Szoba kilátással

E. M. Forster gazdag életművet hagyott az utókorra. Végigélte csaknem a teljes 20. századot, hat regényt írt, többkötetnyi novellát, útirajzot, librettót és forgatókönyvet. Ismert és sikeres rádiós előadó is volt, de a cambridge-i Trinity College-ban is tartott előadássorozatot; ebből állt össze később A regény aspektusai című irodalomelméleti munkája. Cambridge nemcsak szellemi értelemben, hanem a valóságban is az otthona volt, ennek köszönhető művészi, intellektuális és szexuális emancipációja. Egyetemi tanulmányai táplálták vonzódását az ókori görög és római kultúra iránt. Másik fontos élettapasztalata és kötődése India: az 1920-as évek elején Dewas maharadzsájának személyi titkáraként dolgozott, isteni élményei inspirálták útirajzai egy részét és az Út Indiába című regényét. Forster írásai több szállal kötődnek a századelő, az Edward-kor regényirodalmához, de szellemi rokonságban állnak a 18. századi elődök, elsősorban Jane Austen és Laurence Sterne műveivel. Később közel került a modernizmushoz, Virginia Woolf és Lytton Strachey köréhez. Regényei és novellái a modern lélekábrázolás mestermunkái, melyekben a társadalmi látszat és valóság, a konvenciók és egyéni vágyak, ambíciók összeütközésének drámája bontakozik ki.



A 20. század elején tisztes turisták népesítik be az Itáliát "felderítő" angolok kedvelt találkozóhelyét, Firenzét. Akárcsak a kor számos vállalkozó szellemű utazója, ők is Itália ege alatt kívánják megtalálni a kedvükre való kilátást vagy műemlékeket vagy múzeumokat, de Forster kedvelt színhelye, Olaszország néhány meglepetésben is részesíti a századforduló szerény, középosztálybeli divatjának hódoló angolokat...

A regény második részében változik a helyszín: Anglia egy dimbes-dombos városkája, azon belül egy tisztes polgári otthon, ám a szereplők, a sors különös szeszélye folytán, szinte azonosak a „kilátás nélküli” firenzei szobák egykori lakóival.

A képet a társadalmi formákat tiszteletben tartó angol úriember árnyalja, aki akarva-akaratlanul elintézi, hogy a tisztes úriház nyugalmas rendje a feje tetejére álljon. A Szoba kilátással a harmadik - és talán a legnépszerűbb - Forster írói pályája első felének "olasz regényei" közül. A történet, amelyben az író szeretetteljes karikatúrával szolgál a konvenciók rabságát voltaképpen élvező vagy onnan éppenséggel kitörni vágyó honfitársairól, a James Ivory által rendezett, Helena Bonham-Carter, Maggie Smith és Daniel Day-Lewis főszereplésével készült filmváltozatban is nagy sikert aratott.

Forster világhírű regénye most új fordításban jelent meg.



Olvasson bele: Részlet