Fülszöveg:
„Fönn az égen bandukolt, kóborolt a Telehold.
S kíváncsi lett módfelett, hogy a Földön mi lehet.
„Közelebbről volna jó látni, milyen is a tó.
Nem fürödtem soha még,
hajnalig jót fürödnék.
Elkötnék egy csónakot,
csónakáznék egy nagyot,
vagy kószálnék boldogan.
(Mindig csak a sugaram
jár a földi utakon.)
Bemásznék egy ablakon:
a fejemre puha ágy
borítaná paplanát.
Nem aludtam soha még –
reggelig szundítanék.
Nálam nélkül valahogy
meglesznek a csillagok.”
Ezt gondolta, s legurult
az égről a Telehold.”
újdonságok 
főoldal 
Kosár tartalma ›› 