„A legtöbb nagyvárosi emberhez hasonlóan Stephent is folyamatosan az a gyanú keserítette, hogy mindenki más sokkal, de sokkal jobban szórakozik nála. Az esti buszokon mindig láthat az ember olyanokat, akik borosüveggel a kezükben utaznak valahová, és Stephennek ilyenkor sikerült meggyőznie magát, hogy ők valami egészen elképesztő helyre igyekeznek: egy fantasztikus buliba, amit egy temzei hajón, egy uszodában vagy egy vasúti téglahíd alatt rendeznek – ahol a vécéfülkéket csakis és kizárólag szex vagy drogozás, illetve a kettő kombinációja céljából veszik igénybe. Ahogy elhaladt az éttermek előtt, szeme megpihent a kézen fogva ücsörgő párokon és az ünnepeltnek nagy hangon boldog születésnapot kívánó, ajándékokat kifelé csomagoló, lelkesen koccintó, csakis számukra érthető vicceken nevetgélő baráti társaságokon. A napi-, heti- és havilapok folyamatosan az arcába röhögtek: micsoda remek dolgokból marad ki, miféle tehetséges, érdekes, vonzó emberekkel ismerkedhetne meg, ha ugye…”