Restelkedve, remegő szívvel nyújtom át a világnak életem, szenvedésem, reményem, vágyam e néhány lapját, mely lelkem legmélyéből fakadt, szabad időm s költői elragadtatásom édes óráiban.
Megállok-e, megállhatok-e majd a kritika szigorú ítélőszéke előtt? Ám legyetek ti, ti érző lelkek, tiszta, gyermeteg kedélyek, ti, velem rokon drága szívek, igen, ti legyetek olvasóim, s szemetek egyetlen szép könnycseppje megvigasztal, begyógyítandja a sebet, mit érzéketlen bírálók hűvös ócsárlása üt rajtam!
Berlin, május 18. Murr (Étudiant en belles lettres)
Az igazi géniusz magabiztos nyugalmával nyújtom át életrajzomat a világnak, hadd tanulja meg belőle: miként válik valaki nagy kandúrrá, hadd ismerje meg teljes nagyságában kiválóságomat, szeressen, becsüljön, tiszteljen, bámuljon s kissé imádjon is. Ha netán akadna oly vakmerő, ki e rendkívüli könyv jeles értékét illetően némi kételyt táplálna, gondolja meg: szellemes, értelmes és éles karmú kandúrral van dolga.
Berlin, május 18. Murr
U.i.
Ej de bosszantó! – Kinyomtatták a szerzőnek azt az előszavát is, amelyet nem szánt a nyilvánosságnak! Mi mást tehetnénk: kérjük a kegyes olvasót, ne rója fel nagyon a tollforgató kandúrnak ezen előszó kissé rátarti hangnemét, és jusson eszébe, hogy az sem igen venné ki magát másként, ha valamely érzékeny szerző egyik-másik bánatos előszavát a szívük mélyén dédelgetett véleményük igazi nyelvére fordítanók!
„Nem a magasabb rendű életből fakadó vágy ez, melyről az a mély költő oly gyönyörűen mondja, hogy örökké tart, mert sohasem teljesül, nem ámít, nem csap be, csak épp be nem teljesül, hogy ki ne haljon belőlünk, nem –
Vad, tébolyult vágy tör fel bennem gyakran valami után, amit szüntelen hajszában keresek saját magamon kívül, pedig a lelkemben rejlik; valami homályos titok ez, a legszentebb megnyugvás édenkertjéről szőtt kusza, rejtélyes álom, nevet még maga az álom sem adhat neki, csak sejtheti, és ez a sejtelem tantaluszi kínokkal gyötör… Csak egyetlenegy fényes angyal van, csak az ő hatalma győz a gonosz démonon. A muzsika szelleme ez, gyakorta bennem is diadalmasan támad fel, s hatalmas hangjától elnémul földi szorongattatásom minden fájdalma.”
újdonságok 
főoldal 
Kosár tartalma ››