Terjedelem: 296 oldal
Ár: 3500 Ft
ISBN-szám: 978-963-266-097-4
Kiadás éve: 2010
Fülszöveg:
„Olyan ez a könyv, hogy minden lapja szétfröccsen minden irányba, távlatok kaleidoszkópja, dallamok, utcai zajok, fingok, zavargások egyvelege, és benne a kereskedelem páncélszekrényajtainak döngése, a fájdalom, a pátosz sikolyai, a csak szenvelgő sikoltások, párzó macskák, fészkükből kivert madarak rikoltása, szerecsendiótól transzba esettek profetikus makogása, reccsenő nyakak és visító mandragórák, orgazmuslihegés, a heroin hajnalnémasága a tikkadó sejtekben, a kairói rádió üvöltése, mint egy dohányárverés, ahol elszabadult a pokol, és a Ramadán fuvolái, melyek úgy legyezik a beteg narkóst, ahogy a piásokra szakosodott, finom markeces kutatja érzékenyen tapogató ujjaival a szürke metróhajnalban a kettéhajtott, zöld hasú ropogást…”
William S. Burroughs (1914–1997) élete regényesebb volt, mint összes írása egybevéve. A Harvardon diplomázott. Bécsi gőzfürdőkben fiúkat csípett föl. Jugoszláviában házasodott. Mexikóvárosban véletlenül lelőtte az élettársát. Yagé után kutatott Dél-Amerikában. Marokkóban hónapokig lakott egy férfibordélyban. Párizsban elítélték ópiumcsempészésért. Látható a Beatles egyik lemezborítóján. Neki tulajdonítják a „heavy metal” zenei címke kiötlését.
A regénye nyomán készült kultuszfilmet David Cronenberg forgatta 1991-ben.
„…volt csótányirtó Chicagóban, csapos New Yorkban, törvényszéki kézbesítő Newarkban. Párizsban kávéházi asztala mellől figyelte a mogorva franciákat, Athénban ouzóját szopogatva állapította meg, hogy a görög a világ legramatyabb fajtája. Isztambulban ópiumszívók és szőnyegárusok között kereste a sarkalatos igazságot. Angol szállodákban Spenglert és Marquis de Sade-ot olvasott, Chicagóban eltervezte, hogy kirabolja az egyik gőzfürdő pénztárát, de egy kupica felett elspekulált két értékes percet, és végül menekülnie kellett kétdolláros zsákmányával.”
William Lee, a szerző alteregója a zsaruk elől menekülve és a következő adag gyötrő szükségétől hajtva pszichedelikus kalandra indul. Szürreális világok birodalmába sodródik: előbb Mexikóban bukkan föl, majd Szabadföldön, a Piacon, Interzónában, végül pedig a víziószerű New Yorkban. Szinte cselekmény nélkül, rövid jelenetek, történetek szenvtelenül előadott montázsában bomlik ki élményeinek sora: narkósok kínjai, perverz orgiák, vérontás és a pokol ezer más bugyra.
A Meztelen ebéd a beat-mozgalom fenegyerekének kultikus műve, a XX. századi amerikai irodalom egyik leghírhedtebb és legnagyobb hatású regénye. A nyers szenvtelenséggel és kíméletlenül őszinte hangon megszólaló írás széthullást mutató szerkezete a drogos hallucinációk logikátlanságát tükrözi. Ez a riasztóan brutális, mégis gyakran szórakoztatóan abszurd, morbid humorú rémálom, mely hű képet fest a kábítószer rabjainak nyomorúságos testi, lelki és erkölcsi leépüléséről, páratlan erejű beavatás a lét sötét titkaiba.
„A Meztelen ebéd a lélek pusztulását érzékelteti, sokkal mélyebben, mint bármely általam ismert modern regény. A mű annak látomása, hogyan cselekszik az emberiség, ha tökéletesen elválasztódik az örökkévalóságtól.”
főoldal 
