedtek. A zene gyors volt �s kegyetlen, a bonyolult git�r-riffek pengek�nt has�tottak, a muzsikusok hal�los precizit�ssal j�tszottak, az �nek durva �s minden l�r�t�l mentes volt, az �ltal�ban nem t�l hossz� dalokon bel�l pedig t�bb temp�v�lt�sra is sor ker�lhetett. A dalsz�vegekben el�t�rbe ker�ltek az agressz�v, v�res t�m�k (h�bor�, mag�ny, �r�let, gyilkoss�g, �ngyilkoss�g), a romantika �s humor szinte teljes m�rt�kben hi�nyzott bel�l�k.
Az �j, k�s�bb thrashnek nevezett ir�nyzat sokak szerint akkor sz�letett meg, amikor megalakultak a „nagy n�gyes”-t alkot� csapatok: a Metallica, a Megadeth, az Anthrax �s persze k�nyv�nk f�szerepl�je, a Slayer, amely mindv�gig, �s az�ta is h� maradt a m�faj eredeti st�lusjegyeihez.

WELSH, Irvine: Trainspotting

„V�laszd az �letet. V�laszd a jelz�loghitelt, v�laszd a mos�g�pet, v�laszd az aut�t, v�laszd a fotelt, amib�l k�nyelmesen n�zheted azokat az agysorvaszt�, l�lek�l� vet�lked�ket, mik�zben szem�t kaj�t t�msz a pof�dba. V�laszd azt, hogy elevenen elrohadsz, azt, hogy �regs�gedre egy otthonban pis�lsz �s szarsz magad al�, azt, hogy csak egy kurva nagy, sz�gyellnival� terhet jelentesz azoknak az �nz�, elbaszott k�lyk�knek, akiket a vil�gra hozt�l. V�laszd az �letet.
H�t, �n azt v�lasztom, hogy nem az �letet v�lasztom. Ha a sok fasz ezt nem k�pes elfogadni, az kurv�ra az � bajuk. Ahogy Harry Lauder mondja, �n sz�pen elmegyek eg�szen az �t v�g�gig…”

Irvine Welsh a reg�ny�ben meg�r�k�tett Leithben, Edinburgh kik�t�i v�rosr�sz�ben sz�letett. A Trainspottinggal val�s�ggal berobbant az irodalmi k�ztudatba 1993-ban. �ll�t�sa szerint maga is megj�rta az alkohol �s a drogok pokl�t, de k�s�bb kider�lt, hogy nyilatkozatainak egy r�sze csup�n k�d�s�t�s, m�tosz�p�t�s, val�j�ban kev�sb� botr�nyos �letet �lt. 2002-ben Porn� c�mmel jelent meg a reg�ny folytat�sa, �s a pletyk�k szerint �jabb k�tet k�sz�l, ez�ttal Renton�k el��let�r�l, a Trainspotting el�tti id�kr�l.
A reg�nyb�l az az�ta Oscar-d�jass� lett Danny Boyle k�sz�tett filmet, mely bemutat�s�t k�vet�en r�vid id�n bel�l ugyancsak kultuszm�v� l�pett el�.

KING, Stephen: Set�t Torony - A harcos sz�let�se

Roland Deschain vil�ga – A Set�t Torony vil�ga – harminc �ve nem hagyja nyugodni Stephen Kinget. A h�tk�tetes reg�nyfolyam ut�n a szerz� a k�preg�ny leny�g�z� birodalm�ba kalauzolja az olvas�t, hogy alkot�t�rsai seg�ts�g�vel szemet gy�ny�rk�dtet�en sz�p, rajzolt lapokon eleven�tse meg az epikus t�rt�netet s annak szerepl�it. A k�preg�ny id�rendben haladva t�rja el�nk Bels�-Vil�g legend�j�t s az ifj� Harcos f�rfiv� �r�s�t az els� k�ldet�s izgalm�n s az igaz szerelem szenved�ly�n kereszt�l. Jae Lee �s Richard Isanove l�tom�sszer� rajzain, �s a Robin Furth k�zrem�k�d�s�vel, Peter David �ltal k�preg�nyre �t�rt t�rt�netben egyedi �s lehengerl� m�don elevenednek meg Stephen King kreat�v l�tom�sai. Legy�nk h�t tan�i a Harcos sz�let�s�nek, �s ismerj�k meg, hogyan vette kezdet�t Roland Deschain id�tlen kalandjainak sora! Hossz� napokat �s kellemes �jszak�kat!

MIGNOLA, Mike, BYRNE, John,: HELLBOY 1. - A puszt�t�s magja

A Hellboy az ut�bbi id�k egyik legjobb k�preg�nysorozata, Mike Mignola pedig az egyik legeredetibb alkot�, akinek a m�ve egyszerre s�t�t �s nyomaszt�, leny�g�z� �s mag�val ragad�, szatirikus �s mulats�gos.
A t�rt�net f�h�se Hellboy, vagyis Pokolfajzat, a vil�g legnagyobb paranorm�lis nyomoz�ja, akit a m�sodik vil�gh�bor� v�ge fel� egy n�ci szolg�latba �llt rejt�lyes var�zsl� id�z meg erre a vil�gra. Sok-sok �vvel k�s�bb az id�k�zben felcseperedett „�rd�gfi�ka” egy nyomoz�s sor�n szembes�l eredett�rt�net�vel, valamint azzal, hogy a „m�gus” elj�tt �rte, hogy f�ld�nt�li erej�t saj�t szolg�lat�ba �ll�tsa.

„A Hellboy igazi m�alkot�s – eredeti, izgalmas, innovat�v, a megh�kkent� sz�nkezel�s pedig csak er�s�ti a hat�st. A Hellboy kreat�v, a saj�t jog�n �j m�v�szetet teremt� m�, a m�nak c�mezve �s a m�ra hangolva.
�s mindemellett pokoli j� olvasm�ny!”

Robert Bloch el�szav�b�l

BROWN, Jake, KILMISTER, Lemmy,: Mot�rhead (a st�di�ban)

„A Metallica – hogy csak egy zenekart eml�ts�nk –, nem l�tezne a Mot�rhead n�lk�l.”

Rolling Stone magazin

A Mot�rhead a ’70-es �vek v�g�n, a ’80-as �vek elej�n a heavy rock �s a punkzene elemeit �tv�zve lerakta a speed metal alapjait, amelyre a k�s�bbiekben olyan zenekarok �p�tkezhettek, mint a Slayer, a Metallica, a Megadeth �s m�g sokan m�sok. Legal�bbis �gy tartja a zen�j�ket ismer�k t�bora: zen�szek, zenei �js�g�r�k �s rajong�k. Ezzel szemben Lemmynek, a banda lelk�nek �s m�ra egyetlen alap�t� tagj�nak a k�vetkez� az �ll�spontja: „�n rock ’n’ roll, nem pedig heavy metal albumokat k�sz�tek, egy rock ’n’ roll zenekar tagja vagyok.” Nem is olyan meglep� ez egy olyan ember sz�j�b�l, aki sosem adott m�sok v�lem�ny�re, �s sosem hagyta mag�t befoly�solni.
A Mot�rhead k�zel negyven �ve akt�v �s meghat�roz� k�pvisel�je a rockzene vil�g�nak. Az � t�rt�net�ket mutatja be ez a k�tet az eddig megjelent tizenkilenc st�di�albumuk elk�sz�t�s�n kereszt�l, amelyben nemcsak a banda tagjai, de a lemezek elk�sz�t�s�ben k�zrem�k�d� hangm�rn�k�k �s producerek is megsz�lalnak. Ebb�l ad�d�an rengeteg eddig nem ismert, de a zenekar hangz�s�t meghat�roz� technikai r�szletre der�l f�ny, illetve arra, hogy a szakemberek sz�m�ra mit jelent egy�tt dolgozni egy brut�lisan hangos �s gyors zen�t produk�l� band�val, amelynek munkam�dszer�t alapvet�en meghat�rozza az alap�t� �s rocklegenda Lemmy Kilmister megalkuv�st nem t�r� hozz��ll�sa.

„Ha mi a szomsz�dodba k�lt�z�nk, kipusztul a f� a kertedben!”
Lemmy

GAUD�, Laurent: Eldor�d�

Salvatore Piraccinak, az olasz parti �rs�g haj�skapit�ny�nak neh�z d�nt�st kell hoznia: megtagadhatja-e a seg�ts�get az �ltala megmentett asszonyt�l, akit az embercsemp�szek sok m�s illeg�lis bev�ndorl�val egy�tt a sors�ra hagytak a ny�lt tengeren? A d�nt�s az�rt neh�z, mert az asszony a bossz�j�hoz k�ri a kapit�ny seg�ts�g�t – fegyvert szeretne kapni t�le, hogy meg�lhesse azt a f�rfit, aki miatt elvesz�tette a gyermek�t.
Mindek�zben valahol a tenger t�ls� partj�n k�t fiatalember elhagyni k�sz�l haz�j�t. �ti c�ljuk a mes�s gazdags�g� Eldor�d�, azaz Eur�pa. Nem �j �letet akarnak kezdeni: azt rem�lik, hogy ott v�gre majd elkezd�dhet az �let�k. �vr�l �vre ez az �lom k�sztet ezreket �s ezreket arra, hogy �let�ket kock�ztatva megpr�b�ljanak eljutni az �g�ret f�ldj�re. Egy r�sz�knek siker�l is – de milyen �ron?
Piracci kapit�nynak elege van abb�l, hogy neki kell feltart�ztatnia ezeknek az Eur�p�ba igyekv� szerencs�tleneknek a haj�it. Elege van abb�l, hogy � eme nincstelen p�ri�k �lmainak gyilkosa. Hirtelen elhat�roz�st�l vezetve v�s�rol egy kis haj�t, �s elindul oda, ahonnan mindenki m�s menek�lni igyekszik. �gy �rzi, a saj�t szem�vel kell l�tnia azt a f�ldet, amelynek sz�m�z�ttjeit h�sz �ven �t �ld�zte…
A 2006-ban megjelent Eldor�d� a szerz� negyedik reg�nye, melynek meg�r�s�ra n�h�ny, a nemzetk�zi sajt�ban megjelent, az illeg�lis bev�ndorl�kr�l sz�l� cikk �s tud�s�t�s k�sztette Gaud�t. A t�rt�net javar�szt fikt�v, �m n�melyik reg�nybeli jelenet a val�s�gban is megt�rt�nt – s ami m�g ijeszt�bb, tal�n m�g ma is megt�rt�nik.

Kiad�nk a jelen k�tettel ind�tja �tj�ra Laurent Gaud� �letm�sorozat�t. Gaud�, a kort�rs francia irodalom egyik legn�pszer�bb szerz�je 1972-ben sz�letett P�rizsban. A diplomamunk�j�ban a kort�rs sz�nh�z dramaturgi�j�nak saj�toss�gait elemz� Gaud� az egyetem elv�gz�se ut�n maga is dr�m�kat kezd �rni (1999), majd hamarosan reg�ny�r�k�nt is bemutatkozik (2001). M�r els� reg�ny�t is kedvez�en fogadj�k az olvas�k �s a kritikusok, az ut�na k�vetkez�kkel pedig sorra nyeri el a k�l�nb�z� francia irodalmi d�jakat, k�zt�k a K�nyvkeresked�k d�j�t (2003) �s a Franciaorsz�gban a legnagyobb elismer�st jelent� Goncourt-d�jat (2004). Laurent Gaud� reg�nyeit t�bb mint h�sz nyelvre ford�tott�k le, dr�m�it nemcsak haz�j�ban, de t�bb m�s nyugat-eur�pai orsz�gban is bemutatt�k.

HARRIS, Robert: Szellem�r�

Robert Harris lebilincsel�en izgalmas, filmt�mak�nt is felhaszn�lt �j reg�ny�nek elbesz�l�je egy szellem�r�, aki azzal keresi a kenyer�t, hogy futballist�k, rockszt�rok, h�ress�gek b�r�be b�jva eml�kiratokat �r, hogy azt�n a megb�z�k az elk�sz�lt m�veket saj�t nev�k alatt publik�lhass�k.
A f�h�s „szellemk�nt” most �lete nagy lehet�s�g�vel szembes�l: meg kell �rnia a volt brit minisztereln�k memo�rj�t. �gy ker�l Amerik�ba, a t�len ijeszt�en kihalt Martha’s Vineyard-szigetre, hogy tal�lkozzon a prominens �llamf�rfival.
Nem sok id�be ker�l, hogy felismerje, sz�rny� hib�t k�vetett el. El�dje, McAra, a memo�r kor�bbi szellem�r�ja rejt�lyes m�don v�zbe fulladt, s hal�l�val a volt minisztereln�k alakja is egyre titokzatosabb� v�lik.
Vajon siker�l-e kider�tenie a szellem�r�nak, hogy mi t�rt�nt a k�d�s m�ltban? Kik �llnak a gyilkoss�gok �s cselsz�v�sek m�g�tt?
Ebben az intelligens irodalmi-politikai thrillerben minden benne van, ami egy borzongat� krimihez elengedhetetlen: gyilkoss�g, rejt�ly �s a nem v�rt, brili�ns v�gkifejlet.

Robert Harris sz�mos vil�gh�r� reg�ny �r�ja, k�nyveit harminch�t nyelvre ford�tott�k le.
A cambridge-i diploma megszerz�se ut�n riporterk�nt dolgozott a BBC Panoram�n�l �s a Newsnightn�l. K�s�bb politikai szerkeszt� lett az Observern�l �s cikk�r� a Sunday Times-n�l valamint a Daily Telegraph-n�l.
Ahogy j� n�h�ny k�nyv�b�l (A harmadik birodalom, Enigma, Arkangyal), �gy A szellem�r�b�l is mozifilm k�sz�lt, amelyet Magyarorsz�gon 2010 nyar�n mutatnak be a mozikban.

�KVORECK�, Josef: H�tk�znapi �letek

Egy k�l�n�s sz�vet�, saj�tos m�faj� k�nyvet tart kez�ben az olvas�: a h�bor� ut�ni cseh irodalom kiemelked� �rdem� mindenese, vitathatatlan tehets�ge, Josef �kvoreck� l�tom�sszer� visszatekint�s�t serd�l� �s feln�tt kora apr�-csepr� vagy �ppen vil�grenget� esem�nyeire. A m�lt egykori gimn�ziumi oszt�lya, a hajdani egy csapat, egy banda tagjainak sors�ban �led �jj�, a XX. sz�zad k�t embertelen rendszer�nek, a fasizmusnak �s a kommunizmusnak balj�s, komor d�szletei k�z�tt, amelyeket azonban k�l�n�s, megkap� f�nnyel ragyog be a nosztalgi�val megid�zett ifj�s�g.
�kvoreck� k�t oszt�lytal�lkoz� kulissz�i m�g� enged bepillant�st, amelyeket harminc �v v�laszt el egym�st�l, �s ahol a t�rt�nelem �s az egy�ni sorsok v�ratlan, groteszk, hol komikus, hol tragikus kaleidoszk�pja t�rul el�nk. Az oszt�lyt�rsak, tan�rok mind-mind a h�nyatott �kvoreck�-�let�t illusztr�l�i, id�nk�nt elbesz�l�i. Azt p�ld�zz�k, hogyan lesznek a h�tk�znapi emberekb�l h�s�k, vagy ellenkez�leg, antih�s�k… az �letben �s az irodalomban.

Ez a k�nyv lez�r�sa a �kvoreck�-pr�za f� csap�s�nak: a Dannyr�l sz�l� t�rt�neteknek, amelyek sora az �tvenes �vek v�g�n, a h�res (a rendszer sz�m�ra h�rhedt) Gy�v�k c�m� reg�nnyel kezd�d�tt. Ezzel a t�rt�nettel �s h�s�vel �kvoreck� �r�k�s helyjegyet v�ltott a cseh irodalom panteonj�ba. Hrabal �s Kundera sz�vegei mellett n�lunk is ez a m� tette m�lt�n elismertt� haz�ja h�bor� ut�ni pr�z�j�t.
A H�tk�znapi �letekben Danny mintha b�cs�zna. Nem k�sz�t „lelt�rt”, nem �t�lkezik, csak mes�l. Sz�nesen, �lvezetesen, humorral, �nir�ni�val, de t�rgyilagosan �s t�vols�gtart�an.
�kvoreck� �letp�ly�ja egybeforrt az irodalom �s a szabads�g szolg�lat�val. Am�g haz�j�ban alkothatott, a kor kereteit feszegette (�s sz�t is fesz�tette) nemcsak az igazs�g keres�s�vel, de kimond�s�val is. Emigr�ci�ba k�nyszer�lve a szabad cseh gondolkod�s szolg�lat�ba �llt, l�trehozta �s m�k�dtette a hetvenes-nyolcvanas �vek legfontosabb cseh k�nyvkiad�j�t, a Sixty-Eight Publisherst, ahol sz�z�val jelentek meg az �haz�ban betiltott m�vek.

ADIGA, Aravind: A Feh�r Tigris

E reg�ny h�se gyilkos, aki nem nyeri el m�lt� b�ntet�s�t. S�t �pp e gyilkoss�gnak k�sz�nhet�en lesz szerencs�tlen sorsra sz�letett senkib�l sikeres v�llalkoz�v� napjaink indiai t�rsadalm�ban. Gyilkos, aki egy�bk�nt egy �llatot sem tudna meg�lni. �ldozata pedig gazd�ja, aki szint�n olyannyira nem szereti a kegyetlenked�st, hogy maga is veget�ri�nus, �s szolg�j�val is j�l b�nik. Akkor h�t mi�rt �lik meg? P�nz�rt.
Ez a reg�ny nem tanmese, m�g csak nem is b�n�gyi t�rt�net, mindkett�n�l j�val t�bb. Modern lev�lreg�ny, amely egy laptopon �r�dik. Nem igaz�n fontos, hogy kihez – egy�bk�nt a K�nai N�pk�zt�rsas�g minisztereln�k�hez –, sokkal l�nyegesebb enn�l, hogy kihaszn�lja a m�faj k�n�lta lehet�s�geket. Tulajdonk�pp egy rendk�v�l provokat�v, k�m�letlen hangon megsz�lal�, k�rnyezet�nek mor�lis hagyom�nyait semmibe vev� l�rai monol�got olvashatunk, mely egyben szinte szociografikus �br�zol�sa is az �vezred els� �vtized�be l�p� Indi�nak. Ahol a minden halad�st b�kly�ba k�t�, �vezredes hagyom�ny egy�tt �l a modern technol�gia �ltal felforgatott, ugyanakkor velej�ig korrupt politikai rendszer mindennapi gyakorlat�val.
Az Indi�ban sz�letett, majd Ausztr�li�ban, Amerik�ban �s Angli�ban is tanulm�nyokat folytat�, ma Mumb��ban �l� szerz� j�l ismeri a nyugati embert�pus naiv szem�letm�dj�t, mely gyakran a „megvil�gosod�st keresve”, m�g mindig a hatvanas �vek v�gi hippi idealizmus�nak egyfajta szellemi �r�k�sek�nt l�togat el Indi�ba: a provokat�v hangnem els�sorban nekik (nek�nk) sz�l, �s k�sztet r� benn�nket, hogy �jragondoljuk Indi�val kapcsolatos, k�zhelyes elk�pzel�seinket.

ALLEN, Woody: Annie Hall

ALVY: Tudod, �n nagyon pesszimist�n szeml�lem az �letet… Az �let dolgait k�t csoportba sorolom: vannak a rettenetes �s a nyomor�s�gos dolgok… M�r gyerekkoromban is mindig rosszul v�lasztottam n�t magamnak. Szerintem igaz�b�l ez a baj velem. P�ld�ul amikor any�m elvitt megn�zni a H�feh�rk�t, az �sszes t�bbi gyerek H�feh�rk�be lett szerelmes. �n viszont r�gt�n belez�gtam a gonosz mostoh�ba.
ANNIE: Alvy, te k�ptelen vagy �lvezni az �letet, tudod? Neked New York az �leted, semmi t�bb. Pont olyan is vagy. Mint egy mag�nyos sziget.
ALVY: �n csak �gy… csak akkor tudok �r�lni valaminek, ha mindenki m�s is �r�l neki. Tudod j�l… Ha megtudom, hogy egy ember �hezik valahol, az nekem eg�sz est�re betesz… Na most akkor hozz�m j�ssz vagy nem?

A 75 �ves Woody Allen sz�mos kritikus szerint minden id�k egyik legnagyobb rendez�je. Az egykori partnere, Mia Farrow �ltal ind�tott gyermekmegront�si perben d�nt�st hoz� b�r� szerint „�ntelt, ellens�ges, �t�l�k�pess�ge hi�nyos”. A fia �gy nyilatkozott r�la: „Az ap�m elvette a n�v�remet. �gy most a fia is vagyok, meg a s�gora is. Ez �ri�si erk�lcsi kih�g�s.” Olyan filmeket k�sz�nhet�nk neki, mint p�ld�ul a J�tszd �jra, Sam!, a Manhattan, a Hannah �s n�v�rei vagy a Hatalmas Aphrodit�.

M�LLER, Herta: A r�ka volt a vad�sz

A 2009-ben irodalmi Nobel-d�jjal kit�ntetett Herta M�ller fiatalon szembes�lt a Ceau�escu-rezsim elnyom�s�val. Mivel nem volt hajland� a Securitate �gyn�kek�nt dolgozni, �ll�s�b�l elbocs�tott�k, a titkosszolg�lat folyamatosan zaklatta. M�r els� m�veiben kem�nyen b�r�lta a diktat�r�t, Rom�ni�ban nem is publik�lhatott, k�nyvei cenz�r�zatlan form�ban csak N�metorsz�gban jelenhettek meg, miut�n 1987-ben Berlinbe emigr�lt, ahol az�ta is �l.

A r�ka volt a vad�sz c�m� reg�ny a Ceau�escu-diktat�ra utols� h�napjainak kr�nik�ja, �s Temesv�ron j�tsz�dik. M�gis att�l megrend�t� igaz�n, hogy a t�rt�netet v�gigolvasva tudatosul benn�nk: ami a rendszerv�lt�s el�tt a szovjet blokk orsz�gaiban megt�rt�nhetett, az a vil�g b�rmely szeglet�ben �jra visszat�rhet. A mag a gonosz term�keny talaj�b�l egy sz�p napon ism�t sz�rba sz�kkenhet, mert az emberek nem v�ltoznak, mert megvan a fogad�k�szs�g, mert az emberek a fenyegetetts�g �rny�k�ban, ha kell, mindig �s mindenhol megv�s�rolhat�k, mert k�szen �llnak, hogy el�rulj�k egym�st �s �nmagukat.

LETTNER Krisztina (szerk.), HORV�TH Bence (szerk.), TAK�CS M. J�zsef (szerk.),: A Kal�ka (els�) 40 �ve

A k�nyv els� r�sz�ben Krizs� Szilvia interj�i olvashat�k a mai �s valaha volt Kal�ka tagokkal, akik mes�lnek sz�pr�l-j�r�l, de nem csak a sz�pre eml�keznek. (Gryllus D�niel, Radv�nyi Bal�zs, Gryllus Vilmos, Becze G�bor, Mik� Istv�n, Huzella P�ter, Dabasi P�ter, Veress Panka, Jorgosz Tzortzoglou, Kobzos Kiss Tam�s, Major G�bor).
Kronol�gia r�gi �s kev�sb� r�gi plak�tokkal, diszkogr�fia.
A m�sodik r�szben a negyvenedik �v jelent�sebb esem�nyei - erd�lyi turn� K�ny�di S�ndorral, Kal�ka 40 a Marczib�nyi t�ren, Jubileumi koncert a M�v�szetek Palot�j�ban, Csillagzene, Meglepet�skoncert 2009. december 27-�n, az ott fell�p� m�v�szek gondolataival az egy�ttesr�l.
Mindez �sszesen 380 arch�v fekete-feh�r �s sz�nes fot�val illusztr�lva.
Az el�sz�t �rta Lackfi J�nos k�lt�.
Az albumhoz aj�nd�k a Meglepet�skoncertr�l k�sz�lt 180 perces dvd, melyen �jra felelevenednek az �v v�gi felejthetetlen este meghat� �s vid�m pillanatai.

SCH�FFER Erzs�bet: Pipacsvir�gom - T�rt�netek �tk�zben, 3. kiad�s

Csak akkor jajdult f�l ijedten, alig hallhat�an – k�rem ne! –, amikor az �reg h�lgy lehajtott fejjel, sz�p lassan gombolni kezdte a bl�z�t…

A k�tetben szerepl� t�rt�netek z�me nem most l�t napvil�got el�sz�r. Legt�bbj�k m�r megjelent a N�k Lapj�ban. Van ott egy �tk�zben nevet visel� rovat, melynek szerz�je alkalomr�l alkalomra belekeveredik valamibe. Megl�t valakit, r�n�z egy brosst�re, havat lap�tol, elmegy egy �rver�sre. T�ncol, babot fejt, egy kisl�nyt figyel. Nem esik meg semmi rendk�v�li. Akkor m�gis mi t�rt�nik?
A kiad� �gy gondolta, Sch�ffer Erzs�bet tal�lkoz�sait �rdemes �sszegy�jteni. �gy sz�letett meg ez a k�nyv.

„Olvastam �nfeledten, mint a di�kkori, boldog vak�ci�kon. Szakmai �rtalomk�nt ugyan f�lr�mlett az emberben, hogy most egy k�l�n�s m�faj� k�nyvet olvas, mely �tv�zi a magyar t�rca�r�s hagyom�nyait a riport pontoss�g�val �s a novella szigor� kompoz�ci�j�val, hogy az �js�g�r�s m�soknak oly elviselhetetlen ny�ge, a k�t�tt terjedelem nem akad�lya a remekl�snek, de ez egy�ltal�n nem l�nyeges. Az a fontos, hogy a k�nyvben �tit�rsra tal�l, bar�tra. Hogy lassan-lassan meg�rti a pipacs finoms�g�t. Hogy az �t, amir�l az �r� besz�l, nem a budai h�df�t�l a pestiig, nem az egyik �llom�st�l a m�sikig tart, sokkal hosszabb �tr�l van benne sz�, a l�lekt�l l�lekig tart�r�l...”

L�z�r Ervin

BUJDOS� Istv�n: Hal a v�zben

Az �let csoda. Minden pillanata var�zslat. A vall�sok, filoz�fi�k �s az egy helyben topog� elm�letek labirintus�ban sz�ntelen�l zajlik a kozmikus b�j�cska.
Az �let elb�jt. Mi pedig becsukott szemmel keress�k minden�tt: a munk�nkban, a bar�ti �sszej�veteleken orrv�rz�sig ism�telt vit�kban, bev�s�rl�k�zpontok akci�s term�keinek tenger�ben, vagy otthon, f�radtan bandukolva valahol a konyha, a t�v� �s az �gy k�z�tt.
Az �let elb�jt. N�ha m�gis megpillantjuk. Egy patak felett �t�vel� h�don, egy j�tsz�t�ri h�zik�ban, ahova az es� el�l b�junk, a szob�nkban a sz�nyegen fekve, amikor v�gtelennek t�n� percekig b�muljuk a csill�rt, vagy egy �t menti fogad� parkol�j�ban, amikor egy hosszabb �ton megpihen�nk – t�vol a civiliz�ci� sz�nni nem akar� zaj�t�l.
Az �let elb�jt. Az �let bel�nk b�jt.

A Hal a v�zben mes�l�je egy egy�ves kisl�ny, aki gyermeki �rtatlans�ggal, finoman, m�gis k�m�letlen logik�val mutat r� a keleti filoz�fia fel� tapogat�z�, �tkeres� �desapja gondolkod�s�ban �s meggy�z�d�seiben rejl� ellentmond�sokra, �s t�rja fel el�tte az �let csod�j�t a maga egyszer�s�g�ben. A sorok k�z�tt olyan filoz�fusok �s spiritu�lis tan�t�k k�sz�nnek vissza, mint Nietzsche, Osho vagy Alan Watts, de ami sokkal fontosabb: e gondolatok m�g�tt egy-egy pillanatra halv�nyan felsejlik az is, ami szavakkal el nem mondhat�.
Ez a finom humorral �tsz�tt, filozofikus m� nem gyermeknevel�si �tmutat�, de minden sz�l� tal�lhat benne v�laszokat olyan k�rd�sekre, amelyeket tal�n m�g soha nem is tett fel mag�nak. Seg�ts�g�re lehet azoknak is, akik mostan�ban teszik meg els� bizonytalan l�p�seiket az �nismeret f�jdalmas, de a vil�gon mindenn�l izgalmasabb, var�zslatos �sv�ny�n.

Bujdos� Istv�n szint�n sok helyen kereste m�r az �letet. Az ut�bbi h�sz �vben volt diszn�p�sztor, vattacukor�rus, bolti seg�dmunk�s, kocsm�ros, egyetemi tan�rseg�d, nyelvtan�r, tolm�cs, m�szaki szakford�t�, m�ford�t�, rendszergazda �s irodavezet�.
P�csett �l feles�g�vel �s kisl�ny�val – e k�nyv „h�sn�j�vel” –, Regin�val.

OSBOURNE, Ozzy: �n, Ozzy

„K�rdezgetik t�lem az emberek, hogyan lehet az, hogy m�g mindig �lek, �s �n nem tudok mit mondani. Ha gyerekkoromban oda�ll�t valaki egy fal mell� a t�bbi utcab�li k�ly�kkel egy�tt, �s megk�rdezi, hogy ki �l majd m�g 2009-ben is, kinek lesz �t gyereke �s n�gy unok�ja, meg h�za Buckinghamshire-ben �s Kaliforni�ban, nem tettem volna egy kibaszott fityinget sem magamra. De itt vagyok, �s k�szen �llok, hogy most el�sz�r a saj�t szavaimmal mondjam el a t�rt�netemet.
�letem minden egyes napja esem�ny volt. Harminc �ven �t hal�los d�zisokban nyomtam a pi�t �s a drogokat. T�l�ltem egy rep�l�szerencs�tlens�get, �ngyilkos t�ladagol�sokat, nemi �ton terjed� betegs�geket. V�doltak gyilkoss�gi k�s�rlettel. Azt�n majdnem meghaltam, amikor a kvadomon �lve �ttel belehajtottam egy g�d�rbe a kertemben.
Egy csom� minden nem lesz sz�p ebben a sztoriban. Mindig is vonzott a s�t�t oldal, �s csin�ltam n�h�ny cs�nya dolgot. De nem �n vagyok az �rd�g. �n csak John Osbourne vagyok: egy munk�sgyerek Astonb�l, aki felmondott a gy�rban, �s elindult, hogy j�l �rezze mag�t.”
Ozzy Osbourne 1948-ban sz�letett Birminghamben. T�bb mint 100 milli� lemezt adott el a Black Sabbath tagjak�nt �s d�jnyertes sz�l�el�ad�k�nt. �t gyermeke van, feles�g�vel, Sharonnal Kaliforni�ban �s Buckinghamshire-ben �lnek.

www.ozzy.com